Bürokráciacsökkentés: egy lépés előre
megjelent:
Az év elején bejelentett bürokráciacsökkentő programban az egészségügy is vastagon érintett. A program része az OEP megszüntetése, amely ellen szakmai szervezetek is tiltakoztak.
Az intézményi átszervezésekről a döntés megszületett, ám a mai napig nem látszanak annak részletei, hogy a változások pontosan hány közalkalmazottat érintenek. A Miniszterelnökség a közelmúltban közölte: a létszámleépítés nem érinti az egészségügyi dolgozókat. Hírösszefoglaló.
125 év után megszűnik az OEP
Ez év januárjában jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az államigazgatás karcsúsítása végett első körben 73 intézmény jövőjéről kezdődnek egyeztetések az érintett minisztériumokkal. Azóta megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely több mint ötven szervezetet érint.
2017. január 1-ével az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) irányítása alá kerül az összevont Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik tovább. Az intézmény veszi át az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait. Ugyanakkor a Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatal 2017. március 31-i határidővel a Magyar Államkincstárba olvad. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az Emmi része lesz.
A határozat ismeretében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetői nyílt állásfoglalást írtak a kormánynak, amely szerint nem megszüntetni, hanem megtartani és fejleszteni kellene az OEP-et. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete és a Magyar Kórházszövetség közleményben figyelmeztette a minisztereket, hogy az intézmény önállóságát megszüntető döntés súlyos fennakadásokat fog okozni az egészségügyi ellátásban.
A bürokrácia megfojtja az egészségügyet
Nem rossz az elképzelés, hogy az egyetemek alá rendelik a kórházakat, a probléma az, hogy az intézmények ezzel az intézkedéssel elveszíthetik gazdasági önállóságukat, ami azt fogja eredményezni, hogy nagyon hosszú lesz a döntéshozatal – nyilatkozta a Klubrádiónak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Véleménye szerint jelen pillanatban az állam bürokráciát épít az egészségügyben, nem pedig a hatékony működtetésen gondolkodik.
Az üléspontokat kell megváltoztatni ahhoz, hogy az álláspontok megváltozzanak |
| Így indokolta augusztusban a kancellári rendszer bevezetésének szükségességét Ónodi-Szűcs Zoltán egy szakmai konferencián. A kancellári modelltől azt várja, hogy javuljon az ellátás irányíthatósága, az átláthatóság, és hozzájáruljon a humánerőforrás krízis csökkentéséhez. A kancellári rendszer modelljét a kormány már korábban megtárgyalta, azonban a jövő év januárra tervezett elindulás érdekviták miatt akár 2018-ra is eltolódhat. |
Lázár János például több ponton is kritizálta, hogy a 104 állami kórházat 8-10 kancellár kezébe adnák. A 68. Kormányinfón kifejtette: nem rendszer-átalakításra, hanem bér- és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez a reális célkitűzés. Nincs helye olyannak, ami kockázatot jelentene az ellátásban – szögezte le.
Sajtóinformációk szerint a Magyar Kórházszövetség kidolgozott egy alternatív koncepciót, miszerint megyei szinten jelölne kancellárokat az intézmények élére, de nemcsak a kórházakat rendelnék az új vezetők alá, hanem a rendelőintézeteket is. Egyelőre még nem született döntés az ügyben.
Létszámcsökkentés: mennyi az annyi?
A bürokráciacsökkentő intézkedések, az intézményi átszervezések létszámleépítéssel is járnak. A tervek szerint még ebben a kormányzati ciklusban 100-150 ezer közalkalmazottat terelnének át a versenyszférába, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan honnan. Lázár János a 68. Kormányinfón elmondta, egyetért azzal, hogy az állami szektorból munkavállalókat kell átvezetni a piaci szférába, a Miniszterelnökség ugyanakkor megerősítette, hogy a létszámleépítés nem érinti az egészségügyi és a tanári pályán dolgozókat.
Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség parlamenti államtitkára október elején arról beszélt, hogy a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet az, hogy a következő években az állami szférában több tízezres létszámleépítés várható. A Miniszterelnökség az Origo.hu-nak adott válaszában a közelmúltban azt közölte: jelenleg a 4,4 millió munkavállalóból megközelítően 1,1 millió dolgozik a bürokráciában. Ez a szám ugyanakkor valamennyi, az állam által fizetett alkalmazottat jelenti, tehát az egészségügyi és oktatási szektorokban dolgozó munkavállalókat is, és nem kizárólag az igazgatásban feladatot ellátókat. Néhány hónappal az átszervezések előtt tehát továbbra sem lehet tudni pontosan, hogy mennyiben érinti a munkavállalókat az egészségügyi igazgatás átszervezése, de a legutóbbi hírek szerint az egészségügyi dolgozóknak nem kell létszámleépítéstől tartaniuk.
(WEBBeteg - Forrás: egov.hu, kozszolga.hu, klubradio.hu, mti.hu, origo.hu)
