• Egészségben eltöltött életév - Javuló tendencia Magyarországon

        Szerző:
        WEBBeteg

        Születéskor várható élettartam vagy egészségben eltöltött életév? Mi a különbség a mutatók között, és hogyan teljesít hazánk ezen a téren?

        A hetvenes évekig szinte együtt mozgott Nyugat- és Közép-Kelet Európa az egészségügyi mutatók tekintetében, azonban ezután óriási szakadék következett be. Ennek következményeit tapasztalhatjuk jelenleg is, de talán van ok a bizakodásra. Nagyon mélyről, de lassan talán jövünk felfelé.

        Korábbi cikkünkben a hazai és nemzetközi mortalitási adatokat, trendeket vettük górcső alá. Ezúttal megvizsgáljuk, hogy hogyan áll hazánk a születéskor várható élettartam, illetve az ezzel ugyan szorosan összefüggő, mégis eltérő paraméter, a (születéskor) várható, egészségben eltöltött élettartam tekintetében. 

        Hirdetések

        Születéskor várható élettartam, egészségben eltöltött életévek

        Születéskor várható átlagélettartam

        Az EKSI Egészségtudományi Fogalomtára szerint „Azon évek száma, amelyet az adott évben születettek – feltéve, hogy minden, a halálozási viszonyokat befolyásoló körülmény változatlan marad – átlagosan megélhetnek az adott év korspecifikus halálozási viszonyai mellett".

        A számolás az adott társadalom aktuális mortalitási adatain alapul, egyértelmű tehát, hogy az éppen megszületendő gyermek – vélhetően – valójában jóval jobb életkilátásokra számíthat, mint a születésekor várható átlagélettartam, hisz élete során várhatóan fejlődni fog az orvostudomány, a technológia és javulnak az életkörülmények is.

        Jóval összetettebb (és ezáltal sajnos bizonytalanabb), ugyanakkor érdekesebb mutató az egészségben eltöltött életévek, vagy az egészségkárosodástól mentes várható átlagélettartam. Az Egyesült Államokban az 1970-es években ismerték fel, hogy a születéskor várható élettartam önmagában nem, vagy nem eléggé fejezi ki egy-egy társadalom egészségi állapotát. A technológiai és társadalmi fejlődés egyre hosszabb életkort biztosított, azonban az életminőség inhomogénná vált. 

        Egészségkárosodástól mentes várható átlagélettartam

        Egészségkárosodást jelent a mindennapi életet befolyásoló, korlátozó tényező; hosszútávú betegség vagy állapot. Az egészségkárosodástól mentes várható átlagélettartam kifejezi, hogy mennyi egészségkárosodástól mentes életévre számíthat még az adott életkorban az egyén.

        A krónikus betegségek egyre növekvő betegségterhei hosszabb élettartam mellett ugyan, de rontják az életminőséget. Nem mindegy tehát, hogy az adott élethossz milyen életminőséggel párosul. A fenti a mutatóval pedig két, születéskor várható élettartam szempontjából egyező társadalom is összehasonlítható, hisz a számítás során nem csak a mortalitási, de a megbetegedési (morbiditási) adatokat is figyelembe veszik. Ráadásul ez a szám nem csak születéskor, de bármely élettartamban megadható. 

        Magyarország helyzete a világban

        Születéskor várható élettartam tekintetében hazánk a ’70-es évek elején szakadt el a nyugat-európai országoktól. A mutató javuló tendenciát mutat, azonban aggasztó, hogy nem közeledünk Nyugat-Európához, azaz a rosszabb adataink nem emelkednek meredekebben: ”az olló nem zárul” (1. ábra). Jelenleg a születéskor várható élettartam Magyarországon a KSH adatai alapján férfiak esetében 71,5; nőknél 78,4 év.

        1. ábra - Születéskor várható átlagélettartam néhány európai országban (férfiak és nők átlaga). Forrás: WHO Health For All Database

        Azonban az említett egészségben eltöltött életévek árnyalják a kapott képet. Egyáltalán nem biztos, hogy a legmagasabb várható élettartam a legnagyobb  - egészségügyi szempontból mért – jólétet jelenti. A betegségteher, amely életünket végigkíséri, nagyban befolyásolhatja a mindennapi tevékenységünket, és ronthatja az életminőséget.

        Külföldi és hazai adatok

        Az OECD adataiból is látható például, hogy a lehető legmagasabb születéskor várható élettartam (nők esetében) Franciaországban volt 2010-ben (2. ábra). Ugyanakkor több országban is magasabb a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam (Svédország, Málta vagy akár az Egyesült Királyság), annak ellenére, hogy a várható ”összélettartam” ezekben az országokban valamivel kevesebb, mint Franciaországban.

