• Az önrendelkezéshez való jog

        A beteg - önrendelkezési jogával összefüggésben - szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, ezen joga azonban bizonyos - törvényben meghatározott - esetekben korlátozható.

          A téma cikkei
        6/1 Az egészségügyi ellátáshoz való jog
        6/2 Az emberi méltósághoz való jog
        6/3 A kapcsolattartás joga
        6/4 A gyógyintézet elhagyásának joga
        6/5 A tájékoztatáshoz való jog
        6/6 Az önrendelkezéshez való jog

        A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással.

        A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga is, kivéve akkor, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ilyen esetben - törvényekben meghatározott módon - a beteg beleegyezése nélkül is elvégezhető az egészségügyi ellátás.

        A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha erre  alapos ok nélkül kerül sor, a beteg kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

        Az önkéntes pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ellátás feltétele ezekben az esetekben a beteg írásbeli nyilatkozata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, két tanú együttes jelenlétében kell szóbeli más módon megtett nyilatkozatot tennie.

        Hirdetések

        A cselekvőképes beteg - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve ki is zárhat ebből a körből bizonyos személyeket.

        Kik nyilatkozhatnak a cselekvőképtelen beteg helyett?

         Nyilatkozattételre jogosultak
        1. a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
        2. a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
        3. házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
        4. gyermeke, ennek hiányában
        5. szülője, ennek hiányában
        6. testvére, ennek hiányában
        7. nagyszülője, ennek hiányában
        8. unokája;
        9. a beteggel közös háztartásban élő hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
        10. gyermeke, ennek hiányában
        11. szülője, ennek hiányában
        12. testvére, ennek hiányában
        13. nagyszülője, ennek hiányában
        14. unokája.

        Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs olyan személy, akit a beteg korábban megjelölt, akkor a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására az oldalt felsorolt személyek jogosultak.

        Ha az azonos jogokkal rendelkező személyek (pl. a beteg gyermekei) ellentétes nyilatkozatot tesznek, akkor a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe vennie az orvosnak.

        Fontos az is, hogy a nyilatkozat a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Csak akkor lehet ilyen értelmű nyilatkozatot tenni (például az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasításítani), ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány pillanatnyi állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

        Az fenti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött, ám még kiskorú személy esetén is alkalmazni kell!

        Mikor nem szükséges a beleegyezés?

        A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését kell feltételeznie az orvosnak, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, a megfelelő személy nyilatkozatának beszerzése pedig késedelemmel járna. Komolyabb beavatkozásoknál a késedelem önmagában nem elégséges feltétel, beleegyezés nélkül csak akkor végezhető el a kezelés, ha a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.

        A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben sem, ha az adott beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Ebbe a körbe sorolja a jogszabály a a 24. hetet betöltött magzatot is, azaz például az anya sem tagadhatja meg az ellátást, amennyiben döntése a magzatot veszélyeztetné.

        Beleegyezés hiányában is elvégezhető a beavatkozás módosítása, kiterjesztése abban az esetben, ha az nem volt előrelátható, de sürgős szükség teszi indokolttá, vagy annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos következményekkel járna. Szerv vagy testrész elvesztésével vagy funkciójának teljes kiesésével járó beavatkozás esetén csak a közvetlen életveszély jelentheti az aránytalanul súlyos következményt, minden más esetben tilos.

        Az ellátás visszautasítása

        A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Amennyiben az orvosi beavatkozás elmaradása a beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást okozna, a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében történhet, a szóbeli visszautasítás érvénytelen.

         Tilos a kényszer
        A beteget, illetve az általa megnevezett személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni, a beteg pedig visszautasítás esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére.

        Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A megfelelő formai kritériumok alapján megszületett visszautasítás is csak akkor érvényes azonban, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet vagy gyógyíthatatlan. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania, hogy visszautasítja az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást.

        Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe akkor sem, ha ezt megerősítette.

        A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

        A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - megnevezheti azt a személyt, aki dönthet helyette az egyes vizsgálatok és beavatkozások visszautasításáról. A nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor visszavonhatja.

        Szerveink sorsa

        A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell ugyanakkor a beleegyezés ahhoz, ha sejtjeit vagy eltávolított szerveit a szokásos módon semmisítik meg.

        A betegnek - az egészségügyi törvény keretei között - joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

        (Dr. Barcsai Tímea, jogász)

        6/5 A tájékoztatáshoz való jog | 6/6 | Következő oldal
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Csecsemőkori kólika

        WEBBeteg

        Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség? Tekintse meg infografikánkat!

        Teljes kiőrlésű gabona

        Dr. Reinhardt István

        Mikor tekinthetünk valamit teljes kiőrlésünket? Mi lehet az egészségre gyakorolt hatása?

        Az eutanázia jogi szemmel

        Életben tartani, vagy hagyni meghalni. Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az...

        Ez nem eutanázia!? Az onkológus a morfium

        "A halálos betegeknél (pl. ha valaki rákos, és a végstádiumban van) megszokott eljárás, hogy napi több adag morfiummal csillapítják...

        Lekapcsolták a gépről, mégis él a csecsemő -

        A kislány, kinek mindössze 1 százalék esélye volt az életben maradásra, mivel súlyos meningitis fertőzést kapott, hirtelen magától...

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.