• Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

        Egy hazai helyszínen zajló nagy horderejű rangos sportesemény az egész lakosságot izgalomban tartja: hiszen mindenki a rendezvényről beszél. A kevésbé elhivatott és a vérbeli szurkolók egyaránt felfokozott kedélyállapotba kerülnek, mely hosszabb ideig (jelen esetben több mint 3 hétig) tart. Ez a stresszhormonok termelésének növekedésén keresztül megváltoztatja az egyének pszichikai és fizikai állapotát, illetve a napi szokások átalakulása hozzájárul a mindennapi élet felborulásához.

        Hirdetések

        Az esemény 24 napig tartott: ez alatt az idő alatt a München régiójában bekövetkezett, szív- és érrendszeri betegségek talaján kialakult akut kardiovaszkuláris megbetegedések számát vizsgálták, s összevetették három másik, hasonló hosszúságú időszak eredményeivel, amikor nem volt világbajnokság Németországban (kontroll periódusok).

        Az alábbi adatok alapján készültek a kimutatások: a páciensek életkora és neme, a tünetek kezdeti időpontja, a mentőegység riasztásának ideje, az első tájékozódó vizsgálatok eredménye (pulzus, vérnyomás, EKG, anamnézis), illetve a végső diagnózis.

        Hogyan ismerjük fel a szívinfartust?

        • nyomásérzés a mellkas közepén
        • kisugárzó fájdalom a mellkasból
        • egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak
        • folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
        • légszomj
        • izzadás
        • megsemmisülés érzés
        • ájulás
        • hányinger, hányás

        Megállapították, hogy a mérkőzések ideje alatt (a stadionokban és a televíziók képernyője előtt ülve egyaránt) az egészséges egyének körében is duplájára nőtt az akut kardiovaszkuláris események száma, míg a szív- és érrendszeri alapbetegségben szenvedők kockázata a négyszeresére emelkedett).

        Mik a veszélyes tényezők?

        A veszélyt a mérkőzések tétje is befolyásolta - az előkelőbb helyekért vívott küzdelmek ideje alatt több megbetegedés történt. Ugyanakkor az arányok csak akkor emelkedtek, ha a német válogatott játszott - egyéb csapatok küzdelme a megbetegedések előfordulását nem befolyásolta.

        A hazai csapat meccseivel összefüggésbe hozható heveny szív- és érrendszeri történések férfiak esetében 3,26-szor, nőknél 1,82-szer gyakrabban következtek be, mint a kontroll időszakokban. Átlagosan a meccsek kezdete után 2 órával alakult ki a legtöbb megbetegedés.

        A megbetegedettek majdnem felénél volt igazolható a szívizmot oxigénnel ellátó koszorúserek betegsége, ez az arány a kontroll időszakokban kevesebb, mint a megbetegedettek egyharmadára volt igaz.

        Leginkább a súlyos tüneteket okozó ritmuszavarok előfordulása növekedett meg, több mint háromszorosra. A szívizom infarktusa két és félszer volt gyakoribb a kontroll időintervallumokhoz képest.

        Fontos a jó erőnlét!

        A tanulmány ismételten bebizonyította, hogy az akut kardiovaszkuláris események kialakulásában hatalmas szerepet játszik a fizikális státusz mellett a betegek általános pszichés állapota is. 

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A hirtelen megbetegedések konkrét kiváltó okai a felmérésből nem azonosíthatók, vélhetően az esetek számának szignifikáns növekedése több faktorra vezethető vissza. Ilyen hatás lehet az életmód felborulásával a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen, minőségileg és mennyiségileg is elégtelen alvás, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a cigarettafogyasztás növekedése, esetleg az alapbetegség terápiájának felborulása, be nem tartása.

        Tanulságként levonható, hogy a szurkolóknak a nagy sportesemények idején is oda kell figyelniük az életmódjukra (hangsúlyosabban akkor, ha szív- és érrendszeri megbetegedésük ismert), amennyiben szükséges, orvosukkal konzultáljanak az esemény előtt. Az egészségügyi személyzet pedig készüljön fel a nagyobb betegforgalomra, ami várhatóan nem marad el.

        Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Ízületi fájdalmak gyötrik?

        WEBBeteg

        Egyszerű és célzott fájdalomcsillapítás masszázsfej segítségével. (x)

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Migrénje van? Ezeket az ételeket kerülje, és így kezelje a fájdalmat

        A migrénes fejfájás általában hirtelen és pulzáló fájdalommal jelentkezik. A fájdalomérzet fény hatására erősödhet, s gyakran a migrént egy figyelmeztető jelenség, az úgynevezett aura előzi meg.

        Akne - Miért alakul ki? Kik lehetnek hajlamosak rá?

        A 12-24 éves korosztályban ötből négy betegnél alakul ki legalább egyszer akne. Bár ezt a bőrbetegséget gyakran a kamaszkornak tulajdonítják, bármely életkorban előfordulhat, így nemritkán a 20-30 éves felnőttekben is kialakulhat, sőt 40-50 éves korban is fennállhat.

        Stresszhelyzetek a gyermekkori hasfájás hátterében

        A helyes étkezési szokások kialakítását gyermekkorban kell elkezdeni, ugyanis amelyeket gyermekünk megtanul és elsajátít, azokat viszi tovább élete során. A kiegyensúlyozott táplálkozásnak köszönhetően hosszabb, egészségesebb életre van kilátásuk, és nagyobb eséllyel kerülik el őket azok a megbetegedések, amelyek összefüggésbe hozhatóak az étrenddel.

        Munkahelyi stressz - Megalázás és kiközösítés

        Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját erőnkben, saját döntéseink helyességében.

        Az őszülés és hajhullás orvosi magyarázata

        Kihullik a hajam tőle - mondogatjuk gyakran, ha úgy érezzük, megoldhatatlan és bosszantó feladattal állunk szemben, amibe aztán akár bele is őszülhetünk. Vajon van-e valóságalapja a felsorolt kifejezéseknek és a túlzott mértékű stressznek valóban hajunk látja kárát?

        Hogyan okozhat a stresszes életmód haspuffadást?

        A feszültséggel teli mindennapok könnyen és igen hamar okozhatnak kellemetlen mellékhatásokat. A kimerültség, türelmetlenség, a rossz hangulat és az alvásproblémák mellett számos egyéb negatív testi és lelki velejárója lehet a rohanó életmódnak. Tudta, hogy a gyakori puffadásos tüneteket is sok esetben a stressz válthatja ki?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.