        Hazánk a nőket tekintve 2010-ben Csehországtól több, mint 5 évvel, Svédországtól pedig majdnem 12 évvel (!) volt lemaradva születéskor várható egészségben eltöltött életév tekintetében, annak ellenére, hogy a várható élettartamban csupán 2, illetve 5 év volt ez a különbség.

        Világosan látható tehát, hogy egymással ugyan összefüggő, mégis két külön dologról beszélünk. Fontos kiemelni, hogy minél összetettebb mutatót vizsgálunk, annál nagyobb a hibázás lehetősége is. Én személy szerint kizártnak tartom például, hogy Románia, illetve Bulgária valóban jobb mutatókkal rendelkezzen e tekintetben, mint például Hollandia vagy Ausztria. Az adatok forrása, minősége tehát kulcsfontosságú minden összehasonlítás során.

         

        2. ábra - Születéskor várható átlagélettartam és születéskor várható egészségben eltöltött életévek. Szürkével a születéskor várható élettartam, kékkel az egészségben eltöltött életévek. Forrás: OECD Health at Glance 2012

        3. ábra - Születéskor várható egészségben eltöltött élettartam. Felülről: Svédország, EU-átlag és Magyarország, 2004-től. Forrás: http://ec.europa.eu/

         

        Javuló tendencia Magyarországon

        Ha az idő függvényében nézzük a változásokat, akkor látható, hogy az egészségben eltöltött életév tekintetében az elmúlt tíz évben Magyarország folyamatosan javuló tendenciát mutat., így remélhetőleg  lassan felzárkózhatunk, vagy megközelíthetjük majd Európa gazdagabbik felét, annak ellenére, hogy a várható élettartamban egyelőre érdemben nem közeledünk (3. ábra).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a ’60-as, ’70-es évekig nagyjából egységes képet mutatott Nyugat- és Közép-Kelet-Európa. A hetvenes évektől azonban elindult egy elszakadás, melynek hátterében a technológiai, társadalmi fejlődés állt, mellyel régiónk nem volt képes lépést tartani.

        Mindezek ellenére a kilencvenes évek közepe óta, ha lassan is, de javuló tendenciát mutat. Ehhez azonban nem csak az egészségügy fejlesztése szükséges, de az egészségünket legnagyobb mértékben meghatározó életmódbeli tényezők (alkoholfogyasztás, dohányzás, helyes táplálkozás, sportolás) helyes irányba terelése is.

        Fontos lenne belátni végre: 90 százalékban mi irányítjuk az egészségünket és sorsunk alakulását, az ellátórendszer ezen csupán javítani próbál, ha baj van.. Ez a javítás sosem száz százalékos. A társadalom egészének hozzáállásbeli változása önmaga és egészsége felé, már magában jelentős pozitív változásokat hozhat, és hozott is a rendszerváltás óta. Ezt az utat tovább kell erősítenünk, mert még nagyon az elején járunk.

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Miért ilyen beteg a magyar?

        A magyarok Európa legerősebb dohányosai, egyre aggasztóbb a fiatalok alkoholfogyasztása, a magyar lakosság a harmadik legsúlyosabb az EU-ban - idézte az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2017-es egészségügyi országprofil jelentését dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke - olvasható a Népszava online felületén.

        Tényleg tovább élnek a nők, mint a férfiak?

        A nő a család egészségőre. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a nők jobban odafigyelnek saját maguk és családjuk életmódjára, egészségére, a rendszeres szűrővizsgálatok meglétére. Többek között ez is közrejátszhat abban, hogy jóval hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak. (x)

        Javulnak a magyar népegészségügyi mutatók

        Öt év alá csökkent az Európai Unió és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség, de más pozitív mutatók és kedvező trendek is láthatók - ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Budapesten.

        Ennyi a születéskor várható élettartam ma Magyarországon

        Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki - derült ki az Európai Bizottság (EB) jelentéséből.

        Mit tudunk az őssejtbankokról?

        Igen sokan, százból 91 ember hallott már az őssejtekről, minden hetedik megkérdezett komolyan fontolgatja, hogy eltárolja születendő gyermeke őssejtjeit.

        Fogynak a magyarok - Nőtt a halálozások száma és a természetes fogyás

        Az év első hónapjában fél százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 19 százalékkal növekedett a 2016. januárihoz képest. A természetes fogyás is jelentősebb az egy évvel korábbinál - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA