Hendra-vírus, a Nipah- és a Langya-vírus rokona

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

A Hendra-vírus (HeV) fertőzés egy ritka, Ausztráliából indult, újonnan kialakult zoonózis (állatokról emberre is átterjedő betegség), amely súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegséget okoz fertőzött lovakban és emberekben egyaránt. Olvasson tovább, és tudjon meg mindent erről a kórokozóról.

Bővebben a Hendráról

A Hendra-vírus (HeV) a Paramyxoviridae családon belül a Henipavirus nemzetség tagja. Rokon a Nipah-vírussal és a Langya-vírussal is, amelyek a Henipavirus nemzetség egy-egy másik fajai.

A vírus természetes gazdájaként – csakúgy, mint a Nipah-vírus esetében – a Pteropodidae családba tartozó, Pteropus nemzetségbe sorolt, gyümölcsökkel táplálkozó repülőkutyákat azonosították.

Honnan indult az első Hendra-járvány?

A HeV-t először 1994-ben izolálták olyan mintákból, amelyeket az ausztráliai Brisbane külvárosában, Hendrában lovak és emberek légúti és neurológiai betegségeinek kitörése során vettek. A járvány 21, istállóban tartott versenylovat és két embert érintett.

2016 júliusáig 53 olyan megbetegedést jelentettek, amely több mint 70 lovat érintett. Ezek az esetek Ausztrália északkeleti partvidékére korlátozódtak. Összesen hét ember fertőződött meg Hendra-vírussal fertőzött lovakkal való értinkezés során, különösen a beteg vagy elhullott lovak gondozása vagy boncolása közben történt szoros érintkezés során.

1994. és 2013. óta a Hendra-vírus-fertőzések továbbra is ritkák.

A fertőzés átvitele

A Hendra-vírus emberre való átterjedése a Hendra-vírussal fertőzött lovak testnedveivel és szöveteivel, vagy ürülékével való érintkezés után következhet be. A lovak feltehetően úgy fertőződhetnek meg, ha a denevérek vizeletében lévő vírussal érintkeznek.

A mai napig nem dokumentáltak emberről emberre való terjedést.

A megfertőződés kockázata

Bizonyos ausztrál denevérfajok (Pteropus nemzetség) a Hendra-vírus természetes hordozói. A HeV-fertőzés szerológiai bizonyítékait az ausztrál repülőkutyák mind a négy fajánál megtalálták, de a vírus lovakra való átterjedése mindössze Ausztrália tengerparti és erdős régióira korlátozódik (Queensland és Új-Dél-Wales államok).

A megfertőződés legnagyobb kockázatának azok az emberek vannak kitéve, akik a repülőkutyák elterjedési területén élnek, és akik foglalkozási vagy rekreációs céllal érintkeznek olyan lovakkal, amelyek potenciálisan érintkezhettek a denevérekkel.

Tünetek és diagnosztizálás

9-16 napos inkubáció után a Hendra-vírussal való fertőzés súlyos influenzaszerű jelekkel és tünetekkel járó légúti megbetegedésekhez vezethet. Egyes esetekben a betegség agyvelőgyulladássá (encephalitissé) alakulhat, mely végzetes is lehet.

Bár a Hendra-vírussal való megfertőződés ritka, a halálozás magas, kb. 57%: a felismert 7 esetből 4 személy elhunyt.

A betegség kimutatása kétféleképpen lehetséges: az antitestek (IgG és IgM) kimutatása vérből, liquorból (agyvíz), vagy torokváladékból ELISA-val, vagy a vírus izolálásával agyvízből, vagy torokváladékból PCR-ral.

Kezelés

A Hendra-vírus humán eseteire nincs specifikus kezelés. Az ellátás során intenzív szupportív ellátást, tüneti kezelést biztosítanak, de vizsgálják a monoklonális antitestek alkalmazását is.

A ribavirin gyógyszerről kimutatták, hogy hatékony a vírusok ellen in vitro, de ennek a gyógyszernek a klinikai hasznossága még bizonytalan.

Megelőzés

A betegség emberben való előfordulását csak köztes fajok, például a lovak fertőzésével hozták összefüggésbe. A betegség korai felismerése a köztes állati gazdaszervezetben valószínűleg a legfontosabb eszköz a jövőbeni emberi esetek korlátozására. A Hendra-vírus-fertőzés megelőzhető, ha kerüljük a beteg vagy esetleg fertőzött lovakat. A beteg lovak gondozását, gyógyítását végző személyek (pl. gondozók, állatorvosok) számára pedig kiemelten fontos az óvintézkedések maximális betartása, beleértve a megfelelő egyéni védőfelszerelés használatát is.

Védőoltás is létezik, de jelenleg csak az állatok számára. A bejegyzett Hendra-állatvakcina Ausztráliában kereskedelmi forgalomban is kapható. A vakcinázás hatékony módja annak, hogy csökkentsék a lovak megfertőződésének kockázatát, és így csökkentsék az emberi expozíció valószínűségét is.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.