Nemzeti szűrőprogram: Ön elmenne egy átfogó vizsgálatra?
megjelent:
Sajnos jelenleg nagyon kevesen járnak szűrővizsgálatokra, nem érzi mindenki annak fontosságát. Ez a hozzáállás általában akkor változik, ha az illető családjában vagy közvetlen környezetében váratlanul megbetegszik, vagy éppen meghal valaki. Akkor mindenki elkezd saját magára vonatkoztatni, elmegy az orvoshoz és kivizsgáltatja magát.
A szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedésekben szenvedők magas száma szemléletváltást követel meg mind az ellátórendszer, mind a lakosság részéről – olvasható az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának tájékozatójából, amelyet a WEBBeteg kérésére állítottak össze.
"Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a prevenció terén jelentős szerepet szán az alapellátásban dolgozóknak (így a háziorvosi szolgálatoknak és a védőnőknek). Erősíteni kívánja az alapellátás „kapuőr” szerepét azáltal, hogy kiemelten kezelik azokat a tevékenységeket, amelyek a népegészségügyi szempontból fontos szűréseken való részvétel ösztönzését támogatják. Mindez komplex és folyamatos feladat."
Úgy tudjuk, a részletes szakmai kidolgozás miatt jövőre még nem kezdődik el a Nemzeti szűrőprogram, arra azonban nem kaptunk választ, mikor várható az indulás.
Megvalósítható, de...
A prevenciónak óriási jelentősége lenne, de ehhez kapacitás, pénz, eszköz és idő kell. Nem beszélve a program szakmai protokolljáról, amely kidolgozásra vár. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik korcsoportnál pontosan mit is szűrűnk – mondja a WEBBeteg kérdésére dr. Komáromi Zoltán budapesti háziorvos.
Szerinte a Nemzeti szűrőprogram megvalósítható lenne a jelenlegi rendszerben is, de nagyon sok az improvizáció, ami eközben veszélyeztetheti a betegellátást, hiszen azoktól veszi el az időt és a finanszírozást, akik valóban betegek. A mai gyakorlat szerint a páciensnek akár 1-1,5 órát is kell várnia a különböző vizsgálatokra a rendelő előtt.
Meg kell oldani a finanszírozását!
Hasznos információ |
| A Nemzeti szűrőprogramon keletkező adatokat megfelelő informatikai támogatással népegészségügyi szempontból is fel kellene használni. A jól összerakott prevenciós program esetében nyomon lehet követni a különböző régiók lakosainak állapotát: milyen betegségcsoportok jellemzőek az adott korcsoportra, az adott régióban - teszi hozzá dr. Komáromi Zoltán háziorvos. Az egészségnapokon keletkező adatok sajnos nem jutnak el sem a szakhatósághoz, sem a páciens háziorvosához. Ezért ezeknek a programoknak nincs is akkora betegségmegelőző hatásuk, mint egy átfogó, jól megszervezett szűrőprogramnak. |
A jelenlegi helyzetben a prevencióra fordított összes költség az alultervezett gyógyító kasszát fogja terhelni, azaz kevesebb összeg jut a tényleges betegek kezelésére. Ráadásul a program díjazás nélkül rendelne el többletmunkát az alapellátásban dolgozó szakemberek számára – véli dr. Komáromi Zoltán.
- A civilizált megoldás az lenne a háziorvos szerint, hogy az állam külön kasszából fizetné a gyógyító-megelőző ellátást, egy másikból pedig a szűrőprogramokat finanszírozná. Így például a háziorvosi praxisok 20 százalékkal több támogatást kapnának. Megjegyzem, nem is biztos, hogy a járulékokból kellene fizetni az egész programot, inkább az államnak kellene gondoskodnia a megelőző célú szűrések pénzügyi fedezetéről.
Az államtitkárság a finanszírozással kapcsolatban azt közölte: számos - részben hazai költségvetési forrásból, részben európai uniós, illetve más pénzügyi alapok által támogatott programból tevődik össze.
Külön időpontban megoldható lenne
Egy háziorvos naponta általában 4 órát rendel, ezután pedig adminisztrál, betegek látogat, illetve rendelkezésre áll. Amennyiben biztosítva lenne a program anyagi háttere, akkor időben és kapacitásban megoldott lenne a szűrővizsgálatok megszervezése és lebonyolítása, mert például hetente kétszer, kora délutánra behívhatóak lennének a páciensek. Meggyőződésem - teszi hozzá a háziorvos -, hogy ez számukra is ideális megoldás lenne, hiszen nem hiányoznának az iskolából vagy a munkahelyről, nem kellene egy helyen és időpontban várakozniuk a ténylegesen beteg emberek között. Ez lenne a ténylegesen költség- és időtakarékos megoldás.
Eléri a célját?
Fontos a motiváció is, hogy egyfelől a páciens is érdekelt legyen abban, hogy eljárjon ezekre az évenkénti vagy kétévenkénti átfogó vizsgálatokra. Értse, hogy ennek mi a célja, esetleges elmulasztása milyen következményekkel járhat az egészségére nézve. Másfelől a háziorvosi praxisban dolgozókat is motiválni kellene (nem pedig szankcionálni) abban, hogy a regisztrált biztosítottakat prevenciós szemlélettel minél szélesebb körben ellássák. Erre a jelenlegi indikátor-alapú finanszírozás elégtelennek mutatkozik - véli dr. Komáromi Zoltán.
Interjú Éger Isvánnal, a Magyar Orvosi Kamara elnökével |
| Részt vettek-e a Nemzeti szűrőprogram szakmai egyeztetésében? A részletes szakmai kialakításban és egyeztetésben, mint szakmai szervezet nem vettünk részt. Nem először hagyják ki a kamarát a szakmai egyeztetésből. Miért lenne hasznos a szűrőprogram mihamarabbi elindítása? Minden szűrőprogram hasznos, minden ilyen program, amit jól végrehajtanak kulcskérdés, tehermentesítheti ugyanis a gyógyító ellátást, egyúttal pedig az emberek egészségét szolgálja a megelőzés érdekében, éppen ezért szorgalmazunk minden olyan kezdeményezést, amely a betegségmegelőzéssel kapcsolatos. Megvalósítható-e a Nemzeti szűrőprogram az alapellátás jelenlegi problémái mellett? Folyamatosan növekszik a háziorvos hiány, magas az életkoruk, túlterheltek, Sem idejük, sem pedig finanszírozási lehetőségük nincs erre. A tavalyi és a mostani bevételnövekmény az alapellátásban a praxisok bevételét növelte, ez nem béremelés. Ebből az összegből nagyon nehéz bért fejleszteni egy olyan praxisban, ahol az orvos mellett van két szakdolgozó is. Első körben az alapellátás rendbetételére kellene koncentrálni? Egy jól szervezett és megerősített, színvonalas alapellátás nagyon hatékony lenne, óriási gazdasági haszna lenne. Alapvetően és eredendően akár egy-két éven belül mérhető eredménye mutatkozna, a jelenlegi helyzetben azonban - ebben a késedelemben és mulasztásban azonban - ennek a mérhetősége 5 évet biztosan igényelne, a generációváltás, az új szakorvosok kiképzése ugyanis nem megy egyik napról másikra. További interjú Éger Istvánnal |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
