• Az antibiotikum mégsem okoz asztmát?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.

        Svéd kutatók a British Medical Journal hasábjain publikálták 2006 és 2010 között végzett vizsgálataik eredményeinek összegzését, melyet közel félmillió gyermek részvételével végeztek el. Eredményeik szerint egyértelműen téves az a korábbi feltételezés, miszerint az antibiotikumok szedésének bármi köze volna az asztma megjelenéséhez.

        Az asztma okai és rizikófaktorai

        Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Az asztma okai és rizikófaktorai>>

        Indoklásukban szerepel többek közt az, hogy a kisgyermekkorban kezdődő asztma könnyen összetéveszthető a légúti fertőzés tüneteivel, amelyre a kezelőorvos antibiotikumot ír fel. Ha a gyermek állapota ezután sem javul, és bebizonyosodik az asztma diagnózisa, a tüneteket tévesen a gyógyszer szedésével hozzák kapcsolatba, pedig az asztma  tünetei  valójában már az antibiotikum szedése előtt, azt megelőzően megjelentek.

        A korábban igaznak vélt összefüggés téves mivoltát igazolja az a megállapítás is, mely szerint az asztma megjelenését önmagában is kiválthatja egy légúti fertőzés függetlenül attól, hogy a beteg emiatt szedett-e antibiotikumot, vagy sem. A kutatók a korábbi kutatások hiányosságaként róják fel, hogy az eredmények összegzése során nem vizsgálták kellő alapossággal a beteg környezetét, genetikai hátterét, életmódját, melyek szintén fontos szerepet játszanak a betegség megjelenésében. Vizsgálataik során ezért kiemelt figyelmet szenteltek a felsorolt tényezőknek.

        Hirdetések

        Első körben kizárólag a terhesség alatt szedett antibiotikum hatását vizsgálták. Úgy találták, hogy ez 28 százalékban növelte meg a betegség kialakulásának kockázatát a gyermeknél. Később azonban emellett a gyermek környezetét, családját, életmódját is figyelembe véve megállapították, hogy az antibiotikum szedés tényének önmagában semmilyen hatása nincs a betegség későbbi kialakulására nézve.

        Az antibiotikumok nem csak jótékony hatásairól

        Minden típusú antibiotikumra jellemző, hogy hatásának kifejtése során nem csak a káros, hanem a szervezetünk számára jótékony baktériumokat is elpusztítja. Jobb, ha az antibiotikum használattal kapcsolatos negatív hatásokkal tisztában vagyunk, és megfelelő óvintézkedésekkel próbáljuk elkerülni a problémákat. Az antibiotikumok nem csak jótékony hatásairól>>

        Több családban is megfigyelték például, hogy habár az édesanya mindkét gyermekével való várandóssága idején szedett antibiotikumot, de asztma csak az egyik gyermeknél jelentkezett. A korábbi összefüggésről tehát egyértelműen állítják, hogy téves, úgy vélik, a terhesség alatt szedett antibiotikum önmagában nem okoz a születendő gyermeknél asztmát.

        A korai életkorban szedett antibiotikum hatását vizsgálva a kutatók szintén arra jutottak, hogy a korábbi összefüggés téves feltételezésen alapult. Részletes vizsgálódásaik alapján megállapították ugyanis, hogy főként a légúti fertőzéssel kezelt gyermekeknél jelentkezett később asztma, az egyéb problémákra bőr-, és húgyúti fertőzésekre szedett antibiotikum nem okozott asztmát. Ez megerősíti azt a felvetésüket, miszerint a kisgyermekkorban a kezdődő asztmát, gyakran tévesen légúti fertőzésként diagnosztizálják.

        Az asztma kialakulásának lehetséges okairól dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy 5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés, megfázás során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy majd kinövi a gyermek.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Így ezt a tényezőt semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni, a betegség kialakulásával kapcsolatos összefüggések kutatása során. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. Ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 százalékos esélye van a betegségre.”

        Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy azokban a családokban, ahol előfordult a betegség, fokozottan ügyeljenek a tünetekre. Forduljunk szakemberhez, ha a gyermek az őszi-téli időszakban megjelenő gyakori fertőzésekre visszatérő fulladásos rohamokkal reagál, vagy futás után zihál, levegőért kapkod, esetleg bizonyos helyzetekben – például dohos helyen, állatok között – rendszeresen fullad, köhög.

        (orvostkeresek.hu; forrás: www.allergiakozpont.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az intimlézer

        Dr. Kiss György

        Hogyan zajlik a nőgyógyászati lézerkezelés, és mikor alkalmazzák?

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A várandósság fokozza az asztmás tüneteket

        Az asztmában szenvedő nők mintegy harmadának romlik az állapota a várandósság idején, gyakran fulladás, nehézlégzés, asztmás roham is jelentkezik náluk – mondja Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára.

        Terhesség asztmásan - Ezek a legfontosabb tudnivalók

        A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ.

        Egészséges pajzsmirigy - Mit tehetünk érte?

        Hazánkban a pajzsmirigyproblémák - elsősorban nők körében - népbetegségnek számítanak. Kevesek előtt ismert, hogy a betegség kialakulása helyes életmód és rendszeres vizsgálatok segítségével megelőzhető.

        A koraszülés növeli az asztma veszélyét

        A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.

        Örökletes betegség az allergia?

        Rövid összefoglaló arról, hogyan készülhetnek fel a leendő szülők a feltételezetten allergiás hajlamú baba születésére, mit tehetnek azért, hogy megelőzzék vagy késleltessék a baba allergiájának kialakulását.

        A genetika nem a sorsot, hanem egy betegségre való hajlamot jelenti

        A genetika nem a sorsot, hanem egy betegségre való hajlamot jelenti - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, aki az intézetében az asztmára hajlamosító génkombinációkkal kapcsolatos kutatásokról beszélt az MTI-nek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA