Viselkedészavar?

Tisztelt Gyermekpszichológus! Nővérem kisfia, decemberben lesz 2, 5 éves. A következő problémák vannak vele, amikkel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni: az anyja sem főzni, sem vasalni nem tud tőle, kapaszkodik belé, sír; "odaülsz"- mondja neki és csak akkor játszik, ha ott van vele, egyedül nem; öltözködésnél kb. 1-2 hete sír, kiabál, ellenáll, újabban ha az anyja öltözködik is (nem tudják konkrét rossz élményhez kötni az indulást) ; egyébként nagyon ragaszkodik az anyjához. Most várják a kistesót, amit magyaráznak is neki. Mindez ezzel magyarázható? Csecsemőnek nagyon érzékeny, sírós, mimóza volt, idegenektől mindig félt, rosszul aludt napközben főleg. Minden változás felzaklatta. Mit javasol? Érdemes-e konzultálni pszichológussal, vagy ebben a korban még nem? Arra is gondoltam, hogy a szakember megtaníthatná a szülőket is lereagálni ezeket a helyzeteket, segíteni nekik is. Nem tudom, név szerinti megjelölés belefér-e weboldal keretei közé, de ha tudna ajánlani valakit, megköszönném., Debrecen mellett laknak. Válaszát előre is köszönöm.

Svábhegyi Gyógyintézet válasza kisgyermek viselkedése témában

Kedves Kérdező! A kisfiú viselkedése - ha nincs más probléma - belefér a "normális" keretei közé. Noha általános, merev szabályok nincsenek, az tény, hogy 2 éves kor körül, az úgynevezett éntudat kialakulását gyakorta kísérik olyan reakciók, amelyeket a szülők jellemzően "hisztiként", definiálnak. A kicsi ugyanis ekkor kezdi megtanulni, megtapasztalni, hogy önálló akarattal bíró, független élőlény, és ez a felismerés sokszor arra sarkallja, hogy azon nyomban tesztelje is azt. Ennek legáltalánosabb megnyilvánulásai, amikor például a gyerek egyedül akar valamit csinálni, függetlenül attól, hogy már képes-e rá, vagy nem. Ebben a korban a két leggyakrabban elhangzó szó a kicsik szájából: a "nem" és az "akarom". Nem véletlenül ezt a korszakot a szakirodalom "dackorszakként", definiálja. A problémák akkor jelentkeznek, ha az akarat-érvényesítésnek valaki vagy valami gátat szab, ezt a kicsi bizony kudarcként éli meg, ami sok esetben haragot, illetve agressziót generál, ez pedig maga a "hiszti". A nővére kisfiánál az imént leírt általánosságok fokozottabban jelentkezhetnek, mivel a kicsi speciális helyzetben van. Levelében említi, hogy "most várják a kistesót", és erről a témáról már beszélgettek is vele. A testvérvárás komoly krízishelyzet a gyerek számára. Annak ellenére, hogy a "kistesó" még meg sem született, a nagyobbik gyerek már most is féltékeny lehet rá. A testvérféltékenység hátterében röviden az áll, hogy az addigi egykének a későbbiekben nemcsak, hogy osztoznia kell a szobáján, játékain, de a számára legfontosabb személyen/személyeken (a szülőkön). Ráadásul a kisfiú már most is érzékelheti (például ha a testvére éppen gyengélkedik, vagy valamilyen mozdulat nehezére esik), hogy egy kicsit háttérbe szorul. Azt is írta, hogy a kisfiú nagyon érzékeny, "mimóza" volt, ami még jobban magyarázza az édesanyához való ragaszkodást, amit most - a kistestvér érkezése - veszélyben érez. Mindenképpen pozitív hozzáállást jelez, hogy a kisfiút próbálják felkészíteni a "kistesó" érkezésére. A potenciális féltékenység lecsillapítására (ami talán az általános "hisztire" is jó gyógyír lehet) érdemes megpróbálni egy játékot! Ennek a lényege, hogy minden nap (vagy ha erre nincs mód, minden másnap) menjenek vissza egy kicsit az időben, játsszák el, milyen volt, amikor a kisfiú kisbaba volt. Az édesanyja vegye ugyanúgy a karjába, babusgassa ugyanúgy, kapja vissza pl. a "babatakaróját", amelyek segítségével újra átélheti az "egykeség" adta kiváltságokat. Ezzel párhuzamban vonják be a közös készülődés minél több elemébe és magyarázzák el, hogy neki is volt ilyen ágya, ilyen takarója. E kettős "játék" rendszeres alkalmazása egy idő után csillapítja a testvér-féltékenységet. Mindezek tükrében egyelőre nem szükséges pszichológus felkeresése. A szakember segítségére csak akkor lehet szükség, ha a leírt problémák a későbbiekben súlyosbodnak, netán új reakciók jelennek meg. Sok türelmet, eredményes és kellemes "babázásokat" kívánva Üdvözlettel.

Itt kérdezhet