• Bell-parézis: tünetek, okok és kezelés

        A Bell-parézis vagy perifériás faciálisz parézis az arckifejezésért felelős (mimikai) izmokat mozgató ideg, a VII. agyideg részleges bénulása. Általában féloldali, vagyis csak az egyik arcfelet érinti.

        A VII. agyideg (nervusz faciálisz, arcideg) a fül mögött lép ki a koponyából egy szűk, csontos falú csatornán keresztül és onnan fut az arcizmokhoz. A bénulás miatt az érintett oldali mimikai izmok gyengébben működnek, ami petyhüdt, álmos megjelenést ad az érintett arcfélnek.

        Faciálisz parézis bármely életkorban kialakulhat, de gyakoribb terhesség alatt, cukorbetegeknél, felső légúti megbetegedésekhez (influenza, nátha) társulva, illetve gyenge immunrendszer mellett.

        A perifériás faciálisz parézis rendszerint nem jár maradandó károsodással és néhány hét alatt kezelés nélkül is meggyógyul. A kezelés célja a lábadozási idő rövidítése és az egyébként ritka maradandó idegkárosodás kockázatának csökkentése.

        Hirdetések

        A perifériás faciálisz parézis tünetei

        Mikor forduljunk orvoshoz?
        Noha a legtöbb perifériás faciálisz parézisben szenvedő beteg néhány héten, maximum pár hónapon belül kezelés nélkül is meggyógyul, néha a betegség súlyosabb és magától szövődményekkel gyógyulna, ezért érdemes vele orvoshoz fordulni. Még fontosabb az, hogy a faciálisz parézis nem csak perifériás lehet, hanem centrális is, ami az agy egy bizonyos részét (agytörzs) érintő károsodás (pl. infarktus, daganat, tályog) miatt alakul ki. Ezért mindenképp forduljon orvoshoz, ha a szája félrehúzódik vagy a szemzárási/nyitási illetve a homlokráncoló képessége zavart szenved, hogy ki lehessen zárni az esetleges súlyosabb betegségeket!
        • Az arcizmok hirtelen kialakuló féloldali meggyengülése, ami korlátozza az arc mozgásainak (mosolygás, a szemhéj zárása és nyitása, a homlok ráncolása) kivitelezését az érintett oldalon. Tipikus jel a száj áthúzódása az épen maradt oldalra és a sérült oldalon a szemrés szűkebb volta (lógó szemhéj). Mivel nem jár jellemző fájdalommal és nem befolyásolja az arc érzőidegeinek működését, általában mások szólnak miatta vagy a tükör előtt derül ki.
        • Ha fájdalom jelentkezik, azt az érintett oldalon a fül környékén érzi a beteg, esetleg fejfájást tapasztal.
        • Az érintett oldalon hangosabbnak, kellemetlenebbnek tűnnek a hangok.
        • A nyelv elülső részén gyengül az ízérzés.
        • Az érintett oldalon kisebb mennyiségben termelődik a könny és a nyál. Ez utóbbi nem feltűnő, mivel a két oldalon termelt nyál összefolyik a szájban.

        A perifériás faciálisz parézis mértéke az enyhétől a súlyosig terjedhet, a teljes bénulást perifériás faciálisz paralízisnek nevezzük. Néhány óra, esetleg egy-két nap alatt fejlődik ki. A tüneteket gyakran reggel, a fürdőszobában veszik észre. A fül közelében kialakuló fájdalom a bénulás előtt egy-két nappal már jelentkezhet. A gyengeség általában a kialakulás kezdetét követően 48 órával tetőzik, és minél gyorsabban alakul ki, annál súlyosabb lesz.

        A betegség kialakulásának okai

        Szövődmények
        Ha az arcideg károsodása kivételesen súlyos, a rostok visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Egy másik szövődmény lehet az arcideg rostjainak regeneráció közbeni összekeveredése. Ez azzal jár, hogy ha az egyén bizonyos izmait működteti, nem szándékoltan (és rendszerint teljesen célszerűtlenül) más izmok is összehúzódnak (pl. mosolygáskor az érintett oldalon lévő szem bezárul). Ez a vegetatív rostokkal is előfordulhat, pl. evés közben nemcsak a nyálmirigyek lépnek működésbe, hanem a korábbi sérülés oldalán levő könnymirigyek is, így az egyén evés közben könnyezik (krokodilkönnyek).

