A nyaki borda és a mellkaskimeneti szindrómák

A TOS olyan kórképek összefoglaló neve, melyek a nyaki szakasz anatómiai rendellenességeinek következtében alakulnak ki. Lényege, hogy a nyak területén található nagyerek illetve a felső végtag idegfonata nyomás alá kerül, melynek következtében állandó vagy ideiglenes, gyakran nehezen meghatározható tünetek alakulnak ki.

A TOS (mellkaskimeneti szindrómák, Thoracic outlet syndrome) körébe három betegség tartozik: scalenus-szindróma, costoclavicularis szindróma, hyperabdukciós szindróma. A kórképek elnevezése a kiváltó okokra utal, vagyis azokra az anatómiai képletekre illetve testhelyzetre, amelyek az adott betegség tüneteit okozzák.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A mellkaskimeneti szindrómák diagnózisában és kezelésében leggyakrabban több orvostudományi terület szakemberei vesznek benne részt (neurológus, angiológus, radiológus, reumatológus).

A hátfájdalom okai

A hátfájás rendkívül gyakori, az emberek 60-70 százalékát érinti élete során. A fájdalom többek között eredhet a csigolyatestekből, vagy a közöttük elhelyezkedő porckorongokból illetve kisízületekből, a gerinc melletti szalagokból, izmokból, ideggyökökből és a belső szervekből (vese, aorta, gyomor) is kisugározhat. A hátfájdalom okai>>

Nyaki borda

A nyaki borda olyan számfeletti borda, amely a legalsó nyaki csigolyához kapcsolódik. Lényeges, hogy a bordák csak a hátcsigolyákhoz kapcsolódva fejlődnek ki egészséges esetben.

Ha a nyaki borda is kifejlődik, szerepet játszhat a nyak képleteinek összenyomatásában, és létrehozhatja a TOS csoportba tartozó kórképek bármelyikét.

Egészséges emberekben ezrelékes nagyságrendű a nyaki borda előfordulása, és ezen esetek felében nem okoz tüneteket. A nyaki borda hosszúsága, szélessége, pontos elhelyezkedése nagyban befolyásolja a TOS esetében betöltött szerepét.

Scalenus szindóma

A gerincfájdalom

Összeszedtünk néhány téves beidegződést a gerinctáji fájdalmakról, amelyben nem kell hinnie. Tévhitek a gerincfájdalomról >>

A tüneteket okozó kórok a scalenus hasadék szűkülete, amely a scalenus izmok rendellenes eredése, tapadása vagy megvastagodása következtében jöhet létre.

Ennek kialakulásában szerepet játszhat az egyoldalú megterheléssel járó munkavégzés (festők, hegedűművészek) illetve az intenzív sportolás és a helytelen testtartás is. A nyaki borda ritkán szűkíti a csatornát, az érintett erek, idegek nyomás alá kerülése váltja ki a tüneteket.

Costoclavicularis szindróma

Az elnevezés a costa vagyis borda, illetve a clavicula vagyis kulcscsont kifejezésekből származik. Lényege, hogy az idegek és az érintett erek időnként az I. borda és a kulcscsont közé szorulnak, majd az összenyomatás hozza létre a tüneteket.

A kar mozgatásával az I. borda és a kulcscsont közötti rés nagysága folyamatosan változik. Rossz testtartás, sovány alkat, háti gerincferdülés vagy a csontos mellkas deformitásai miatt a karfonat és a nyaki nagyerek összenyomatása gyakrabban fordul elő.

Hyperabductiós szindróma

Az elnevezés a kar maximálisan felemelt helyzetére utal (hyperabductio). A nyaki ideg- és érfonat a hónaljárokba a kis mellizom ina alatt halad át. Tartósan asszimmetrikus megterhelés (például szobafestők) esetén a rendelkezésre álló hely szűkül, ami a kar felemelt helyzetében tüneteket vált ki.

Milyen tünetek utalhatnak a mellkaskimeneti szindrómára?

A három fenti kórkép tünetei nagyrészt átfednek. A neurológiai tünetek a nyaki karfonat összenyomatása következtében alakulnak ki. Az alkar és a kéz területén fájdalom, érzéskiesés, zsibbadás érzés jelentkezik. A kéz kisizmainak, a tenyérpárnának a gyengesége, sorvadása következhet be.

A porckorongsérv

"Nem emelhetek nehezet, mert porckorongsérvem van." Sokak számára ismerős lehet ez a mondat, de hogy mi is ez a betegség pontosan, és mit lehet tenni ellene, már talán kevésbé ismert. A porckorongsérvről >>

A scalenus szindróma esetében a tünetek előbb átmenetiek majd állandósulnak, és főleg a kar lógó helyzetében jelentkeznek. A hyperabdukciós szindróma esetében a tünetek a jellegzetes testtartás felvétele után jelentkeznek, majd megszűnnek a testhelyzet megváltoztatásával.

A keringés nehezítettségével kapcsolatos tünetek egyike a Raynaud jelenség. Ennek során a kézujjak elfehérednek, majd elkékülnek, végül vöröses árnyalatúak lesznek.

A jelenség során érzéketlenség, fájdalom léphet fel az érintett területen. A costoclavicularis szindróma esetén a kar ödémája jellemző, mivel itt a véna is kompresszió alá kerül, így a vér csak nehezítve tud a végtagból eltávozni.

A mellkaskimeneti szindrómák diagnózisa

A diagnózisalkotás nagyon komplex. A beteg elmondása veti fel a gyanút, a jellegzetes testhelyzetekben jelentkező panaszok segítenek a helyes kórisme felállításában. A provokációs próbák differenciálnak a három kórkép között. Ezek során a vizsgáló orvos jellegzetes helyzetekbe hozza a beteg karjait, és megfigyeli, hogy mely testtartásban jelentkeznek a tünetek. Esetenként fizikális vizsgálattal fény derülhet a nyaki régió rendellenes helyzetére.

Röntgenvizsgálattal azonosítható az esetleges nyaki borda, és felismerhetők a mellkas alaki deformitásai. MR vizsgálattal vizsgálhatók a nyaki lágy részek. Angiographia ad felvilágosítást az erek megtöretéséről, összenyomatásáról és/vagy rendellenes anatómiai lefutásáról.

Az idegműködés ENG, az izomműködés EMG vizsgálattal elektrofiziológiai laboratóriumban vizsgálható. Ezekre a vizsgálatokra csaknem minden esetben szükség van a pontos diagnózis felállításához.

A mellkaskimeneti szindrómák terápiája

A TOS betegségcsoport szerencsére kitűnően kezelhető konzervatív terápia segítségével. Ez célzott gyógytornát, a helyes testtartás elsajátítását jelenti. A vállöv erősítését célzó gyakorlatok, és a túlzott megerőltetés kerülése szintén jó hatású a fenti betegségek esetén.

A nyaki borda kóroki szerepének bizonyítása után annak műtéti eltávolítása javasolt. Szóba jöhet még az I. borda eltávolítása, az elülső musculus scalenus átvágása.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)