• Roma orvosképzés Budapesten

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az egy vagy két éves előkészítő után mehetnek a hallgatók az orvosi egyetemre, majd onnan akár olyan településre, ahol roma társaik élnek.

        Sikeres a Semmelweis Egyetem és az Avicenna International College együttműködésében, dr. Rosivall László által indított roma orvosképzési program, amely 2010-ben kezdődött Uniós TÁMOP pályázati támogatással.

        Dr. Rosivall László ötletgazda, programvezető, a Semmelweis Egyetem ÁOK Kórélettani Intézet igazgatója a WEBBeteg kérdésére elmondta, hogy egy európai színvonalú és úttörőnek számító képzési programot hoztak létre, amelynek nem titkolt célja, hogy az egyetemre bejutott, majd sikeresen végzett fiatalok betöltsék az évtizedek óta üresen álló kistelepülési háziorvosi állásokat, lehetővé téve a cigány közösségek megfelelő orvosi ellátását. A romáknak alig van értelmiségi rétege, nagyon kevés a cigány orvos, miközben betöltetlen közel 200, főként kistelepülési háziorvosi praxis.

        Hirdetések

        Hétvégi képzések, bentlakással

        Mi a feltétel?


        • orvosi, egészségügyi pályára elhivatottság
        • 17-25 éves életkor
        • cigány származás, ennek megfelelően vállalt identitás
        • a felvételi beszélgetésen való megjelenés
        • A jelentkezésről

        A program támogatója: TÁMOP 4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0006

        Az intenzív nevelő-oktató tanfolyamot minden hétvégén az Avicenna International College termeiben tartják. Mindkét nap, szombaton és vasárnap 5-5 órányi szakmai előadást hallgatnak a diákok, akik élettani, anatómiai, kémiai, biofizikai, valamint angol nyelvi alapokat is szereznek, majd este kulturális programokon vesznek részt. A tananyagban a tanulásra, vizsgázásra felkészítő elemek, valamint gyakorlatok is szerepelnek. Fontos, hogy felkészítsük őket a nehézségekre is, amelyek majd a való világban várják őket, ezért külön tréningeket szervezünk számunkra – tette hozzá a programvezető. A képzés ingyenes, az utazás, a szállás és az étkezés költségeiben is segítséget nyújtanak azoknak a hallgatóknak, akik nehéz körülmények között élnek.

        A program indulásakor 30 fiatal jelentkezett, közülük 10 került be az előkészítőre. A diákok előmenetelét heti, havi rendszerességgel mérik fel az oktatók, hogy kiszűrjék a fejlődést nem mutató, nem kellően motivált hallgatókat.

        Jelenleg közel egy tucat fiatal jár az előkészítő oktatásra, nyáron végeznek, ha elérik az elvárt szintet, jó eredménnyel teljesítik a záróvizsgát, bekerülhetnek a Semmelweis Egyetemre. A tavaly végzettek közül nyolcan felvételt nyertek, ketten az Egészségügyi Főiskolai Karra, hatan pedig az Általános Orvosi Karra járnak.

        Példát mutat társainak

        Az elsőéves általános orvostanhallgató, Kalányos Richárd sebésznek készül, 11 év kemény tanulás vár rá. Egy Somogy megyei kis faluból érkezett, ahol nem laknak többen, mint 150-en. Hihetetlen, de igaz, jelenleg ő a település egyetlen egyetemistája.

        Budapesten kollégista, ritkán jár haza, az édesanyja, aki nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, nagyon büszke fiára, de nem csak ő, az egész falu felnéz rá, vannak olyan fiatalok, akik visszamentek tanulni az általános vagy a középiskolába, mert hatással van rájuk Richárd személyisége, céltudatossága.

        A fiatalember egyébként már belekóstolt az egészségügybe, mint ápoló, a II. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott, Pécsett, párhuzamosan dolgozott és járt a hétvégi előkészítő képzésre, amelyet kiváló eredménnyel fejezett be.

        Változtatni szeretne a kis falukban élő cigány emberek egészségi állapotán, a tervei szerint, mint sebész. Sok roma nem jut el a szükséges vizsgálatokra, nem kerülnek időben kórházba. „Szeretném, ha a cigány társadalomból még nagyon sokan kiemelkednének, eltörlődne az ellentét és békében élhetnénk együtt” – tette hozzá a 21 éves Richárd.

        „A bizonyítási vágyuk is hajtja őket”

        Mit szólna hozzá, ha roma lenne a háziorvosa?


