Válasz hiányában újra feltett kérdések
Tisztelt Dr. Baki Márta! Válaszát megkaptam, de sajnos egyik kérdésemre sem érkezett Öntől válasz. így újra feltenném ugyanazokat a kérdéseket, reménykedve, hogy most talán választ kapok: Mekkora a valószínűsége annak, hogy a jobb vese üregrendszerében található daganat a bal tüdőbe adjon áttétet és a jobba semmit? Van olyan nem onkológus orvos ismerősöm, aki szerint ez nagyon valószínűtlen. Ön szerint? Ahogy olvastam a spikulált szél az rosszindulatú tüdődaganatra utal, szokott-e olyan lenni, hogy bár spikulált szélű a góc, mégsem rosszindulatú? Ha igen, akkor az, mennyire ritka? Százból egy esetben, vagy gyakoribb? Ha ezek a gócok rosszindulatúak, a méretük miatt ez még könnyeben kezelhető kezdeti stádiumnak felel meg? Az üregrendszeri daganat 3-as grade és 3-as stage volt. Ennek ellenére semmilyen utókezelésre nem volt szükség, hanem ellenőrzésre 6 havonta, mivel a vese és vesevezeték el lett távolítva. Reménykedve, hogy most talán kapok Öntől választ, Üdvözlettel.
Dr. Baki Márta válasza tüdő elváltozás témában
Tisztelt Levélíró! Elnézését kell kérnem, hogyha az előző válaszom nem volt kielégítő. Ennek főleg az a magyarázata, hogy az Ön által feltett kérdésekre nagyobb esetszám hiányában nem lehet pontsan választ adni. Azóta gondolom a PET-CT vizsgálat is elkészült, s értékelése alapján tovább tudnak lépni. A rendelkezésre álló adatok a következők: a./ Magyar adatok: 2018-ban összefoglaló tanulmány készült, ennek idevonatkozó részét majd idézem. b./ Az Amerikai Egyesült Államok egyik kórházában észlelt tüdő elváltozások adatait 2013-ban közölték tudományos folyóíratban. 1. kérdés: “Mekkora a valószínűsége annak, hogy a jobb vese üregrendszerében található daganat a bal tüdőbe adjon áttétet és a jobba semmit?” Erre vonatkozó szakirodalmi adatot nem találtam. Az “a” tanulmányban a 171 beteg tüdő elváltozását vizsgálták. Ebből csak a jobb lebenyben 52 főnél találtak eltérést, a bal lebenyben 38 esetben észleltek daganatos elváltozást. A vizsgálat idején 25 főnél mindkét oldali folyamatot találtak. Az ismertetésben kitérnek, hogy a 171 beteg közül 46 főnél egyéb szervből kiinduló áttét igazolódott. Saját vélemény: nem nagyon valószínű, hogy a vesemedence daganatos sejtjei terjedtek volna a tüdő jobb felébe (százalékos arány megfogalmazása nem fedné esetleg a valóságot). 2. kérdés: “Van olyan nem onkológus orvos ismerősöm, aki szerint ez nagyon valószínűtlen. Ön szerint?” ld.az előző kérdés utolsó mondatát. 3. kérdés: “Ahogy olvastam a spikulált szél az rosszindulatú tüdődaganatra utal, szokott-e olyan lenni, hogy bár spikulált szélű a góc, mégsem rosszindulatú? Ha igen, akkor az, mennyire ritka ? Százból egy esetben, vagy gyakoribb?” A “b” szakcikk a következő adatokat tartalmazza: 385 beteg tüdő 395 darab tüdő elváltozását értékelték. Ebből 10 betegnél 2-2 darab eltérést találtak. 164, a tüdőben talált kóros eltérés értékelése során szövettanilag igazolódott, hogy azok nem rosszindulatú az elváltozások. Spikulált képletet a nem rosszindulatú eltérések csoportjában 158 (40 %) esetben lehetett megfigyelni, míg a szövettanilag igazolt 231 rosszindulatú daganat esetén spikulált alakú elváltozást 121 (52 %) esetben észleltek. Ennek alapján is, ill. egyéb adatok alapján is megállapítható, hogy a spikulált elváltozások nagyobb hányada rosszindulatú daganatos megbetegedés következtében észlelhetők. Napjainkban a különböző technkai feltételek lehetővé teszik, hogy ezen tüdő eltérésekről pontosabb információ nyerhető. 4. kérdés: “Ha ezek a gócok rosszindulatúak, a méretük miatt ez még könnyeben kezelhető kezdeti stádiumnak felel meg?”, Amint az előző levelemben is említettem (Kérdés sorszáma: 167095), a tüdőben lévő elváltozásokból mindenképpen javasolt szövettani és/vagy citológiai, mintát venni, s ennek alapján állítható fel a pontosabb diagnosis és ezek alapján a prognosis is. Remélem, hogy a kérdéseire kielégítő választ kapott, ennél pontosabb adatok nem ismertek az általam áttekintett szakirodalomban. További részleteket a kezelő orvosával beszélje meg. Tisztelettel: dr. Baki Márta
