SM betegség új gyógyítási lehetősége, mérséklése ha van és annak ismerete, kezelés módja?

SM relapszálö-remittáló kórformájában vagyok jelenleg és BetaFeron injekciót alkalmazom más-naponta, mint szerintem sokan az országban. Ez a gyógyszer nem javít a helyzeten csak lassítja a betegség fokozódását Kérdezném megjelent-e már újabb gyógyszer, amiről az pesti Uzsoki kórház főorvosa beszélt leendő új, gyógyítási lehetőségként Budapesten egy SM előadáson tavaly "Antilingo 1" néven. Köszönöm a választ

Dr. Kerekes Éva válasza SM kezelés témában

Tisztelt Érdeklődő! Ha Önt SM gondozóban gondozzák, akkor minden olyan kezelést megkap, amitől javulás várható. Az SM gondozók jogosultak a legkorszerűbb kezelés alkalmazására Magyarországon. Ha lenne új, hatékony gyógyszer, akkor arról a neurológus tájékoztatná Önt. Sok elméleti, reményt keltő tanulmány van, de és sem tudok arról, hogy a Antilingo nevű gyógyszr létezne Magyarországon. Beemelem Önnek az egyio cikkemet, igaz, ezt orvosaknak írtam, de hátha megnyigtatja. 3.Gyogyszeres kezelés SM ­ Relapszusok kezelése Corticosteroid kezelésre a tünetek gyorsabban javulnak akut rosszabbodás eseten sclerosis multiplexben. A nagy dózisú corticosteroid kezelés kedvező hatása hosszú tavon nem bizonyított. Nincs különbség a methylprednisolon, ACTH és dexamethason; az intravénásan vagy orálisan alkalmazott nagy dózisú methylprednisolon; 5 illetve 15 napig tartó methylprednisolon kezelés hatásában akut relapszusban. A mellékhatások (arc­, boka­oedema, hangulatváltozás) gyakoribbak az ACTH kezelt csoportban. Relapszus eseten, ha aktív kezelés mellett döntünk, javasolt a methylprednisolon kezelést minél hamarabb elkezdeni. Opticus neuritis­szel járó relapszust is nagy dózisú methylprednisolonnal javasolt kezelni, 500 mg– 1g/nap dózisban intravénásan vagy per os, 3 vagy 5 egymást követő napon. A fokozatos leépítés kérdésében nincs konszenzus, a nagy dózisú kezelés az ötödik egy grammos adag után hirtelen is abbahagyható. A gyakori (évente több, mint 3 alkalom) vagy elhúzódó (3 hétnél hosszabb) kezelést kerülni kell. A relapszus nagyadagú corticosteroid kezelésének megkezdesse előtt mérlegelni kell a hatás/mellekhatások relatív kockázatát, és figyelembe kell venni, ,hogy a relapszus során kialakult neurológiai korjele (k) spontán is remisszióba kerülhet (nek). Az akut relapszus kezelésben más szernek rutinszerű használata nem ajánlott. ­ Relapsusok megelőzése • Interferonok Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegeken az interferonok csökkentik a relapszusok éves gyakoriságát, az exacerbaciók súlyosságát. Az interferon beta készítmények csökkentik a klinikailag határozott SM kialakulásának valószínűséget magas rizikójú CIS­betegcsoportban, ezért ebben a betegcsoportban mar az első tünet jelentkezésekor javasolt a kezelés. Relapszusokkal járó szekunder progresszív SM­ben az interferonok csökkentik a relapszusok számát, az interferon­beta­lb a betegség progresszióját lassítja . Relapszus mentes szekunder progresszív SM­ben az interferonok hatása nem bizonyított. Interferonok mellett teljes vérkép, májfunkciók időszakos ellenőrzése ajánlott • Glatiramer acetat Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegekben a glatiramer acetat (copolymer­A) az interferonokhoz hasonló mertekben csökkenti a fellepő relapszusok gyakoriságát, MRI vizsgalatok alapján lehetséges, , hogy lassítja a progressziót. Szekunder progresszív SM­ben nem bizonyított a hatása. A glatiramer acetate is csökkenti a klinikailag határozott SM kialakulásának valószínűséget magas rizikójú CIS betegcsoportban, ezert ebben a betegcsoportban mar az első tünet jelentkezésekor javasolt a kezelés. Az interferon és glatiramer kezelést abba kell hagyni sclerosis multiplexben: ha a mellékhatások nem tolerálhatok terhesség tervezett vagy létrejött a kezelés ellenére 12 hónap alatt 2 vagy több relapszus jelentkezett és jelentős maradványtünetekkel gyógyult szekunder progresszív forma alakult ki és a folyamatos progresszió 6 hónapja fennáll a beteg