        A romák elleni előítéletek gyengébbek ott, ahol az embereknek vannak személyes ismerőseik a cigányok között – mondja a szociológus. Ott nem az előítéletek alapján alkotnak róluk csoportos véleményeket, a romák is önálló arcok, jellemek, személyiségek lesznek. Érdekes felvetés, de a betegek általában nem idegenkednek a külföldi orvosoktól.

        A roma orvostanhallgatók képzésének önmagán messze túlmutató jelentősége van – vélekedik az általunk megkérdezett szociológus. Krémer Balázs szerint a roma integráció szempontjából döntő jelentősége van annak, hogyan jelennek meg a helyi és az országos közéletben olyan cigányok, akik nem a "problémákat" jelenítik meg, hanem egyéni teljesítményük alapján lesznek megbecsült és tisztelt tagjai a társadalomnak. Különösen nagy jelentősége van akkor, ha a romák nem kizárólag csak a saját kisebbségükkel kapcsolatos kérdésekben közszereplők.

        Krémer Balázs elmondta azt is: akiknek sikerült diplomához jutniuk, jellemzően megállták a helyüket. Jól végzik munkájukat, a szakmai tisztességükön kívül a bizonyítási vágyuk is hajtja őket.

        Fontosak ezek a programok, kockázata akkor lehet, ha valamelyik fiatalnak nem sikerül leküzdenie korábbi képzési hátrányát, ezért kimarad az egyetemről, nem szerez diplomát. Az ilyen kudarc duplán visszaüthet – véli a szakember. Mások számára megerősítheti azt a vélekedést, hogy eleve kudarcra vannak ítélve az ilyen próbálkozások, pedig nincsenek.

        Kevés a képzett roma


        A 14-19 éves korú roma fiatalok mintegy fele rendelkezik általános iskolai végbizonyítvánnyal, a 20-24 éveseknek csupán 20 százaléka szerez szakmunkás bizonyítványt, egy százalékuk érettségit, és fél százalékuk (!) felsőfokú képzettséget.

        Az iskola nem tudja tolerálni a magyar nyelv bizonytalan vagy hibás használatát, így azok a gyerekek, akik nem magyar anyanyelvűként, és óvodai előkészítés hiányában kerülnek be az általános iskolába, nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve. És a baj csak fokozódik a felső tagozatban – olvasható Hága Antónia romaügyi szakértő tanulmányában.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gasztroparézis

        Dr. Felszeghy Enikő

        Az étkezési szokások megváltoztatása mellett milyen kezelés jöhet szóba?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Itt nem számít a kapcsolatrendszer és a pénz

        Napjainkban több millió magyar ember él országhatárainkon kívül - kalandot keresnek, szerencsét próbálnak vagy egyszerűen csak belekényszerülnek. Néhány évvel ezelőtt a WEBBeteg.hu egykori orvosszakértője is úgy döntött, hogy inkább egy olyan országban nyújt segítséget, ahol a kapcsolatrendszer és a pénz helyett a tehetség és az elvégzett munka számít. Gondolatok a hazai oktatási rendszerről, az egészségügyről és a magyarok megítéléséről - beszélgetés Dr. Csuth Ágnessel.

        Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tények és tévhitek

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

        Fiatalabb korban az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig rengeteg ok van arra, hogy ne csak az idősebbek figyeljenek jobban egészségükre - következzenek azok a tünetek, amik mellett nem szabad szó nélkül elmenni.

        Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

        Az egészségügy válsága a világ számos országában érzékelhető. Eltekintve az egyes régiók aktuális nemzetgazdasági, politikai irányvonalaitól, nem lehetséges-e, hogy az orvosokba vetett bizalom megrendülését az eltérő adottságú környezetekben hasonló folyamatok lejátszódása okozza?

        Országjelentés: az összes halálozás egynegyede elkerülhető lett volna!

        A szív- és érrendszeri betegségek tartoznak hazánkban a fő halálokok közé, ezek hátterében pedig olyan rizikófaktorok vannak, mint a dohányzás, elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás. A daganatos megbetegedések a dobogó második fokára kerültek.

        Egyetlen fecni akár életet is menthet

        Amikor belépünk egy rendelőbe, és elmondjuk a panaszainkat, a „milyen gyógyszereket szed” vagy az „érzékeny-e valamilyen készítményre” mondatok az első kérdések között szoktak szerepelni, amit kezelőorvosunk nekünk szegez. Sajnálatos módon ezen a ponton gyakran megakad a beszélgetés, a hatékony kezelési terv felállítása pedig szertefoszlik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA