A terhesség alatti gyógyszerszedés veszélyei

Sokáig a tudósok is azt gondolták, hogy az anyaméhben fejlődő embrió védve van mindenfajta külső hatástól. Az 1950-as években azonban megdőlt ez a tévhit, ugyanis a talidomidot szedő kismamák gyermekei sok esetben csökevényes karral vagy lábbal születtek.

A tapasztalatok nyomán világossá vált, hogy a fejlődő embrió sokkal érzékenyebb lehet bizonyos környezeti anyagokra, melyek semlegesek vagy nem károsak az anyára nézve. Miután rájöttek a terhesség alatti talidomid-szedés és születési hibák közötti összefüggésre, a forgalmazó visszavonta készítményét a piacról, a gyógyszerügyi hatóságok pedig megkövetelték a terhesség alatti biztonságossági vizsgálatok eredményeit minden új gyógyszer esetén, mielőtt forgalmazni engedték azt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Manapság már minden hatóanyagra végeznek vizsgálatokat vemhes állatokon, melyek eredményei megjósolhatják a szer magzatra kifejtett hatását terhesség során való alkalmazáskor.

A gyógyszerek befolyása a magzatra függ attól, hogy a terhesség melyik szakában alkalmazzák, hiszen a fejlődés során vannak kritikus periódusok. Például a tetraciklin antibiotikumok csak a 3. trimeszterben károsak, hiszen akkor történik a csontok és a fogak kifejlődése, és a tetraciklinek kalcium-kötő tulajdonságuknál fogva csont- és fogfejlődési rendellenességeket okozhatnak, de csak a 3. harmadban.

Hatásos, de lehet káros is a gyógyszer

Sok gyógyszer úgy károsítja a magzati szöveteket, hogy a rá jellemző terápiás hatást váltja ki, csak ez a fejlődő szervezeten sokkal erősebben nyilvánul meg. Egyes típusú vesére ható vérnyomáscsökkentők vesekárosodást okoznak, bizonyos véralvadásgátlók pedig megnövelik a vérzés esélyét.

A kiváltott hatás mégis a károsító tényező magzatba való bejutásának mértékétől függ, ezt pedig sok tényező befolyásolhatja. Függhet a bejutott anyag természetétől, a beadás módjától, a beadott mennyiségtől, a felszívódás és a méhlepényen való átjutás mértékétől. Sok gyógyszer például azért nem káros, mert fel sem szívódik, csak a bélben fejti ki a hatását (például egyes hashajtók), vagy nem jut át a méhlepényen.

A gyógyszerügyi hatóságok terhességi kategóriákba sorolták a gyógyszereket, melyek alapján értékelni lehet a magzatkárosodás esélyét, ha azt a gyógyszert az anya a terhessége alatt szedi.

Gyógyszerek veszélyességi besorolás alapján

A, B, C, D és X kategóriák léteznek, melyből az A az ártalmatlan gyógyszereket jelzi, a B-nél már állatkísérleteknél születési hibákat észleltek, de ezt emberen nem lehetett bizonyítani, a C kategória már egyértelműen kimutatott állatkísérleti magzatkárosító hatást, mégis embereken való alkalmazásánál a gyógyszer szedésének a haszna meghaladja a potenciális károsodás mértékét.

A D kategóriánál egyértelmű adatok vannak a születési rendellenességet okozó hatásról embereken is. Az X kategória képviselőit pedig tilos terhesség alatt alkalmazni, mert szinte minden esetben súlyos születési rendellenességet okoznak.

Az ismert károsító hatásuk ellenére azonban mégis sokszor szükség van arra, hogy B, C, sőt akár D kategóriába sorolt gyógyszereket szedjen egy kismama, ugyanis a kezelés elmaradása sokkal nagyobb veszélybe sodorja a babát, vagy akár az állapotos nőt is. Nem könnyű a krónikus betegségben szenvedő nők helyzete sem, hiszen nekik folyamatos gyógyszerelésre van szükségük.

A terhesség alatti gyógyszermentesség vagy adagcsökkentés nem megoldás az esetükben, ugyanis az alapbetegség tünetei, például a magas vérnyomás vagy az asztmás nehézlégzés nemcsak az anyára veszélyesek, de a magzatot is sokkal jobban károsítják, mint a gyógyszer.

Végül azt is meg kell említeni, hogy a fogantatás időpontjában az apa által szedett gyógyszerek is káros hatást fejthetnek ki. Ezidáig csak a daganatellenes szerekről bizonyították, hogy hátrányosan befolyásolják a sperma képzést, és ezáltal kóros, sokszor megtermékenyítésre képtelen spermák keletkeznek.

(Dr. Kovács Anikó gyógyszerész)