• Afrikai sertéspestis: emberre nem veszélyes, de körültekintően kell eljárniuk az állattartóknak!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg - így semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben. A Nébih hangsúlyozza: ahogyan a fertőzött állatokkal érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt.

        Az elmúlt napokban újabb Heves megyében (május 8-án Gyöngyösön) elhullott vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestist (ASP) a laborvizsgálatok. Az első esettel együtt összesen 7 vaddisznó mintában igazolták a vírus jelenlétét. Fontos kiemelni, hogy egyelőre mindegyik eset a különösen ellenőrzött területen belül volt.

        Az intézkedések célja a fertőzés továbbterjedésének és a házi sertésekre való átjutásának megakadályozása - közölte a WEBBeteg.hu megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága az országos főállatorvos információival kiegészítve. Azt is megtudtuk, hogy honnan származik a fertőzés, mi okozza a legnagyobb problémát például a repülőtereken, illetve a határállomásokon.

        Hirdetések

        Emberre nem jelent veszélyt!

        Először is azt kell tisztáznunk, és nem elég egyszer hangsúlyozni, hogy az ASP emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. Semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben vagy sertéshús vásárlásra készül a piacon. Azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy maga a vírus rendkívül ellenálló, így amennyiben esetleg a kiránduló keze, ruhája vagy cipője vérrel szennyeződne, kiemelten fontos, hogy addig ne menjen sertések közelébe, amíg kezét, ruházatát le nem mosta, le nem fertőtlenítette - tanácsolja a Nébih.

        Megkérdeztük az infektológusokat tömörítő MIFKMT-t, illetve annak főtitkárát, hogy reagáljanak megkeresésünkre. „Az afrikai sertéspestis súlyos állategészségügyi és járványügyi probléma. Jelenleg nincs humán egészségügyi vonatkozása, élelmiszer-higiénés és gazdasági következményei azonban vannak” - írták válaszukban. Ezt az információt megerősítette a Nébih is: az afrikai sertéspestis csak a vaddisznók és a házisertések fertőző betegsége. Sem az emberek, sem más állatok nem betegednek meg az ASP vírusától. Éppen ezért a védőintézkedésekben a humán orvosoknak nem kell részt venniük.

        Tudta?
        Az afrikai sertéspestis (ASP) házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó vírusos betegsége.

        A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad.

        A jelenleg keletről Magyarország felé közeledő járvány a vírus Afrikából Oroszországba 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométerre terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség.

        2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017. június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

        Forrás: Nébih

        A megelőzés a legfontosabb!

        A betegség ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Az első fertőzés kimutatása után így azonnal megalakult az Országos Járványvédelmi Központ, a fertőzésben érintett Heves megyében pedig a Helyi Járványvédelmi Központ.

        A fertőzötté vált területen azonnal korlátozó intézkedéseket vezettek be:

        • a vadászat ideiglenes megtiltása,

        • egyéni vadászatot - vaddisznó kivételével minden vadászható állatfaj vonatkozásában - csak járványvédelmi képzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat,

        • a vaddisznó testek, hús és termékek forgalmának korlátozása,

        • kötelezően el kell végezni a fertőzött területen elhullva talált valamennyi vaddisznó laborvizsgálatát,

        • a házi sertés forgalmazásának vizsgálata.

        Megkezdődött az adott területen a házi sertés állományok felmérése, a zárt, vagy bekerített tartás - hogy a vaddisznóval való érintkezést minimálisra csökkentsék - betartásának ellenőrzése. Ezzel egy időben megindult az elhullott vaddisznók keresése is.

        Körzetek Heves megyében

        A különböző körzetek kialakítása fontos korlátozás, amelyet akkor vezetnek be, ha az ASP-t házi sertésben állapítják meg. A Nébih honlapján található térképen, valamint kereshető adatbázisban szereplő védő- és megfigyelési körzetek a Romániában házi sertésekben megállapított fertőzés miatt bevezetett intézkedések területét jelöli. A védőkörzet a fertőzött gazdaság körüli 3 km-es terület, míg a megfigyelési körzet pedig a 10 km-es körbe tartozó területek összefoglaló neve.

        Erdőjárók figyelem!
        Ha elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik az erdőben sétáló, akkor erre vonatkozó bejelentését megteheti a Nébih zöld számán: 0680263244

        Emellett a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatánál is jelezheti a tapasztaltakat. A legfontosabb, hogy az erdőjárók minél pontosabban megadják a helyet (akár pontos gps koordinátákkal), ahol a tetemet látták.

        Az ASP megjelenése kapcsán egyébiránt a turisztikai rendezvényeket érintő korlátozás nem várható. A kirándulók az ún. különösen ellenőrzött területek határán tájékoztató plakátokkal találkozhatnak majd, amely arra hívja fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

        Gyorsan továbbterjedhet!

