Vakbélgyulladás és vakbélműtét

A vakbélgyulladás, valójában a vakbél (coecum) alsó részén elhelyezkedő, emberben csökevényes féregnyúlvány (appendix) gyulladása, mely kezeletlenül fatális következményekkel járhat. A vakbélműtét az általános sebészet talán leggyakoribb sürgősségi indikációja.

A vakbélgyulladás előfordulása gyermek- és fiatalkorban a leggyakoribb, és meglepő módon gyakorisága napjainkban csökken.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A vakbélgyulladás tünetei

A betegség legtöbbször rossz közérzettel, étvágytalansággal és bizonytalan köldöktáji, majd gyomor tájéki fájdalommal indul. A folyamat előrehaladásával a fájdalom erősödik, görcsös jellegűvé válik, és a jobb alhas területére lokalizálódik. Bővebben a  vakbélgyulladás tüneteiről>>

A betegség kialakulásában - a közhiedelemmel ellentétben -, az idegentesteknek (pl. meggymag) alig van szerepe. A betegség általában valamely nem meghatározható hasi, vagy általános fertőzés következtében alakul ki. Lényege a csökevényes bélszakasz üregének elzáródása, melyet fertőzés követ. Általában nyirokszervi gyulladás, vagy kis székletrög okozta elzáródás a kiváltó ok.

A vakbélgyulladás diagnosztikája

A kórisme felállításában a gondos betegvizsgálat és anamnézisfelvétel elengedhetetlen. Típusos esetben már ezek alapján is felállítható a diagnózis.

A vakbél és a féregnyúlvány

Gyakran végbél- és hüvelyi vizsgálat is szükségessé válhat; ez utóbbit célszerű, ha nőgyógyász végzi. Általában kiegészítő vizsgálatként vérvétel, a gyulladásos paraméterek meghatározása is történik.

A hasi ultrahangvizsgálat indokolt, sokszor egyértelműen ábrázolható a gyulladt bélszakasz.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy számtalan hasi-nőgyógyászati-urológiai, sőt akár belgyógyászati kórkép is járhat hasonló tünetekkel, ezért a diagnózisalkotás türelmet és rutint igényel.

Nagyon gyakran előre nem is lehet pontosan meghatározni a baj okát, de azokban az esetekben, amikor a féregnyúlvány-gyulladást kizárni nem lehet, a műtét mindenképpen indokolt.

Elmaradása esetén a gyulladás tovaterjed, és a bél kilyukadása következtében életveszélyes hashártyagyulladás keletkezik.

A  hagyományos vakbélműtét

A betegség kezelése egyértelműen sebészi, a vakbélműtét lényege a gyulladt féregnyúlvány (appendix) eltávolítása, az ún. appendectomia.  Típusosan ezt a jobb alhason,  ferde irányú 4-10 cm-es bemetszésből, ún. McBurney metszésből végzik.

A metszés (és a féregnyúlvány) típusos helye, az elülső-felső csípőtövis és a köldök közti távolság külső harmadolópontja. A hasfali izomzatot típusos esetben a sebészek csak szétválasztják, nem vágják át, ez az ún. kulisszametszés.

A hashártya megnyitását követően, amennyiben a hasüregben izzadmány található, úgy mikrobiológiai tenyésztésre mintavétel történik. Ezt követően, az emberben általában mobilis vakbelet (coecum) előemelik, majd a vékonybél utolsó szakaszának előemelését követően, a gyulladt féregnyúlványt (appendix) mintegy kibuktatják a hasüregből, majd megfosztják vérellátásától.

Ezt követően típusos esetben tövénél megzúzzák, lekötik, majd egy speciális – dohányzacskó – öltéssor segítségével, átvágást követően az appendix-csonkot bebuktatják, így akadályozzák meg az átvágott nyálkahártyából származó további fertőződést.

A vakbélen (coecum) keletkezett nyílást még egy rétegben elvarrják. Amennyiben izzadmány észlelhető, az alhasat átmossák, ha nem egyértelmű a féregnyúlvány gyulladása, egy kisebb fejlődési rendellenesség kiderítése végett, a vékonybél utolsó 100-120 cm-es szakaszát is előemelik.

