• A gondnokság alá helyezés

        Szerző: WEBBeteg - M. GY.

        A gondnokság alá helyezés kérdése akkor merül fel, amikor egy nagykorú nem képes ügyeinek vitelét ellátni. A gondnokság alá helyezés az érintett személyi és vagyoni érdekeinek megóvása miatt fontos, az ő érdekeit szolgálja.

        A gondokság alá helyezés bírósági eljárással rendelhető el. Az eljárás megindítására jogosult a házastárs, egyenes ágbeli rokon illetve testvér. Ha azonban ők a gyámhivatal felhívását követő 60 napon belül nem indítják meg a pert, a gyámhivatal teszi meg.

        Az eljárást lezáró jogerős bírói ítélet után rendel ki gondnokot a gyámhivatal. A gondnokság alá helyezési eljárásnál a legfontosabb a cselekvőképesség vizsgálata. Ezért megkülönböztetünk cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokságot.

        Hirdetések

        Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt.

        Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt.

        A gondnok személye, a gondnokság fajtái

        Milyen feltételeknek kell megfelelni, ahhoz hogy gondnok lehessen valaki?


        Az alkalmasság azt jelenti, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn:

        • Tartási, életjáradéki, öröklési szerződést nem kötött a gondozásra szorulóval;
        • személye ellen a gondnokolt kifejezetten nem tiltakozik, kiv.: hivatásos gondnok

        Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására. A gondnok személyét a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban, közokiratban kijelölheti.

        Ha ilyen személy nincs, akkor lehet az együtt élő házastárs is. Ha mindkét említett személy elvállalná a gondnokságot, akkor az  ellátására való alkalmasság eldöntésénél az összes körülményt figyelembe véve döntenek. Ha nincs a gondnokságra szoruló által kijelölt személy vagy együtt élő házastárs, akkor kijelölhetnek hivatásos gondnokot.

        Ezt a feladatot többen is elláthatják. Többes gondnok kirendelése akkor történik, ha a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy az ellátásra szoruló vagyonának kezelése különleges szakértelmet igényel.

        A gondnok egyéb feladatai:


        A gondnokság alá helyezett egyes jognyilatkozataihoz a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha az a gondnokolt:
        - tartására,
        - örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
        - ingatlantulajdonának átruházására vagy megterhelésére vonatkozik (nem ide tartozik, ha az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésekor egyidejűleg alapítanak haszonélvezet),
        - beszolgáltatott vagyonára, egyéb vagyontárgyára (vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű), vagyoni értékű jogára vonatkozik.

        Azonnali intézkedést igénylő esetben, kérelemre, még a jogerős bírói ítélet előtt ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhivatal annak a nagykorúnak, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges.

        Az érintett személy vagyonának védelme érdekében a gyámhivatal ideiglenesen zárlatot rendelhet el, de a zár alá vétel szükségességéről a bíróság is dönthet. Ilyen esetben külön zárgondnokot jelölnek ki. Az ideiglenes gondnok illetve zárgondnok tevékenysége a bíróság jogerős ítéletének meghozataláig tart.

        A gondnok feladatai

        A gondnok elsősorban a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője, törvényes képviselője, de ha indokolt, és vállalta, gondozását is ellátja. A gondnokolt érdekében a gyámhivatal megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja, egyben felügyeli tevékenységét.

        A gondnok köteles évente rendszeres számadást, vagy beszámolót adni, munkája végeztével pedig végszámadást benyújtani. Működéséért díjazást nem kérhet.

        A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata

        A bíróság ítéletében meghatározott időpontban illetve jogszabályi előírás szerint a gyámhivatal a gondnokság alá helyezést köteles felülvizsgálni. Korlátozó gondnokságnál minimum 5 évente kötelező, kizáró gondnokságnál azonban csak lehetséges. A bíróság megszünteti a gondnokságot, ha elrendelésének okai nem állnak fenn.

