MediQa

És egy újabb kedvenc :) Ezért szeretjük Mikát és House-t.

Egy kis ínyencség a Doktor House fanoknak.

Köszönöm az érdeklődést a teszt iránt. Örömmel jelentem, hogy egyszerűen botrányos volt ez a zh. Csomó-csomó laboreredményt és néhány normál tartományt is jó lett volna tudni. Leszögezem, nem tudtam, de nem is hiszem, hogy nekünk most feltétlenül ezt kéne tudni...
Ennyi erővel megkérdezhetnék a közgazdászokat, hogy na mi a mai aktuális devizaárfolyama az izlandi koronának vagy a dél-koreai wonnak!

Sajnos még nem voltam képes összeszedni a gondolataimat a HPV-hez. Majd a holnapi zh után. Talán...

De azt azért meg kell osztanom, hogy milyen boldog voltam, mikor Apukám kitalálta, hogy körömpörköltet főz. Szépen lenyúltam egy kisebb lábacska félét, elővettem a kis varrókészletem, és tökéletesítgetem a varrat technikámat. Gondolkodtam, hogy valami nagyot kéne alkotni majd egyszer, valami jó kis módszert kifejleszteni, hogy az én nevemmel bajlódjon majd az utókor. Mint mi most :)

Na azért ezt se sikerült elsőre megalkotnom :)

Most harmadjára kezdtem bele a blogba, de kétszer, az irományom befejezése előtt két szóval kiléptetett az oldal. Nem vagyok ideges, csak az ablakon dobnám ki a gépet. De ez egy ilyen nap. Whatever... (Csak így Grace klinikás stílusban. Múltkor tűnt fel, hogy meglepően, sőt inkább idegesítően sokat használja Meredith ezt a szót)

Egyébként az orvosi Nobel-díjakról kezdtem írni, amit idén három orvos kapott. Két francia a HIV és egy német a HPV okozta méhnyakrák felfedezéséért. Szerintem mindkét vírus megérdemel egy-egy bejegyzést. De, értékeimet megmentendő, ma már nem.

Helló!

Csak gyorsban így kora reggel, pathológia gyakorlat előtt :S

Már régóta gondolkodtam azon, hogy írok valahol, valahogy, valamiről blogot. Hát most itt az idő és a lehetőség.Témának meg mit is választhatnék, mint azt amivel valószínűleg egész hátralévő életemben foglalkozni fogok: az Orvostudomány.

Azért nem olyan véresen komolyan. Inkább élményeket, gondolatokat szeretnék megosztani, amik nap mint nap érnek az egyetemen. Természetesen ügyelve a diszkrécióra, hiszen a hamadév minden előadásán legalább 5 perc azzal telik el, hogy felhívják a figyelmünket arra, hogy ne az egyes villamoson beszéljük már meg amit láttunk, hallottunk, szagoltunk. Merthogy ez a legrosszabb az egészben. A SZAG. Amit nem lehet körülírni, érezni kell...