mozgásképtelen vált (EDSS≥7, 0) 6 hónapnál hosszabb ideje. I • Natalizumab Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegeken a natalizumab csökkenti a betegség aktivitását, markánsan csökkenti a relapszusok éves gyakoriságát, mérsékli a progressziót, a betegség gyakoriságát. Szekunder progresszív sclerosis multiplexben hatékonyságát nem ismerjük . A natalizumab felelős lehet a progresszív multifokalist leukoencephalopathia (PML) rizikó növekedéséért, ezert csak a relapszáló­remittáló SM betegek szelektív csoportjának javasolt. A natalizumab, ,mint önálló kezelés javasolt olyan betegeknek, akik más elsőnek választott – IFN­ beta vagy glatiramer acetat – immunmodulans kezelésre nem megfelelően reagálnak. A natalizumab elsőnek választható kezelés, ha a betegség kezdettől gyors és súlyos lefolyású. Adagolása havonta 300 mg dózisban, intravénásan javasolt, más immunomoduláló gyógyszerrel nem kombinálható (kivetél: shubok eseten szteroid lókésterápia adható)! A betegek közvetlenül átállíthatók az INF­beta vagy glatiramer­acetat terápiáról natalizumab kezelésre, amennyiben nincs a korábbi kezeléshez kapcsolható laboratóriumi eltérés: pl.neutropenia, májfunkció karosodásra illetve infekcióra utaló eltérés. A terápia megkezdesse előtt lehetőleg egy (maximum 3) hónapon belül végzett MRI vizsgalat szükséges A betegek rendszeres ellenőrzése speciális centrumban indokolt, ,hogy az esetleges PML­re gyanús jeleket időben felfedezzek és a szükséges kiegészítő vizsgalatokat (MRI és liquor vizsgalat) elvégezzek A kezelést fel kell függeszteni, ha PML­re utaló tünetek jelennek meg, amíg annak kockázatát ki nem zárjak. A potenciális haszon és kockázat becslese fontos! • Mitoxantron Sclerosis multiplexben végzett vizsgalatok szerint csökkenti a relapszusok számat, lassíthatja a rokkantság fokozódását primer és szekunder progresszív SM­ben . A betegség korai szakaszában potenciális toxicitása alkalmazását korlátozza. Kardiológiai monitorozás 100 mg/m2 kumulatív dózis elérésekor kötelező. A gyakori shubbal és progresszióval zajló esetekben választható, korlatozott ideig adható. Immunmoduláns (interferon, glatiramer acetate, natalizumab) kezelésre nem reagáló betegek kezelésében megfontolandó. Toxicitás: hosszútávon kardiotoxikus, kumulatív dózisa nem lehet nagyobb, ,mint 120­140 mg/m2. Két­három évig alkalmazható biztonsággal echokardiográfiai kontroll mellett. A malinitások kockázata növekszik, elsősorban akut myeloid leukémia alakulhat ki hónapok­evek múlva a kezelést követően, a rizikóját 1: 200­300­ra becsülik Ellenjavallat: túlérzékenység, súlyos myelon­szuppresszio, súlyos szívelégtelenség Nincs különbség a methylprednisolon, ACTH és dexamethason; az intravénásan vagy orálisan alkalmazott nagy dózisú methylprednisolon; 5 illetve 15 napig tartó methylprednisolon kezelés hatásában akut relapszusban. A mellékhatások (arc­, boka­oedema, hangulatváltozás) gyakoribbak az ACTH kezelt csoportban. Relapszus eseten, ha aktív kezelés mellett döntünk, javasolt a methylprednisolon kezelést minél hamarabb elkezdeni. Opticus neuritis­szel járó relapszust is nagy dózisú methylprednisolonnal javasolt kezelni, 500 mg– 1g/nap dózisban intravénásan vagy per os, 3 vagy 5 egymást követő napon. A fokozatos leépítés kérdésében nincs konszenzus, a nagy dózisú kezelés az ötödik egy grammos adag után hirtelen is abbahagyható. A gyakori (évente több, mint 3 alkalom) vagy elhúzódó (3 hétnél hosszabb) kezelést kerülni kell. A relapszus nagyadagú corticosteroid kezelésének megkezdesse előtt mérlegelni kell a hatás/mellekhatások relatív kockázatát, és figyelembe kell venni, ,hogy a relapszus során kialakult neurológiai korjele (k) spontán is remisszióba kerülhet (nek). Az akut relapszus kezelésben más szernek rutinszerű használata nem ajánlott. ­ Relapsusok megelőzése • Interferonok Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegeken az interferonok csökkentik a relapszusok éves gyakoriságát, az exacerbaciók súlyosságát. Az interferon beta készítmények csökkentik a klinikailag határozott