Mit tehetek szédülés esetén?

A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.

Mi okozhat szédülést?

A szédülés oka lehet centrális (vagyis az agy valamely rendellenességére visszavezethető), vagy lehet perifériás (ezt a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv vagy a nyaki gerinc megbetegedése okozza), továbbá állhat belgyógyászati betegség is mögötte. Emellett szédülést okozhatnak olyan hétköznapi állapotok, tevékenységek is, amelyek egyáltalán nem köthetők betegséghez (pl. utazás közben jelentkező szédülés, várandósság). A szédülés kialakulhat hirtelen, nagyon heveny formában, járásképtelenséget okozva, és jelentkezhet fokozatosan is.

Mi a teendő a tünetek megjelenésekor?

A hevenyen kialakult, forgó jellegű, hányással kísért szédülés mögött nem törvényszerű, hogy súlyos betegség áll, ám ennek ellenére orvosi kivizsgálása indokolt, bár fiatal beteg esetében nem kell azonnal mentőt hívni. Ha van otthon eszköz, érdemes vérnyomást és vércukorszintet mérni, jó eredmények esetében lepihenni. Ha a heveny forgó jellegű szédülés a pihenéstől nem csökken, érdemes értesíteni a családorvost, aki a vizsgálatot követőn eldönti a további teendőket.

Heveny forgó szédülés

• a Benignus Paroxysmalis Vertigo (BPV): a fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv zavara okozza a panaszokat. Ennek diagnosztizálása neurológus feladata. Speciális gyógytornával, manuális terápiával a beteg panaszmentessé válhat.
• a Meniére-betegség: visszatérő heveny szédüléses és fülzúgásos rohamok jelentkeznek. A rohamokban jelentkező szédülés és egyensúlyzavar 2-4 órát át tart, de neurológus által felírt gyógyszer szedése mellett a szédüléses rohamok visszatérése kivédhető.
• a neuronitis vestibularis: vírusos gyulladás következménye, és bár hirtelen fellépő tünetekkel jár, néhány hét alatt meggyógyul. A betegnek pihenést szoktunk javasolni.

Az idült, állandósult egyensúlyzavar fokozatosan alakul ki, nem okoz járásképtelenséget. Gyakran fordul elő, hogy a szédülés a fej vagy nyak bizonyos pozíciójában jelentkezik.

Tartós szédülés

Annak ellenére, hogy ez a típusú szédülés nem okoz hirtelen, szembetűnő tüneteket, súlyos kórkép is állhat mögötte.

• agyérbetegségek
• sclerosis multiplex
• agyvérzés

Ha az iránytalan szédülés 50 évnél idősebb, magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedő embernél jelentkezik, akkor mindenképp hívjon mentőt vagy forduljon segítségért az orvosi ügyelethez.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos