• Évszázados tanácsok
        WEBBeteg blogja

        Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás

           "Ha valaki hirtelen, vagy pedig lassanként és fokozatosan elveszti az öntudatát és összeroskad, azt mondjuk róla, hogy eszméletlen állapotban van. Eszméletlen ember sem magáról nem tud semmit, sem pedig arról, ami körülötte történik. Ha az öntudat elvesztése csak rövid ideig tart, akkor az eszméletlenséget ájulásnak, ha pedig hosszabb ideig tart, tetszhalálnak nevezzük. Eszméletlen betegnél az a feladatunk, hogy a teljesen tehetetlenül fekvő embert minél előbb eszméletre térítsük. És bár az eszméletlenségnek többféle oka lehet, mégis legelső sorban a következőkre kell gondolnunk:

        1.  ájulásra;

        2.  agysérülésre, agyrázkódásra, vagy az agynak valamely betegségére;

        3.  mérgezésre;

        4.  hőgutára;

        5.  nagy vérveszteséggel járó betegségre;

        6.  különböző szerveknek heves rohamokkal járó megbetegedéseire.

            Eszméletlenség esetén a segítségnek különböző módjai vannak. Vannak azonban mégis bizonyos általános szabályok, amelyeket sohasem szabad szem elől téveszteni. Ilyenek a következők:

           Tájékozódni kell, hogy miféle baleset okozta az eszméletlenséget. Bármi okozta is, már a tájékozódással egyidejűleg gondoskodjunk friss levegőről, ha a baleset zárt helyiségben történt, továbbá arról, hogy a sérültnek a szük ruháját megoldjuk. Fektessük megfelelő módon és ha hányás venne rajta erőt, helyezzük el a fejét kissé oldalt. Epilepsziás roham esetén, tegyünk a feje és a háta alá valami puha tárgyat, hogy össze ne üsse magát. Az eszméletlenül fekvő beteg arcát és mellét locsoljuk le kis friss vizzel és aztán kíméletesen törölgessük meg. Jó, ha egy törülközőkendő egyik felét meg­nedvesítjük és ezzel gyengéden ütögetjük szive tájékát mindaddig, míg a bőr ezen a helyen kissé elevenebb és pirosabb lesz. Szagoltassunk vele kölni vizet, spirituszt, pálinkát, ecetet, tormát, vagy bármilyen ezekhez hasonló erős szagú szert. Néha a beteg orrlyukát tollal vagy összehajtogatott zsebkendő csücskével csiklandozzák azért, hogy tüsszentsen és ilyen módon lassankint visszanyerje az eszméletét. Ezeket az élesztési kísérleteket mind­addig folytatni kell, míg sikerrel nem járnak, vagy legalább is addig, amig az orvos meg nem érkezik.

           Az eszméletét vesztett ember kezét és lábát valami ruhával vagy törül­közővel kiméletesen dörzsölni kell ugy, hogy a dörzsölés a sziv felé irányuljon. Ha igy sem nyeri vissza az öntudatát, haladéktalanul a mester­séges lélegzéshez kell fogni. Ehhez a nehéz és fárasztó munkához nemcsak testi erőre, hanem kitartásra is szükség van, még pedig annyival is inkább, mert néha csak órákig tartó küzdelem után sikerül kedvező eredményt elérnünk és a szerencsétlen embert a fulladás veszedelmétől megmentenünk. A mesterséges lélegzést félbenhagyni csak akkor szabad, ha az órákig foly­tatott fáradozásnak semmi észrevehető eredménye nincs és a beteg sziv dobogása végleg megszűnt, teste egyre jobban elhidegül és sárga szint ölt.

        Ájulás

           Az ember akkor ájul el, ha az agyában kevés a vér. Ilyenkor a betegnek szorongó érzése támad szive tájékán, rosszul lesz, szédül, a szeme káprázik, mindent feketének lát, az arca sápadt lesz, homlokán hideg verejték gyöngyözik és aztán eszméletlenül a földre zuhan. Súlyosabb eset­ben ezen tüneteken kivül az érverés kicsi, a lélegzés pedig fölületes és lassú lesz, sőt néha az egész test rángatódzik és hányás lép fel. Az ájulásnak leg­magasabb foka a tetszhalál, amelynél a lélegzés megszűnik és a szívverés alig vehető észre. Ez az állapot könnyen átmehet a valóságos halálba.

           Az ájulás rendszerint csak néhány pillanatig vagy percig tart, aztán lassankint visszatér a betegnek az eszmélete. Ha hosszabb ideig tart, esetleg egy óráig is elhúzódik, ezt mindig komoly bajnak kell tartanunk. Ájult embert hanyatt kell fektetni. Ha nem lehet máshová, akkor a puszta földre. Feje alá semmit sem szabad tenni. Ez hadd legyen valamivel mélyebben, mint a teste és ha ez nem lehetséges, a feje legalább is egy színvonalban legyen a törzsével. Tárjuk ki az ajtót és ablakot vagy, ha lehet, vigyük ki az ájultat a szabadba. Oldjuk ki a szoros ruháit. Locsoljuk az arcát hideg vizzel. Szagoltassunk vele valami erős szert. Dörzsöljük be a homlokát hideg vizzel, ecettel, vagy sósborszesszel. Nem szabad a fejére sok vizet önteni. Ha állapota már annyira megjavult, hogy tud nyelni, adjunk neki erős meleg feketekávét, vagy teát, vagy pedig Hoffmann-féle cseppekből 10-15 csep­pet egy evőkanálnyi vizben.

           Ha az ájulást valamely nagy vérzés okozta, akkor a legfontosabb teendő a vérzés elállitása."

        (Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)

        A témához kapcsolódó néhány cikk a WEBBetegen:

        Az ájulás (syncope) lehetséges okai.>>

        Eszméletvesztés és elsősegély.>>

        Egy gyakori keringési zavar: az ájulás.>>

        Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?>>

        Ájulás és elsősegély: Mi a teendő?>>