A műtét végén a hashártyát, az izomzatos, a bőr alatti kötőszövetes hártyát öltéssorral, a bőr sebét kapcsokkal zárják.  Műtétet követően, gyakran egy 24 órás antibiotikus lökés, vénás adása szükséges lehet. Az első napokban a beteg folyadékot, majd pépes étrendet fogyaszt, a puffasztó, szénsavas, túlságosan rostos anyagok bevitelét kerülni kell. A felépülési idő rövid, a hazai gyakorlat változó, általában 3-5 napos kórházi bennfekvést igényel. 

Minden fertőzöt,t hasűri szerv miatti műtét leggyakoribb szövődménye a sebgyógyulás zavara, a sebgennyedés.  Ez appendicitist követően akár 10% gyakoriságú is lehet, időbeni észlelése esetén nem szakmai hiba, mely helyi kezeléssel (feltárás és naponkénti kötéscsere)  néhány hét alatt megoldódik.

A laparaszkópos vakbélműtét

Napjainkban a laparoscopia elterjedésével a vakbélműtétet is egyre gyakrabban így végzik; a kutatások igazolták, hogy általános hashártyagyulladással, tályoggal nem járó esetekben ez a módszer is kellően biztonságos. 

Ilyenkor a hasüreget egy speciális (Veres János kapuvári tüdőgyógyászról, a feltalájórálól elnevezett) üreges tűn keresztül CO2-vel feltöltik, majd 3 csatornát (portot) vezetnek nyárs segítségével a hasüregbe. Egyiken az optika, másikon az operatőr eszközei kerülnek bevezetésre.

Műtét során ugyanúgy felkeresik, felszabadítják, és vérellátásáról megfosztják a féregnyúlványt, melyet tövénél vagy fém, ill. műanyag kapcsokkal (klippekkel), vagy speciális csomóval (Roeder-csomó) zárnak el. Laparoscopos műtétnél nincs csonkbuktatás, de megfefelő indikáció és műtéti technika esetén, ez a beteget nem veszélyezteti.

Műtét során a hasüreg átmosására ugyancsak lehetőség nyílik. Az átvágott féregnyúlványt a munkacsatornán keresztül eltávolítják, majd egy utolsó áttekintést követően, a portoka eltávolítják.

Ezen sebzéseknél az esetek döntő részénél, elegendő csak a bőr sebét zárni. A laparoscopos műtét igazi előnye, appendicitis esetén a bizonytalan eseteknél van, mert lehetőséget nyújt gyakorlatilag az összes hasűri szerv megtekintésére a műtét során, és a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek is általában elláthatók ezzel a módszerrel.

Előrehaladott gyulladás, bizonytalan diagnózis esetén a középvonali, vagy jobb oldali haránt hasűri behatolás is szükséges lehet; egy hashártyagyulladással kísért eset ellátása csak ily módon biztonságos. Ilyenkor a hasfal egy része (az izomzat) átvágásra kerül a nagyobb feltárás érdekében.

A műtét alapvető technikája zömmel ugyanolyan, de a nagyobb metszésből  a hasüreg egésze jól átmosható, szemügyre vehető. A műtét végén gyakran a hasüregben csövet (drain) hagynak hátra, mely jelzi az esetleges szövődményeket.

Ezen esetekben a bennfekvés megnyúlik, 7-10 nap, de az ilyenkor gyakrabban előforduló szövődmények miatt hosszabb is lehet. A nagyobb sebzés miatt magasabb a műtétet követő (postoperatív) fájdalom mértéke, a bélműködés is általában lassabban jön helyre.

Az előrehaladott gyulladás miatt vénás antibiotikum adása rendszerint elkerülhetetlen.
Szövődménymentes esetekben a gyógyulás végleges, a betegség – mivel a féregnyúlvány egésze eltávolításra kerül – nem újulhat ki. Általában a műtéte követő 4-6 hét múlva egy kontrollvizsgálat célszerű, ilyenkor az esetleges táplálkozási zavar, gyógyulási szövődmény, esetleg kialakult hegsérv kideríthető.

(WEBBeteg - Dr. Sasi Szabó László)