A tetanusz fertőzés

A mindennapi életünk során könnyen szerezhetünk olyan sérüléseket, melyek később elfertőződhetnek. Az ilyen fertőzések neve a tetanusz, vagy más nevén merevgörcs, amely a vázizmok tartós, görcsös megfeszülésével jár.

A kórokozó, a Clostridium tetani, oxigénmentes körülményeket szerető baktérium, azaz levegőtől elzárt helyeken szaporodik. Jellemzően állatok (pl. ló, szarvasmarha) és némely ember belében él.

Kedvezőtlen körülmények között a külvilágban, a talajba kerülve igen ellenálló spórát képez, így biztosítva a túlélést, megfelelő helyre kerülve aztán szaporodásra képes.

A szaporodásra kiváló helynek számít egy mély, roncsolt, idegen testet vagy elhalt szöveteket tartalmazó, szennyezett seb. Baleset, sérülés kapcsán, fertőzött talajjal szennyezett seb szolgál a baktériumok szaporodási helyéül.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A merevgörcs kialakulása

A kórokozók a szennyezett sebben szaporodva méreganyagot (toxint) termelnek. A baktériumok nem kerülnek a véráramba, csak a toxin. A vérkeringésbe került, vagy a szaporodás helyétől idegsejt nyúlványokon szállított méreganyag az idegrendszerbe jut, ahol gátló működésekben részt vevő ingerületátvivő molekulák felszabadulását akadályozza meg.

Emiatt kis, máskor jelentéktelennek számító ingerek gyorsan szétterjednek, és hatásuk izomgörcsök formájában nyílvánulnak meg testszerte.

A betegség a seb keletkezését követően 1-3 héttel jelentkezik. Első tünet a szájzár, majd a nyakizmok és mimikai izmok megfeszülése, jellegzetes torz arckifejezés megjelenése (tetániás arc). Ezután hátfájás, végtagfeszülés, nyelészavar, majd az egész vázizomzat megfeszülése következik.

A tetanusz baktérium

A hátizmok olyan mértékben feszülhetnek, hogy a beteg homorított testtartásban hídszerűen kifeszül: csak a tarkó és a sarok ér az ágyhoz. Külső ingerek görcsös izomfeszülést provokálhatnak. A légzőizmok és a gége izmainak görcse légzési elégtelenséghez, súlyos oxigénhiányos állapothoz, fulladáshoz vezethet.

A betegség lefolyásába, a vegetatív idegrendszer is bekapcsolódik: nagyfokú verejtékezés, szapora pulzus, nyálfolyás, vérnyomásingadozás, legtöbbször kifejezett vérnyomásemelkedés, a gyomor- és bélmozgások renyhesége, vesekárosodás alakulhat ki. A beteg aluszékonyabb, de tudata ép. Az izomfeszülés miatt, szóban nem lehet vele kommunikálni.

Előfordulnak részleges kórformák is a seb környéki izmok érintettségével. Ilyenkor vagy alacsony a mérgezési szint, vagy korábban oltott, de nem kielégítő védettségű a beteg. Az újszülöttkori tetanusz a fejlődő országok nagy problémája. A rossz higiénés körülmények között született újszülöttek, a köldökcsonkon keresztül fertőződhetnek. A fejlett országokban is előfordulhat otthonszülés esetén. 

A tetanusz kezelése és megelőzése

A megbetegedettek ellátásában, az intenzív osztályok teljes arzenálja felvonultatható. Ennek ellenére a halálozás igen magas.

Nagyon fontos minden esetben a helyes, időbeni sebellátás! A roncsolt részek kimetszése, a seb kitisztítása. Súlyos szennyezés, roncsolt, mély sebek és megfelelő oltottsági (vagy inkább oltatlansági) kritériumok alapján, tetanusz elleni ellenanyag készítmény (védekezőfehérje, ami a keringésbe került toxint megköti, közömbösíti; TETIG = tetanusz immunglobulin) is adandó az aktív védőoltás mellett.

A tetanusz elleni aktív védőoltás a kötelező oltási séma része. 2, 3, 4, és 18 hónaposan, 6 valamint 11 évesen mindenki megkapja a vakcinát, más védőoltásokkal kombinált formában.

Korábban a baleseti sebészetekre belépők, szinte "köszönés helyett" azonnal oltást kaptak, ha egy éven belül nem voltak immunizálva. Nemrégiben változtak a szabályok, jelenleg sokkal kevesebb esetben, szigorúbb kritériumok alapján tartják indokoltnak az emlékeztető oltás, vagy ellenanyag adását.

A legfrissebb módszertani levél, a 2008-as védőoltásokról tartalmazza a tetanusszal kapcsolatos szabályokat, ez az Országos Epidemiológiai Központ honlapján (www.oek.hu) megtalálható.

(WEBBeteg -Dr. Gócs Viktor, infektológus)