A szájüregből kiinduló daganatok

A szájüregben többféle daganat is kialakulhat. A tumorokat aszerint is megkülönböztetik, hogy a száj melyik részéből indulnak ki.

Ajakrák esetén az ajak megvastagszik, a nyálkahártya fehéres színűvé válik, kifekélyesedik. A rosszindulatú szájüregi rákok 10-15 százaléka ajakrák, férfiakon körülbelül ötször gyakrabban fordul elő, mint nőkön, jellemzően az 50 és 70 év közöttiek megbetegedése. Az alsó ajkakon jóval ritkábban fordul elő, mint a felső ajkakon. Egyébiránt utóbbi eset a veszélyesebb, mert ott bővebben futnak nyirokerek.

Az ajakrák kockázatát nemcsak a cigarettázás növeli többszörösére. Ha lehet, ez esetben a szivarozás és a pipázás még veszélyesebb.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A szájfenék rosszindulatú daganata

A szájfenék hámjának rosszindulatú elváltozása. A daganat 80 százalékban a férfiak betegsége, bár nőkön is egyre gyakrabban fordul elő. A dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiéné elősegítik a daganat keletkezését.

A kezdetben ártalmatlannak tűnő, tünetszegény (enyhe fájdalom, véresen elszíneződött nyál, nyálfolyás) elváltozásnak többféle növekedési formája ismert: a tumor kifekélyesedhet vagy karfiolszerűen növekedhet. A gyakoribb, kifekélyesedő forma hamar ráterjed a környező csontokra és a nyálmirigyekre. A stádiumtól függően gyógyszeres, sebészeti, illetve sugárterápiát, vagy ezek kombinációját végzik. Gyakran és gyorsan ad áttétet. A folyamat gyakran kétoldali, ilyenkor hamarabb képződik áttét, a túlélési idő is lerövidül.

Szájgarat rosszindulatú daganatai

A szájüreg folytatását képező garatban, illetve az az alatti területen kialakuló, áttétet adó daganatok. Szövettanilag elsősorban nyirok-daganatok (limfómák), valamint hámsejt-daganatok (karcinómák) lehetnek. Limfómák elsősorban serdülőkorban, fiatal felnőttkorban alakulnak ki a szájgaratban. A garat alatti területeken gyakoribb a karcinóma, amelynek a képződését a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás segíti elő.

A betegség sokáig tünetmentes. Ha a daganat az orrüreg felé nő, orrdugulás, orrvérzés, középfülgyulladás és fülfájás jelentkezik. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak. Előrehaladottabb esetben fájdalommal járó nyelési nehézségek is kialakulhatnak.

A kórjóslatot a daganat típusa, elhelyezkedése, mérete és az áttétek határozzák meg. Limfóma esetében valamivel nagyobb a gyógyulási esély, mint karcinómák esetén.

A nyelv rosszindulatú daganata

A nyelv hámjának rosszindulatú elváltozása. A betegek több mint 80 százaléka férfi. A daganat leggyakrabban a nyelvszél középső harmadában fejlődik ki, a nyelvháton igen ritka. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett kialakulásában szerepet játszhat a szájápolás hiánya, valamint a szájbeli sérülések (letört fogak, éles szélű hidak) miatti állandó irritáció is táptalaja lehet a rákos burjánzásnak.

A nyelvrákoknak kétféle megjelenési formája ismert: a kifekélyesedő és a karfiolszerűen növekvő. Az elváltozás tünetszegény, ezért gyakran késik a diagnózis. A betegséget enyhe fájdalom, véres köpet, nyálfolyás, rossz lehelet, nyelési nehézség és esetleg nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás jelezheti.

Kezelése kombinált, azaz rendszerint a műtét mellett gyógyszeres terápiára és sugárkezelésre is szükség lehet. A nyelvdaganat gyakran és gyorsan ad áttétet. Minél közelebb helyezkedik el a folyamat a nyelv középvonalához annál gyakoribb a kétoldali nyirokcsomóáttét, s annál kisebb az esély a gyógyulásra.

Szájpadrák

Megkülönböztetjük a kemény-, illetve a lágyszájpadon kifejlődő tumort.

A keménypad-carcinoma főként az idősebb férfiakat fenyegeti, a szájüregi daganatoknak körülbelül 5 százalékát adja. A daganat viszonylag lassan terjed, s áttétképzési hajlama is valamivel kedvezőbb, mint más szájüregi rákoknak, például a lányszájpadon kialakuló tumoroknak.

A lágyszájpad-carcinoma a gyakoribb és súlyosabb megbetegedés, rendszerint ezt is csak későn ismerik fel. Gyakran és gyorsan képez áttétet: a daganat a nyelvgyökre, s a szájüreg környező részeire is átterjedhet, az esetek 10-15 százalékában kétoldali áttétet ad.

(A rakgyogyitas.hu cikke)