        A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer-hulladék (pl. konyhamoslék) etetésével fertőződhetnek meg, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

        A legfontosabb feladat jelenleg a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása. Az állattartó lakosság számára ez alapvetően a „megszokott” állategészségügyi szabályok fokozott betartását jelenti, így a moslék etetésének tilalma, a megfelelő fertőtlenítő lépések elvégzése vagy, hogy nem engednek idegeneket állataik közelébe. Szintén fontos betartani azt az előírást, hogy Ukrajnából (mint minden az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos!

        Kiemelt ellenőrzések a határnál, a reptéren

        Az Országos Főállatorvos határozatában olvasható: „Sertéshús, húskészítmény révén is megjelenhet az ASP Magyarországon, ezért kiemelten fontos, hogy még útipoggyászban se hozzanak be ezekből az országokból sertéshúst, húskészítményt a turisták és a vendégmunkások.”

        Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de természetesen ez nem nyújt teljes garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy ezen a téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon. A járványügyi nyomozás jelenlegi információi szerint a Heves megyei vaddisznó megbetegedéseket is ilyen illegálisan behozott, meg felelőtlenül eldobott élelmiszer okozhatta.

        Az állattartóknak szóló szabályok

        • Fontos, hogy ne vásároljon senki sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat.

        • A megvásárolt sertéseket 40 napi különítsék el saját állományuktól.

        • Rendszeresen takarítsák és fertőtlenítsék a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.

        • Ne keressenek fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli ismerős erre irányuló kérésére sem.

        • Ha valaki házisertéseket tartó vadász, akkor kerülje el azt, hogy sertései a vaddisznók zsigereléséből/feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak. A vadászaton használt öltözéket és lábbelit cserélje le mielőtt a sertéseit itatni vagy etetni akarja.

        • Amennyiben a település külterületén tart valaki sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozza meg a kerítés megerősítésével. Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adjon sertéseinek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használja almozásra.

        • Az állatok megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentsék be a településen dolgozó állatorvosnak. Az elhullott sertései szakszerű ártalmatlanításának módját beszéljék meg az állatorvossal.

        • Az Európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszer-hulladék, azaz konyhamoslék sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőző betegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományuk védelme érdekében se etessen senki élelmiszerhulladékot sertéseivel.

        • Senki ne adjon és ne kérjen kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat.

        • Az állattartók kocáikat csak olyan tenyészkannal fedeztessék, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja. Ha mesterségesen akarja termékenyíttetni a kocákat, akkor e feladatra engedéllyel rendelkező személyt (állatorvost, nyilvántartásba vett inszeminátort) kérjen meg.

        A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége igen nagy, hónapokig, bizonyos esetekben akár évekig is fertőzőképes marad. Az állattartók számára ez azt jelenti, hogy az állategészségügyi szabályok betartására nem elegendő néhány hétig, hónapig odafigyelniük, hanem folyamatosan be kell tartaniuk - válaszolta kérdéseinkre a Nébih.

        A bevezetett intézkedések részletes felsorolása: Nébih tematikus aloldal

        Óvatosak a vásárlók
        Bár még csak vaddisznókban mutatták ki itthon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, már mérhetők a sertéságazatot ért gazdasági károk. A két-három héttel ezelőtti árakhoz képest körülbelül 10 százalékkal, kilogrammonként 310 forintra csökkent az élő sertés felvásárlási ára - írja a VG.

        Mintegy 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná - ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka.

        WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
        T.A., újságíró

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Érzékszervi hibás palackozott üdítőitalt kellett kivonni a forgalomból

        Közérdekű fogyasztói bejelentések alapján indított vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Fonyódi Ásványvíz Kft. által forgalmazott Jana eper és guava ízű üdítőitallal kapcsolatban. Az 1,5 literes kiszerelésű termékek egy részénél - a vásárlói jelzések szerint - vegyszerre emlékeztető, idegen szagot lehetett érezni, emellett opálos, úszó, lebegő pelyheket tartalmaztak. A problémát a hatóság akkreditált laboratóriumi vizsgálatai is megerősítették.

        Ezt a bébiételt hívja vissza az Univer

        Az Univer Product Zrt. az okozott kellemetlenségért fogyasztói szíves elnézését kéri.

        Afrikai sertéspestis - Az ukrán határ mellett mutatták ki egy vaddisznóban

        Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

        A gyorsfagyasztott zöldségek veszélyeire figyelmeztetnek

        A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a fogyasztók, a közétkeztetők és a vendéglátók figyelmét, hogy az Európai Unió öt tagállamát érintő Listeria monocytogenes járvány lehetséges forrása a gyorsfagyasztott kukorica. A hatóság a fertőzésveszély megszüntetése érdekében figyelmeztet, hogy a gyorsfagyasztott zöldségeket minden esetben alapos hőkezelést követően fogyasszák el!

        Emelkedett a szalmonella-fertőzések száma

        A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy Magyarországon is mérsékelten növekszik a szalmonella-fertőzések száma.

        Megújult a Nébih debreceni laboratóriuma

        Megújult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) debreceni laboratóriuma, a labor új, fokozott biológiai biztonságot is kielégítő, molekuláris biológiai részlegét mintegy 110 millió forintból alakították ki - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán a helyszínen.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA