Vízi balesetek: mit tegyünk, és mit ne?

A nyári időszak beköszöntével sajnos gyakran hallunk vízi balesetekről, melyek sokszor tragikus véget érnek. A vízbe fulladással kapcsolatos esetek ugyanakkor a strandok, télen is nyitva tartó fürdők számának megnövekedése miatt minden évszakban előfordulhatnak.

Mi magunk is sokat tehetünk a bajba jutott személyért: az időben történő elsősegélynyújtás életet menthet! Fuldoklás nem csak mély vízben történhet. Kisgyermekek, mozgásban akadályozott vagy ittas személyek akár bokáig érő vízben is komoly bajba kerülhetnek, ha orr- és szájnyílásuk víz alá kerül.

A vízzel kapcsolatos fulladás két mechanizmussal jöhet létre. "Klasszikus" esetben az egyik ok lehet a víz légutakba kerülése azáltal, hogy a bajba jutott személy képtelen a víz felszínére emelkedni és levegőhöz jutni. Sokszor az elégtelen úszástudás, a saját képességek túlbecsülése és a hirtelen kifáradás, a vízbiztonság hiánya okozza a bajt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Máskor a biztosan úszó személy váratlan nehézségekkel szembesül (például a folyószakasz túl erős sodrása). Ilyenkor a balesetes a víz felszíne alá kerül, és hamar pánikba esik. Egy ideig akaratlagosan vissza tudja tartani a levegőt megakadályozva a víz leszippantását a légutakba, ám az oxigénhiány egy bizonyos pont után reflexes levegővételt eredményez, és a tüdőt víz árasztja el, amit a következményes zihálás, kapkodás csak súlyosbít.

A fuldokló személy emellett vizet nyel és hányhat is. Ha a segítség nem érkezik időben, az oxigénhiány tovább fokozódik, majd károsodnak az idegsejtek, és késői mentés esetén maradandó agykárosodás vagy halál is bekövetkezhet.

A hirtelen jött hideg is fulladáshoz vezethet

A másik veszélyforrást a fürdőzés vagy vízbe érkezés közben fellépő káros hatások, kóros történések jelentik, melyek a vízben tartózkodó személy eszméletvesztését, következményes vízbe fulladását okozhatják.

Felhevült testtel hideg vízbe ugrani kifejezetten veszélyes: a hirtelen hideghatás reflexes légzésmegállást okozhat. A búvárreflex aktiválódása az arc és a homlok hirtelen hideghatása esetén életveszélyes szívritmuszavart vagy keringésleállást okozhat. Az úgynevezett Kratschmer-reflex a gége görcsös állapotát és a légzés megállását okozza. Egy veszélyforrás késői észlelése a pánikreakció beindításán keresztül sodorhatja bajba a fürdőzőt. 

Telt gyomorral sem tanácsos vízbe menni: az emésztés utáni fiziológiai állapot arra hajlamos személyeknél a hideg víz hatásával együtt nagy megterhelést jelent a szívnek, ami szívritmuszavarokat és ennek következtében fulladásveszélyt okozhat.

A fuldokló személy testhőmérséklete csaknem mindig jelentősen lecsökken, ami további veszélyhelyzetet jelent. (A lehűlés ugyanakkor jelentős oxigénhiány esetében a túlélést javító tényezővé válhat: alacsony hőmérséklet mellett ugyanis csökken a sejtek, és ezzel a szervezet oxigénigénye, ami mérsékli az oxigénhiány káros következményeit.)

Elsősegély: az első tennivalók

Vízben fuldokló ember észlelésekor azonnal értesítsük a megfelelő személyzetet (úszómestert, ügyeletes orvost, mentőket)! Laikus segítségnyújtóként mindig kötelességünk a bajba jutott személy helyzetének javítása, ám csak bizonyos korlátozásokkal.

Vízből történő kimentésre biztos úszástudás és megfelelő vízbiztonsággal rendelkező személy is jobb, ha csak akkor próbálkozik, ha ahhoz megfelelő végzettséggel és elegendő gyakorlattal rendelkezik. Egy fuldokló ember kimentése nagyon nehéz feladat: a pánik miatt a fuldokló nem mérlegel, kapaszkodik, kapálózik, rugdos és ösztönösen az életét próbálja menteni. Akkor is, ha ez a mentő személy életébe kerül. Tartsuk ezt szem előtt, nehogy egy bajba jutottból kettő legyen!

A mentés szabályai

A mentés során a fuldoklót óvatosan kell megközelíteni, és az erre megfelelő speciális műfogással határozottan meg kell ragadni, majd kivonszolni a szárazföldre. A légútbiztosítást és a befúvásos lélegeztetést már a kimentés alatt el kell kezdeni, amennyiben ezt képzettségünk és gyakorlatunk lehetővé teszi. A szárazföldre vagy a mentő vizijárműre való megérkezéskor azonnal az elsősegélynyújtás szabályait és az újraélesztés ABC-jét kell alkalmazni.

Amennyiben a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert a fuldoklás után órákkal is kialakulhat olyan hirtelen állapotromlás, amely azonnali kórházi kezelést igényel. A tüdőn keresztül bekerülő víz a szervezetbe felszívódva a kimentés után jelentkező légzőrendszeri, keringési és veseproblémákhoz vezethet.

A vízi balesetekkel kapcsolatban tehát hangsúlyozni kell, hogy ne becsüljük túl képességeinket, mindig csak olyan vízi közegbe menjünk, ahol egy esetleges előre ki nem számítható tényező kivédésére még lehetőségünk van!

Gyermekeinkre fokozottan ügyeljünk és legyünk tekintettel mások biztonságára is! Ha fuldokló személyt látunk, haladéktalanul hívjunk segítséget, és csak megfelelő tapasztalat birtokában kezdjük el a kimentést!

(Dr. Kónya Judit)