• Új idegsejtcsoportot fedeztek fel az agyban a NAP kutatói

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az agyvelő regenerációs folyamatainak megértését segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése: a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket.

        A Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének vezetésével végzett kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.

        A secretagogin kalcium szenzorfehérje sejt- és fejlődésbiológiai szerepe az agyvelőben című alapkutatás célja a felnőtt agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt – ismertette Dr. Alpár Alán. Mint mondta, az emberi agy regenerációs képessége nagyon korlátozott, míg például a patkányok agykamrájának falában naponta tízezres nagyságrendben születnek új sejtek, hogy a szaglógumóba vándorolva fenntartsák a szaglás ún. plaszticitását, így a szaglóagy folyamatosan és gyorsan képes regenerálódni. A rágcsálókban sikerült azonosítani egy olyan differenciált idegsejtcsoportot, ami csak azért van jelen, hogy a szomszédos, újonnan született sejteket segítse a vándorlásban a megfelelő célirány felé.

        Merőben új felfedezés, hogy ezt a funkciót szinaptikus kapcsolatokkal rendelkező, differenciált idegsejtek képesek ellátni, nemcsak az agy metabolikus állandóságát biztosító és támasztószerepet játszó gliasejtek. Ezáltal komplex idegsejt hálózatokból ingereket és információt felvenni képes sejtcsoport alakíthatja a regenerációt biztosító sejtek vándorlását az agyvelőben. A kutatócsoport az állatmodellek után ezeket a migrációt irányító folyamatokat igyekezett felmérni az emberi agyban is – tájékoztatott a folyamatról Dr. Alpár Alán.

        Magzatokból nyert mintákon sikerült azonosítani azokat az idegsejtcsoportokat, amik arra szolgálhatnak, hogy a plasztikus sejtek vándorlását segítsék. Ezzel egy eddig nem ismert, „terelő” idegsejtcsoportot sikerült leírni az agyvelőben, és a sejtek meglétét igazolták idős emberekből nyert agyi mintákban is.

        Hirdetések

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A sejteket egy kalcium-kötő fehérje, a secretagogin jelenléte alapján sikerült azonosítani. A sejtcsoport hasonló elhelyezkedésben a rágcsálók, a madarak és az ember agyában is jelen van, ami azért jelentős, mert a madarak és az ember törzsfejlődése már több millió évvel ezelőtt elváltak egymástól, így az agyvelő működésének egy különösen megőrzött mechanizmusáról van szó – közölte a PNAS-ban megjelent cikk utolsó szerzője.

        Az alapkutatás eredményeinek gyakorlati haszna lehet, ha a felismert mechanizmusokat idővel irányítani tudnánk, a merész kérdésfelvetés pedig már egy mesterségesen kialakítható mikrokörnyezet lehetőségét feszegeti, amely a regeneráció új távlatát nyithatná meg a terápiában – ismertette Dr. Alpár Alán.

        Amit már tudunk: a leírt idegsejtcsoport érzékenyen reagál sérülésekre, ekkor fokozottan segíti a vándorló sejtek előrejutását – tette hozzá. A folytatásról elmondta, hogy a NAP „B” projekt hátralévő részében a secretagogin kalciumkötő fehérje szerepét vizsgálják olyan agyterületeken, amelyek a viselkedéssel, stresszhelyzetekkel, memóriával állnak kapcsolatban.

        A cikk folytatása a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható.

        (Semmelweis Egyetem)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Befolyásolható az agyi képességek fejlődése

        Amikor egy gyereket sokféle impulzus, inger ér, az agyban található agyi őssejtek is aktivizálódnak. Így az ingergazdag környezet hatással lesz a későbbi felnőttkori agyi kapacitására is.

        Az agysejtek állapota befolyással van az egész szervezetre!

        Ahhoz, hogy jól döntsön az ember és hogy képes legyen a jó döntéseket végigvinni, szükséges, hogy az agysejtek jó állapotban legyenek. Fontos tehát az agy számára elengedhetetlen B-vitaminok, omega-3, omega-6 zsírsavak fogyasztása.

        Önt veszélyezteti a stroke? Segítünk felmérni a kockázatot!

        A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        A magas zsírtartalmú étrend a szaglást is tönkreteszi

        Floridai kutatók felfedezték, hogy az elhízás nemcsak több krónikus betegség kockázatát növeli, de a súlygyarapodás a szaglásra is hatással van. Kísérletükben a magas zsírtartalmú étrenden élő egereknél, a szaglás csökkenését igazolták.

        Miért leszünk balkezesek?

        A bolygónk lakosságának nagyjából 13 százaléka balkezes, és ez a jellegzetesség öröklődőnek bizonyult a családokban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.