        Az arcidegek az arc izmait látják el, a rágóizmok kivételével. A perifériás faciálisz parézis kialakulása még nem teljesen tisztázott. Sokak szerint vírusfertőzés áll a háttérben, talán a herpesz szimplex vírus, amely az ajak herpeszéért is felelős. A sérült idegszakasz rosszabbul vagy egyáltalán nem tudja átvezetni a benne haladó elektromos jeleket, ez vezet az arcideg által ellátott arcizmok meggyengüléséhez.

        Milyen vizsgálatokat kérhet orvosa?

        Orvosa a perifériás faciálisz parézis diagnózisát az arcizmok működése alapján nagy biztonsággal fel tudja állítani. Ha kérdéses a diagnózis, további vizsgálatokra van szükség, hogy más betegségeket (pl. stroke, fertőzés, daganat, koponyatörés), amelyek szintén okozhatják az arcidegek gyengeségét, kizárjanak:

        Az izmok és az idegek elektromos aktivitásának vizsgálata. Az EMG a vázizom elektromos tevékenységének vizsgálatára alkalmas, hasonló elven működik, mint a szívizomvizsgálathoz használt EKG. Hasonló módszerrel az elektromos impulzusok alakja és terjedési sebessége az idegek mentén is meghatározható és az esetleges idegkárosodás kimutatható.
        Agyi képalkotó vizsgálatok. Ezekre a vizsgálatokra nem mindig van szükség, de computertomográfiával (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) az arcideg bizonyos sérülései felfedhetők, például daganatok és koponyatörés.

        A Bell-parézis kezelése

        Nem teljesen tisztázott, hogy van-e lényeges szerepe az orvosi kezelésnek, mivel az állapot magától is rendeződik. Az alábbi kezelések lehetnek jótékony hatásúak.

        • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Rövid ideig szedett szteroidok (pl. prednizon) csökkentik a gyulladást és a duzzanatot abban a nyálkahártyával bélelt csontos csatornában, amin keresztül az arcideg áthalad, így mérsékelhetik az arcideget ért nyomást a betegség lefolyása alatt.
        • Vírusellenes gyógyszerek. A vírusellenes készítmények, mint pl. az acyclovir és a famcyclovir csökkenthetik az idegkárosodást bizonyos vírusfertőzések esetén.
        • Elektroterápia. Az arc elektroterápiájával a bénult izmok kontraktúrája (lassan kialakuló, visszafordíthatatlan, az akarattól független izomrövidülés) előzhető meg.
        • Fontos, hogy a szem külső felszínét védje a kiszáradástól, mivel a gyengült oldalon a pislogás is elégtelen. A szem kiszáradása a szaruhártya kifekélyesedéséhez vezethet, ami látáskárosodást okoz. A szem műkönny csepegtetésével, a szemre rakott borogatással, illetve az archoz ragasztószalaggal rögzíthető óraüveg kötéssel védhető meg.
        • Hagyományos (nemszteroid) fájdalomcsillapítókkal (pl. aszpirin, ibuprofen) csökkenthető a fájdalom.
        • Megpróbálható az érintett oldal meleg vizes borogatása is.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A skarlát tünetei

        Dr. Árki Ildikó

        Több pesti óvodában is megjelent a betegség. Mire érdemes odafigyelni?

        A csökkenő libidó ellen

        T. Zs., fordító

        A ginzeng lehet az a természetes vágyfokozó, amely sokak problémáján segíthet!

        Arcidegbénulás gyermekkorban

        Újszülöttkorban az arcideg sérülését jelzi, ha az egyik oldali szájzug mozgása elmarad az ép oldalitól. Milyen következményei lehetnek...

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezen kívül számos más...

        Az agysorvadás okai és a betegek...

        Az agysorvadás nem egy egységes betegség, sokkal inkább egy tünet, melyet rendszerint képalkotó vizsgálatok alapján állapítanak meg....

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.