Házassági játszmák és a kihűlt kapcsolat

Gyakori tapasztalat, hogy nagyon sokan játszmákban élnek és játszmákban tartják fogva egymást és önmagukat. A házassági játszmák öntudatlanul zajlanak, éppen ezért okaik általában akkor derülnek ki, amikor krízisbe, válságba jut a kapcsolat.

A játszmában az egyik fél domináns, a másik ennek alárendelődik, vagy ellenkezőleg, mindkettő dominanciára tör, ahelyett, hogy egyenértékűségük természetességének szabadságát élveznék.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Már a párválasztásnál jól tetten érhetőek a játszmák. A férfiasságában bizonytalan férfi pl. gyakran választ olyan nőt, aki flörtöl, csábít, de valójában fél a szexualitástól, akár el is utasíthatja azt . A férfi ez esetben erősnek és dominánsnak tűnik, akit a nő a döntő pillanatban visszautasít. Tehát a hölgy látszik hibásnak, akár frigidnek. Eközben arról van szó a tudattalan szintjén, hogy a férfi csak egy ilyen típusú nő mellett élheti meg domináns férfiasságát.

Ha szexuálisan szabad, vágyait kimutató és érvényesítő partnerrel találkozna, ez a bátorság és dominancia látszat azonnal összeomlana. Kiderülne, hogy ő is fél, szorong a férfiszereptől, a szexualitástól. Ehelyett a nőt címkézi negatív jelzőkkel, önmagát felmentve a kölcsönös felelősségtől.

A játszma része az is, hogy a nő, aki önmagában, nőiességében szintén bizonytalan, azt érzi, hogy az ő visszautasító magatartása miatt a kapcsolatban a feszültség állandósul. Ekkor próbál csábító lenni, partnerével és/vagy másokkal. Ettől társa felbátorodik, kezdeményez és féltékeny lesz, amit a partner visszautasít, „ki kérem magamnak” játszma keretében. Ilyenkor hatalmas energiák, indulatok szabadulhatnak el, állandósulhatnak a veszekedések.

Gyakran bukkan fel álmegoldásként szinte törvényszerűen a harmadik, akivel felvállalva vagy titkosan, de ki lehet lépni a boldogtalan játszmából. A baj az, hogy az új kapcsolatban is kialakulhatnak új játszmák, újratermelődhetnek a konfliktusok.

A játszmák megléte jelzi azt is, hogy a pár nem tud, nem tanult beszélgetni egymással, nem ismerik eléggé sem egymást sem önmagukat. Beszélgetések és megoldások, változások és változtatások helyett veszekszenek.

Párterápia vagy tanácsadás segíthet, ne féljünk segítséget kérni. A boldogtalan kapcsolatokban észrevétlenül eltelhet a fiatalság. Eltelhet az egész élet.

A kihűlt kapcsolat

A jelző arra utal, hogy valami elmúlt. Ám csak az hűlhet ki, ami valamikor forró volt. Érdemes leülni, gondolkodni együtt, de külön is azon, hogy is volt ez, és hogyan van ez most. Bár nehéz és fáj, de legalább a bajban nagyon őszintének kell lenni! Itt is sokat segíthet szakember, pszichoterapeuta.

Nehezebb, más a helyzet, ha sohasem volt lángoló. Egyik vagy akár mindkét fél tudatosan vagy tudatlan-tudattalanul, gyakran környezeti elvárásoknak megfelelve belesodródhat a kapcsolatba, házasságba. Utóbbiról kicsit cinikusan azt lehet mondani, hogy az ilyen alapokon nyugodó kapcsolat életfogytig tarthat, hiszen ami nem volt, az sose múlik el.

Nem ez a cél. Ha valaki azt érzi, hogy idegesíti, visszafogja a másik, már csak a hibáit látja, az intimitásban is boldogtalanok, örömtelenek, kielégületlenek, érdemes nem rejtegetni ezt. Szóvá kell tenni, kimondani, váltani, változtatni.

A végiggondolás során lehet rábukkanni a játszmákra és azok okaira is. Szembesülni lehet önmagunkkal, valós érzelmeinkkel, vágyainkkal, akár saját változtatni akarásunk hiányával, akár gyávaságunkkal.

(WEBBeteg - Kazimir Ágnes, pszichológus)