SM kialakulásának valószínűséget magas rizikójú CIS­betegcsoportban, ezért ebben a betegcsoportban mar az első tünet jelentkezésekor javasolt a kezelés. Relapszusokkal járó szekunder progresszív SM­ben az interferonok csökkentik a relapszusok számát, az interferon­beta­lb a betegség progresszióját lassítja . Relapszus mentes szekunder progresszív SM­ben az interferonok hatása nem bizonyított. Interferonok mellett teljes vérkép, májfunkciók időszakos ellenőrzése ajánlott • Glatiramer acetat Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegekben a glatiramer acetat (copolymer­A) az interferonokhoz hasonló mertekben csökkenti a fellepő relapszusok gyakoriságát, MRI vizsgalatok alapján lehetséges, , hogy lassítja a progressziót. Szekunder progresszív SM­ben nem bizonyított a hatása. A glatiramer acetate is csökkenti a klinikailag határozott SM kialakulásának valószínűséget magas rizikójú CIS betegcsoportban, ezert ebben a betegcsoportban mar az első tünet jelentkezésekor javasolt a kezelés. Az interferon és glatiramer kezelést abba kell hagyni sclerosis multiplexben: ha a mellékhatások nem tolerálhatok terhesség tervezett vagy létrejött a kezelés ellenére 12 hónap alatt 2 vagy több relapszus jelentkezett és jelentős maradványtünetekkel gyógyult szekunder progresszív forma alakult ki és a folyamatos progresszió 6 hónapja fennáll a beteg mozgásképtelen vált (EDSS≥7, 0) 6 hónapnál hosszabb ideje. I • Natalizumab Relapszusokkal­remissziokkal járó, definitív sclerosis multiplexes betegeken a natalizumab csökkenti a betegség aktivitását, markánsan csökkenti a relapszusok éves gyakoriságát, mérsékli a progressziót, a betegség gyakoriságát. Szekunder progresszív sclerosis multiplexben hatékonyságát nem ismerjük . A natalizumab felelős lehet a progresszív multifokalist leukoencephalopathia (PML) rizikó növekedéséért, ezert csak a relapszáló­remittáló SM betegek szelektív csoportjának javasolt. A natalizumab, ,mint önálló kezelés javasolt olyan betegeknek, akik más elsőnek választott – IFN­ beta vagy glatiramer acetat – immunmodulans kezelésre nem megfelelően reagálnak. A natalizumab elsőnek választható kezelés, ha a betegség kezdettől gyors és súlyos lefolyású. Adagolása havonta 300 mg dózisban, intravénásan javasolt, más immunomoduláló gyógyszerrel nem kombinálható (kivetél: shubok eseten szteroid lókésterápia adható)! A betegek közvetlenül átállíthatók az INF­beta vagy glatiramer­acetat terápiáról natalizumab kezelésre, amennyiben nincs a korábbi kezeléshez kapcsolható laboratóriumi eltérés: pl.neutropenia, májfunkció karosodásra illetve infekcióra utaló eltérés. A terápia megkezdesse előtt lehetőleg egy (maximum 3) hónapon belül végzett MRI vizsgalat szükséges A betegek rendszeres ellenőrzése speciális centrumban indokolt, ,hogy az esetleges PML­re gyanús jeleket időben felfedezzek és a szükséges kiegészítő vizsgalatokat (MRI és liquor vizsgalat) elvégezzek A kezelést fel kell függeszteni, ha PML­re utaló tünetek jelennek meg, amíg annak kockázatát ki nem zárjak. A potenciális haszon és kockázat becslese fontos! • Mitoxantron Sclerosis multiplexben végzett vizsgalatok szerint csökkenti a relapszusok számat, lassíthatja a rokkantság fokozódását primer és szekunder progresszív SM­ben . A betegség korai szakaszában potenciális toxicitása alkalmazását korlátozza. Kardiológiai monitorozás 100 mg/m2 kumulatív dózis elérésekor kötelező. A gyakori shubbal és progresszióval zajló esetekben választható, korlatozott ideig adható. Immunmoduláns (interferon, glatiramer acetate, natalizumab) kezelésre nem reagáló betegek kezelésében megfontolandó. Toxicitás: hosszútávon kardiotoxikus, kumulatív dózisa nem lehet nagyobb, ,mint 120­140 mg/m2. Két­három évig alkalmazható biztonsággal echokardiográfiai kontroll mellett. A malinitások kockázata növekszik, elsősorban akut myeloid leukémia alakulhat ki hónapok­evek múlva a kezelést követően, a rizikóját 1: 200­300­ra becsülik Ellenjavallat: túlérzékenység, súlyos myelon­szuppresszio, súlyos szívelégtelenség

Itt kérdezhet