Pozitív ellenanyag/üres petezsák

Tisztelt Doktor Úr! A vércsoportom AB RH negatív. Három gyerekem van, a két nagyobbik vércsoport RH faktora biztos, hogy negatív. A legkisebbé, aki egy éves is az, bár nála még csak a születése után nézték a kórházban. Mivel negatív lett az eredmény (papírt nem kaptam róla), nem kaptam a születése után Anti-D-t. Néhány hónapja újra teherbe estem. Az első vérvizsgálatnál, amit a terhesség 7. hetében csináltak, pozitív lett az ellenanyag szűrés eredménye. Mivel a következő héten az ultrahangon csak üres petezsákot találtak, így nem következtek az ellenanyag ügyében további vizsgálatok. A vetélés a terhesség 10. hetében magától zajlott le, ultrahanggal megállapították, hogy teljesen, így műszeres befejezésre nem volt szükség. Anti-D-t itt sem kaptam. Az lenne a kérdésem, hogy a pozitív ellenanyag jelezhette esetleg azt, hogy a baba már nem élt, felszívódott, vagy gyanakodjak, hogy a legkisebb gyermekemnél rossz eredményt mondtak, és neki pozitív az RH faktora, ami ugye a további terhességeknél gondot okozhat? Esetleg a baba is pont emiatt szívódott fel? Mit kell tudnom, figyelembe vennem egy további terhesség előtt? Tudok-e valamit tenni annak érdekében, hogy a következő terhességem sikeresen végződjön, illetve az ellenanyag ne legyen ismét pozitív? Válaszát előre is köszönöm!