        (Szerző: Mohácsi Gyula; Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea)

        Legutóbb frissült: 2008.07.03 09:26

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (3)
        Írta: Vendég
        2012-07-27 13:50
        Szeretném megkérdezni, hogy ha a gondnokság alá kerülőszemély ingatlant örököl, és a hagyatéki eljárás még nem zajlott le, csak a gondnokság alá helyezés után, és a személy szociális otthonba kerül, akkor az ő ellátására fedezet az ingatlana? Vagyis az államé lesz az ingatlana, nem értékesítheti?Válaszát köszönöm előre is.

        Írta: Név...
        2012-06-05 12:39
        Válasz krikk kérdésére:A gondnokság alá helyezés a hatóságok szempontjából kizárólag a gondnokolt érdekében történik.Ha a gondnokoltnak készpénz vagyona van, a hatóságot nem érdekli, hogy az esetleges örökösök milyen arányban részesednének belőle, a pénzt a gondnokolt életében az ő érdekkörében kell elkölteni. Biztosítani - ha szükséges - bentlakásos otthoni elhelyezését, stb. Természetesen az indokolatlan és ésszerűtlen költekezést viszont a gyámhivatal kontrollálja, és ha a gondnokolt meghal, a hagyaték az örökösöké.Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy hozzátartozó, vagy hivatásos személy látja el a gondnoki teendőket, ha a gondnoki tisztség a gondnokolt halálával szűnik meg, a gondnok végszámadással tartozik az örökösök felé.A gondnokság alá helyezést nem csak a szellemi képesség, a fogyatékosság, vagy az időskori leépülés alapozhatja meg, hanem a pszichiátriai betegség, vagy a szenvedélybetegség is. Ezért a gondnokság alá helyezés iránti eljárás megindításakor az iratokhoz csatolni kell a pszichiáter szakorvos véleményét, amely tartalmazza, hogy az érintett személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége milyen mértékben hiányzik.A közös tulajdon megosztása mindig kényes kérdés. Ha ingóságokról, főleg pénzvagyonról van szó, pl a házastársak közül azt egyik gondnokság alá kerülne, elvileg a közösen gyűjtött pénzt elvileg ketté kellene osztani a családjogi törvény értelmében, és a gondnokolt részét külön számlán kezelné a gondnok. Erre azonban humánus okokból csak akkor szokott sor kerülni, ha a körülményekből feltételezhető, hogy veszély fenyegetheti a gondnokolt érdekét. (Ez persze nem a legszabályosabb, nyilván alapos vizsgálat alapján dönti el a hatóság az intézkedését. Egyébként jogszabály erejénél fogva az 50.000,- Ft értéket meghaladó vagyon, vagy vagyoni értékű jogot érintő jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges.Ilyen pl. ha ingatlan kívánnak eladni. Lehetséges a gondnokolt teljes, vagy résztulajdonát képező ingatlan értékesítése a gyámhivatal jóváhagyásával, az adásvételi szerződést a gyámhivatalnak kell jóvá hagynia. A gyámhivatal vizsgálja, hogy a gondnokolt lakhatása, ellátása az eladni szándékozott ingatlan nélkül is biztosítható -e. A gyámhivatal beszerez szükség szerint nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozók, esetleg intézmény biztosítja-e a gondnokolt lakhatását. Az ingatlanból a gondnokoltat megillető vételárrészt külön gyámhatósági fenntartású takarékbetétben, vagy folyószámlán kell elhelyezni.

        Írta: Vendég
        2009-06-22 18:34
        Nagyon korrekt és érthető a cikk, köszönöm. Felvetődött az a gondolat, hogy egy kiegyensúlyozott családban kinek az érdeke a szellemileg fogyatékos (vagy csökkent szellemi képességű) családtagot gondnokság alá vétetni? Senki nem akarja kifosztani, de a jövő bizonytalansága miatt esetleg a beteg érdeke? Mi lesz a vagyonával, ha a gondnokolt meghal? Hogyan lehet a közös tulajdontól megszabadulni, vagy átalakítani ha szükséges? Ilyen kérdések érdekelnének. Köszönettel: krikk