• Új idegsejtcsoportot fedeztek fel az agyban a NAP kutatói

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az agyvelő regenerációs folyamatainak megértését segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése: a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében olyan új idegsejtcsoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra szolgálnak, hogy egy adott célterület felé irányítsák az újonnan képződő sejteket.

        A Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének vezetésével végzett kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című rangos multidiszciplináris folyóiratban tették közzé.

        A secretagogin kalcium szenzorfehérje sejt- és fejlődésbiológiai szerepe az agyvelőben című alapkutatás célja a felnőtt agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt – ismertette Dr. Alpár Alán. Mint mondta, az emberi agy regenerációs képessége nagyon korlátozott, míg például a patkányok agykamrájának falában naponta tízezres nagyságrendben születnek új sejtek, hogy a szaglógumóba vándorolva fenntartsák a szaglás ún. plaszticitását, így a szaglóagy folyamatosan és gyorsan képes regenerálódni. A rágcsálókban sikerült azonosítani egy olyan differenciált idegsejtcsoportot, ami csak azért van jelen, hogy a szomszédos, újonnan született sejteket segítse a vándorlásban a megfelelő célirány felé.

        Merőben új felfedezés, hogy ezt a funkciót szinaptikus kapcsolatokkal rendelkező, differenciált idegsejtek képesek ellátni, nemcsak az agy metabolikus állandóságát biztosító és támasztószerepet játszó gliasejtek. Ezáltal komplex idegsejt hálózatokból ingereket és információt felvenni képes sejtcsoport alakíthatja a regenerációt biztosító sejtek vándorlását az agyvelőben. A kutatócsoport az állatmodellek után ezeket a migrációt irányító folyamatokat igyekezett felmérni az emberi agyban is – tájékoztatott a folyamatról Dr. Alpár Alán.

        Magzatokból nyert mintákon sikerült azonosítani azokat az idegsejtcsoportokat, amik arra szolgálhatnak, hogy a plasztikus sejtek vándorlását segítsék. Ezzel egy eddig nem ismert, „terelő” idegsejtcsoportot sikerült leírni az agyvelőben, és a sejtek meglétét igazolták idős emberekből nyert agyi mintákban is.

        Hirdetések

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A sejteket egy kalcium-kötő fehérje, a secretagogin jelenléte alapján sikerült azonosítani. A sejtcsoport hasonló elhelyezkedésben a rágcsálók, a madarak és az ember agyában is jelen van, ami azért jelentős, mert a madarak és az ember törzsfejlődése már több millió évvel ezelőtt elváltak egymástól, így az agyvelő működésének egy különösen megőrzött mechanizmusáról van szó – közölte a PNAS-ban megjelent cikk utolsó szerzője.

        Az alapkutatás eredményeinek gyakorlati haszna lehet, ha a felismert mechanizmusokat idővel irányítani tudnánk, a merész kérdésfelvetés pedig már egy mesterségesen kialakítható mikrokörnyezet lehetőségét feszegeti, amely a regeneráció új távlatát nyithatná meg a terápiában – ismertette Dr. Alpár Alán.

        Amit már tudunk: a leírt idegsejtcsoport érzékenyen reagál sérülésekre, ekkor fokozottan segíti a vándorló sejtek előrejutását – tette hozzá. A folytatásról elmondta, hogy a NAP „B” projekt hátralévő részében a secretagogin kalciumkötő fehérje szerepét vizsgálják olyan agyterületeken, amelyek a viselkedéssel, stresszhelyzetekkel, memóriával állnak kapcsolatban.

        A cikk folytatása a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható.

        (Semmelweis Egyetem)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Befolyásolható az agyi képességek fejlődése

        Amikor egy gyereket sokféle impulzus, inger ér, az agyban található agyi őssejtek is aktivizálódnak. Így az ingergazdag környezet hatással lesz a későbbi felnőttkori agyi kapacitására is.

        Az agysejtek állapota befolyással van az egész szervezetre!

        Ahhoz, hogy jól döntsön az ember és hogy képes legyen a jó döntéseket végigvinni, szükséges, hogy az agysejtek jó állapotban legyenek. Fontos tehát az agy számára elengedhetetlen B-vitaminok, omega-3, omega-6 zsírsavak fogyasztása.

        Önt veszélyezteti a stroke? Segítünk felmérni a kockázatot!

        A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint azoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        A magas zsírtartalmú étrend a szaglást is tönkreteszi

        Floridai kutatók felfedezték, hogy az elhízás nemcsak több krónikus betegség kockázatát növeli, de a súlygyarapodás a szaglásra is hatással van. Kísérletükben a magas zsírtartalmú étrenden élő egereknél, a szaglás csökkenését igazolták.

        Miért leszünk balkezesek?

        A bolygónk lakosságának nagyjából 13 százaléka balkezes, és ez a jellegzetesség öröklődőnek bizonyult a családokban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások