• A szolgáltatónak kell magát kimentenie

        WEBBeteg - Dr. Simon Tamás
        Szerző:
        WEBBeteg

        A bírói gyakorlat egy gyógyintézet kártérítési felelősségének elbírálása során igen széleskörűen értelmezi a kórháztól elvárható magatartás követelményeit. Az intézmény felelősségét eredményezheti, ha nem alkalmaznak egy gyógymódot, ami sikerrel járhatott volna egy károsodás elkerülésére.

         

         Jogi esetek
        A WebBeteg rendszeresen dolgoz fel a bíróságok gyakorlatából az egészségügyet érintő eseteket. A konkrét pereket nevek és azonosításra alkalmas adatok nélkül ismertetjük, ám a kiválasztott esetek tipikusak, más esetekben is tanulságosak lehetnek.

        Amint az alábbi ítéletből látható, a felelősség alól a szolgáltatónak kell magát kimentenie, azaz a bíróság rendszerint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét állapítja meg, ha nem tudja bizonyítani, hogy megfelelően járt el.

        A szolgáltatónak azt kell bizonyítania, hogy nem volt a gyógykezelés során olyan eljárás, ami alkalmas lehetett volna egy adott károsodás elkerülésére. A bírói gyakorlat az intézmény felelősségét állapítja meg abban az esetben, ha létezik ilyen eljárás, de nem alkalmazták, illetve akkor is felelős lesz a szolgáltató, ha az ilyen eljárás hiányát nem tudta egyértelműen bizonyítani.

        Agykárosodást szenvedett

        A felperes szülők ikergyermekei idő előtt, a terhesség 33. hetében születtek az alperes megyei kórház szülészeti osztályán. Születésük után a koraszülött osztályra kerültek, ahol légzésproblémáik miatt oxigénkezelést kaptak.

        Az egyik újszülöttnél gyulladásos betegség jeleit észlelték. Ennek kezelésére antibiotikumot kapott, így az állapota hamarosan javulni kezdett, majd haza is bocsátották. Az ikerpár másik tagja ugyanakkor ezzel egyidőben nem kapott antibiotikumos kezelést, csak azt követően, hogy a születés után a nyolcadik napon nála is gyulladásos betegségre utaló tünetek jelentkeztek, ráadásul jóval hevesebb formában (hányás, haspuffadás, légzési elégtelenség), majd a vizsgálatok agyvérzést, gennyes agyhártyagyulladást állapítottak meg.

        Hirdetések

        Két héttel később a kisbaba fejének körfogata növekedésnek indult, és a vizsgálatok vízfejűséget, kiújult agyhártyagyulladást, agykamra gyulladást, agytályogot és az agykamra körüli fehérállomány lágyulását állapították meg. Célzott antibiotikus kezelést követően másik kórházba szállították, ahol több műtétet végeztek, ún. schuntot ültettek be, ám mindezek ellenére agyállománya tartósan és súlyosan sérült, mozgásában és szellemi képességeiben korlátozott lett.

        Elvárható lett volna

        A szülők álláspontja az volt, hogy az újszülött agykárosodása a szülészeti osztály orvosainak mulasztása miatt alakult ki, keresetükben ezért vagyoni és nem vagyoni káraikat kívánták érvényesíteni az alperes kórházzal szemben.

        A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a kórház felelős az agykárosodás következtében a szülőket, a károsodott gyermeket és ikertestvérét ért károkért.

        A szakértői vélemények szerint már a szülés megindulásakor voltak olyan kockázati tényezők, amelyek felhívhatták az alperes orvosainak figyelmét a születendő gyermekek fertőződésének lehetőségére. Erre utaló jel lehetett a burokrepedés korai ideje, ehhez képest a viszonylag későn történő születés, ami a fertőződés nagyobb lehetőségét jelenti. Ilyen kockázati tényező lehetett a születés utáni nehezített légzés - nyöszörgés - és a viszonylag emelkedett fehérvérsejtszám is, amely adatok mellett a másodikként megszületett ikertestvér kapott antibiotikumot. Egyezőek voltak a szakértői vélemények abban, hogy a szülést követően orvosilag indokolt és jogilag elvárható lett volna antibiotikum adása mindkét újszülöttnek, de ez elmaradt.

        Az orvosi dokumentumokból kiderült az is, hogy a károsodást szenvedő újszülöttön később olyan tünetek jelentkeztek, amelyek gyulladásos jellegű betegségre utaltak, és ekkor már rendelkezésre állott az anya hüvelyváladékának vizsgálati eredménye is. Ekkor az antibiotikus kezelést már mindenképpen meg kellett volna kezdeni. Ennek elmaradása olyan súlyos mulasztás a kórház orvosai részéről, amely jogi értelemben az elvárható gondosság hiányát jelenti, így az alperes a kártérítési felelősség alól nem mentheti ki magát.

        Az elmaradt kezelésről orvosilag nem állítható, hogy bizonyosan elhárította vagy megszüntette volna a fertőzést, illetőleg annak negatív következményeit. Erre ugyanakkor mindenképpen alkalmas lehetett és sikerrel járhatott volna; azonban ez az alperes orvosainak mulasztása miatt nem következhetett be.

        (Dr. Simon Tamás ügyvéd)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Az értelmezhetetlen orvosi rövidítés a beteg életébe is kerülhet

        A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négyévi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.

        Gerstmann-szindróma

        A Gerstmann-szindróma ritka idegrendszeri betegség, mely létrejöhet fejlődési rendellenesség, vagy az agyat ért fizikai károsodás (baleset) következtében. A szindróma négy kognitív képesség hiányát foglalja magába. Ezek a számolás- és írásképesség, az ujjak felismerése, valamint a test jobb és bal oldalának egymástól való megkülönböztetésének képessége. Ezekhez a fő tünetekhez társulhatnak egyéb gondolkodásbeli zavarok is.

        Öt év múlva derült fény az orvosi műhibára

        Szívproblémák, bypass, munkaképtelenség. Hogyan lett bírósági ügy a szívműtétből? Az esetet Dr. Erdős György, ügyvéd elemzi.

        Műhibaper: Epeműtét közben halt meg a fiatal nő

        Hosszantartó jobboldali hasi fájdalmak miatt egy 32 éves nőbeteg kivizsgálásra jelentkezett egy vidéki kórházban. A vizsgálatok megállapították, hogy a fájdalmakat, és görcsös rosszulléteket epekövesség okozza. Az orvosok műtét mellett döntöttek, és azt is közölték, hogy a műtétet laparoszkópos technikával fogják végezni.

        Orvosi műhibák, kártérítési perek - Interjú Dr. Erdős György ügyvéddel

        Az orvosi műhibákból fakadó kártérítési perekkel kapcsolatban kérdeztük Dr. Erdős György budapesti ügyvédet, akinek az irodája immár 16 esztendeje foglalkozik műhibaperekkel. Hogyan látja a beteg, az orvos, a kórház és az igazságügyi szakértők helyzetét és szerepét az orvosi műhibaperekben egy sikeres ügyvéd? Interjú.

        Nyíregyháza - Pert nyert az elhunyt nő férje

        Pert nyert, s húszmillió forintos kárigényt nyújtott be a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház ellen egy férfi, mert feleségének tüdejében nem vettek észre időben egy daganatot az orvosok - írta csütörtöki számában a Kelet-Magyarország.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.