Dr. Pétervári László válasza terhesség témában

Az Ön RH negativitása miatt minden olyan esetben ahol az anyai és magzati vér találkozhat, vetélés esetén is, Anti-D adása tanácsos. A vércsoport egy olyan öröklődő tulajdonság, amit a vörösvértestek felszínén jelen lévő antigének határoznak meg. A segítségükkel lehet a vér különböző csoportjait elkülöníteni. A pontos vércsoport ismeretének alapvető szerepe van sok orvosi kezelés során. A vércsoportokat alkotó antigének szerkezete különböző lehet (szénhidrátok, fehérjék, stb.), és a testben nem kizárólag a vörösvértestek felszínén jelennek meg. 30 különféle vércsoportrendszer létezik, a két legfontosabb az AB0 és az Rh rendszer. Jó tudni, hogy az anya szervezetében fejlődő magzat a sejtjeit az apától, és az anyától közösen kapja, emiatt az anyának testidegen részletek is lesznek benne. Ilyen a vércsoportrendszer is, és emiatt fordulhat elő az a jelenség is, amikor az anya szervezete felismeri az eltérő vércsoportot, és antitestet termel a saját szervezetében jelen lévő idegenként felismert magzat ellen. Ezek az ellenanyagok részben IgG típusúak, ami egy kicsi molekula, és a fizikai és kémiai tulajdonságai miatt képes arra, hogy a méhlepényen, és a köldökzsinóron keresztül eljusson a magzat szervezetébe, ahol megtámadja a vörösvértesteket, és károsítja azokat. A folyamatot hemolízisnek nevezzük, és a betegség neve újszülöttkori hemolitikus betegség. Az újszülöttkori hemolitikus betegség Az újszülöttkori sárgaság Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. A sárgaság fokozódik, majd lassan lezajlik: érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része. >> Bővebben az újszülöttkori sárgaságról. Az egyik fontos része a hemolízisnek, hogy a vörösvértestek károsodnak, emiatt az újszülöttben vérszegénység alakul ki, ami általában az egészen enyhe, de időnként igen súlyos állapotot is eredményezhet. A hemolízis miatt a vér bilirubin szintje megemelkedik a születést követően, ami az újszülöttkori sárgasághoz vezet. Ilyenkor az újszülött bőre és a szemfehérjéje sárgásan elszíneződik. Súlyos esetben a vérszegényég szívelégtelenséghez, máj- és lépduzzanthoz, és az egész testet érintő ödémához vezethet. Amennyiben a folyamat még a szülés előtt súlyosbodik, méhen belüli elhalást is okozhat. Szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő a betegség súlyos formája, ami egyrészt a hatékony megelőzésnek, másrészt az alapos, a vércsoportokra, és termelődő ellenanyagokra is kitérő terhesgondozásnak is köszönhető. A terhesség alatti vércsoportmeghatározás jelentősége. Az AB0 rendszer eltérése esetén az anya szervezetében leggyakrabban IgM típusú ellenagyag képződik, ami a méhlepényen nem tud átjutni, ezért ez szinte sohasem okoz problémát. Nagyon ritkán fordul csak elő, hogy ilyenkor IgG típusú ellenanyag képződik, ami már a méhen belüli magzatban is betegséget okozhat. Az Rh vércsoportrendszer az AB0 után a második legfontosabb vércsoportrendszer, a terhesség alatt különös jelentőséggel bír. A rendszerben jelen lévő 50 féle antigénből a D antigén a legfontosabb, mert az immunrendszert ez a típus stimulálja a legjobban, és nagy valószínűséggel vált ki betegséget okozó immunreakciót., Amikor valakinek Rh pozitív a vércsoportja, akkor a D antigén jelen van a vörösvértestek felszínén, tehát a szervezet nem ismeri fel idegenként egy másik szervezetből származó D antigént sem. Így, amikor a magzat és az anya vércsoportja is pozitív, az anyai szervezet nem tartja idegennek a magzatot, tehát nem alakul ki immunreakciót. Hasonlóan nem látja idegennek az Rh negatív, vagy a D antigénnel nem rendelkező magzatot sem, hiszen nincs olyan antigén, ami idegen lenne. Más lehet a helyzet, amikor az anya vércsoportja Rh negatív, tehát a D antigénnel még nem találkozott a szervezete. Ilyenkor még nincs jelen a D antigén ellen termelt ellenanyag sem, így az első terhesség során még nem szokott súlyos következményekkel járó immunreakció kialakulni. Szülés során (de terhességmegszakításkor is, vagy szülészeti beavatkozások során) magzati sejtek juthatnak az anya vérkeringésébe, ami kiváltja az immunreakciót, így a következő terhesség idején már jelen lehetne a D antigén ellen termelt ellenanyag, ami a magzatba átjutva már méhen belül súlyos állapotot idézhetne elő. A megelőzés lehetősége már ismert. Mivel az első terhesség során leggyakrabban a szülés során lesz lehetősége az Rh negatív anyai szervezetnek először arra, hogy felismerje a testidegen D antigént egy Rh pozitív újszülöttből származó vörösvértesteken, így ekkor már csak a magzat születése után termelődik ellenanyag, ezért ilyenkor még nem alakul ki az újszülött hemolitikus betegsége. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a születéskor az újszülött vércsoportját meghatározva (leggyakrabban a köldökzsinórvérből levett vérmintából) időben felismerjük a kockázatot jelentő magzati Rh pozitív vércsoportot. Amennyiben ez igazolódik, akkor az anya a szülést követő 72 órán belül egy injekciót fog kapni. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt A terhesség alatti gyógyszerszedés veszélyei Szexuális élet terhesség alatt Többes terhesség és gyógyszerek Visszér a terhesség alatt A terhesség jelei Az ikerterhesség A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok A terhességi elhízás veszélyei A koraszülötteknek kevesebb gyerekük lesz A szülők tovább élnek A klimax után lévő nők sem alkalmatlanok a terhességre A modern társadalom és a merevedési zavarok Ezt nevezzük Anti-D profilaxisnak, és az injekcióban IgG anti-D (vagyis D antigén ellenes antitest) van. A gyógyszer hatása úgy alakul ki, hogy az anyának beadva bekerül a keringésbe, és az esetlegesen anyai szervezetbe jutó magzati Rh pozitív vörösvértestek D-antigénjéhez kötődnek, majd elpusztítják azokat, így, mintegy elfedve őket az anyai szervezet saját védekező immunsejtjei elől. Emiatt az anya szervezete nem immunizálódik a magzati D antigén ellen, tehát a következő terhesség során sem lesz jelen a keringésben a D-antigén ellenes antitest, ami károsíthatná a magzatot. A gyógyszert szükség esetén a terhesség során is be lehet adni, ha felmerül, hogy bármilyen ok miatt feto-maternalis transzfúzó következett be, vagyis magzati vér juthatott az anyai keringésbe. Ilyen esemény lehet például az amniocentesis is. Mivel a terhesség során végzett szűrővizsgálatok során nemcsak a vércsoportot határozzák meg, hanem ellenanyagszűrés is történik, időben kiderülhet az is, ha az anya szervezetében ellenanyag termelődik. Ez meghatározza a szükséges teendőket.

Tőle szeretnék kérdezni