• Dr. Laki András

        radiológus

        567

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórház-ban majd 1989-92 között a Péterfy Sándor utcai kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs utcai kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként majd főorvosként.



        Jelenleg a Honvédkórházban dolgozom főorvosi beosztásban.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területével foglalkozom (idegrendszer, mellkas, has-kismedence, lágyrészek, erek).



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

      • Hirdetések
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! A csaknem egy éve készült CT vizsgálat eredményének mostani jelentőségét nem lehet megmondani, különösen úgy, hogy semmilyen más információt nem adott meg. Nem említette, milyen okok miatt készült tavaly a CT, milyen kezelést adtak, azóta mi történt és vannak-e most panaszai. (Úgy tűnik a szövegből, hogy vese- vagy húgyvezeték-kövességre lehetett gyanú). A leírás szerint a belek melletti - az úgynevezett bélfodorban levő - nyirokcsomók gyulladását véleményezték. Az ilyen hasi nyirokcsomógyulladás gyermekeknél, fiataloknál gyakori, kezelésre hamar elmúlhat, műtétre általában nincs szükség. Lehetséges, hogy ezek a nyirokcsomók azóta már visszahúzódtak, már nem is nagyobbak. Az esetleges teendőket a mostani állapot szabja meg, amit klinikai vizsgálat nélkül nem lehet megítélni, ezért forduljon a háziorvosához, és panaszok esetén elsőként egy hasi ultrahang vizsgálat javasolható. A veséket illetően az "utalhat sűrűbb békére" mondatrész nem értelmezhető, talán inkább sűrűbb „bennékről” van szó, vagyis sűrű belső tartalom jeleit látták. Ennek okát megítélni így (és a felvételek nélkül) nem lehet, de találgatni nincs értelme. Ha most bármi gyanú fennállna kóros eltérésre, vizeletvizsgálat és szintén hasi ultrahang javasolható.
        Tisztelt Kérdező! Sajnos, abban tanácsot adni nem tudok, hogy elmenjen-e a CT-re. Nem tudom, két negatív ultrahang és egy negatív vastagbéltükrözés után mire gondolt a kezelőorvosa, mi a vizsgálathoz az iránydiagnózis; vagy esetleg csak a fájdalom, mint tünet okának megtalálása a kérdés; tudott-e a vizsgálatokat kérő orvosa az eddigi negatív vizsgálatokról. Egy hasi –kismedencei CT vizsgálat a röntgensugárzással járó vizsgálatok közül valóban nagyobb mértékű sugárdózissal jár, de azért ez nem indokolja, hogy féljen tőle. Megfelelő javallatok esetén minden vizsgálat elvégezhető. Bármilyen károsodás valószínűsége statisztikailag olyan alacsony, ami egyes emberre nézve nem jelent reális veszélyt. Véleményem szerint kérdezze meg a kezelőorvosa véleményét, ha még van rá alkalma, mit vár, mit szeretne kizárni vagy megerősíteni. Ha még kétségei fennmaradnak, megfontolható MR vizsgálat végzése, ami nem jár sugárterheléssel.
        Tisztelt Kérdező! Egy MR vizsgálat, vagy bármilyen vizsgálat eredménye csak akkor értékelhető teljes mértékben, ha a panaszok, tünetek, kórelőzmények, esetleges más vizsgálati előzmények is ismertek. Ezekre a kérdésben nem tért ki. Sokat segíthet a felvételek megtekintése is. A leletet és a klinikai állapotot a kezelőorvos, a vizsgálatot kérő orvos tudja összeegyeztetni. A leletből egyetlen kiragadott mondatból sem derül ki a teljes kép, bár lehet, hogy csak ez az egyetlen megállapítás volt a normálistól az eltérés. A lelet részlet alapján a nagyagy területén lévő agykamrák valamilyen okból tágabbak a szokványosnál, de az oka ebből nem derül ki. Az okra tippelni nincs értelme, de az összes lehetséges ok felsorolása sem segítene. Csak annyit tanácsolhatok, hogy forduljon a lelettel, felvételekkel a kezelőorvosához.
        Tisztelt Kérdező! Egy röntgenlelet mindig a klinikai kérdéssel, előzményekkel, panaszokkal együtt értékelhető a legjobban . Nem derült ki kérdésből, miért készült a mellkas felvétel. Jelenleg csak a leírást tudom kissé közérthetőbbé tenni, úgy hogy a képet sem láthatom. A rekesz magasabb állása leggyakrabban alkati sajátosság. A szív kissé szélesebbnek látszott. (Ehhez esetleg a rekesz magasabb állása is hozzájárulhat). Az aorta a fő verőér, a kp (=közepesen) tág megnevezés a normális határokon belüli tágasságra utal. A „szélesebb hilusok”-ról a kép hiányában nem lehet pontos választ adni, ezt leggyakrabban az okozza, hogy a tüdőerek átlagosnál tágabbak. A szív közelében a kötőszövetes felszaporodásra utaló jeleket írtak le valamint tüdőtágulás jeleit látták. Beszűrődésen elsősorban tüdőgyulladásos elváltozást értünk, ilyen jellegű árnyékot nem láttak. A további leírás a háti gerincről szól, amely szerint porckorongok és a csigolyák terheléses eredetű, degeneratív jeleit említik. Javaslom, hogy a kezelőorvosával beszélje meg a leletet.
        Tisztelt Kérdező! Bár nem állnak rendelkezésre az elvégzett röntgen- és CT vizsgálatok technikai adatai, annyi az ismert átlagos értékek alapján igen valószínűnek mondható, hogy reálisan nem kell számolni károsító hatással. A mai modern CT berendezések esetén a HRCT (a tüdő részletes megjelenítésére szolgáló nagy felbontású CT sorozat) elkészítéséhez nem szükséges újabb felvételkészítés, az első sorozatból matematikailag kiszámítható, így valószínűleg nem is készült külön HRCT felvételsorozat. A modern CT berendezésekkel már kevesebb is lehet a sugárdózis, mint a szakirodalomban korábban megadott átlagos érték. A szakmai alapelvek szerint a felvételek készítésekor is törekedni kell a legkisebb sugárterhelésre. A rákkeltő kockázatokat mindig az egyébként is - sajnos - meglévő kockázathoz hozzáadva kell értelmezni. Ezek a rák-rizikók súlyos sugárterheléses esetek (atombomba robbanás, atomerőmű-baleset áldozatai) alapján számolt kockázatok, mivel senki sem tudja megmondani, hogy a számos károsító körülmény (környezetszennyezés, esetleges dohányzás, kémiai anyagok stb.) mellett még kapott sugárterhelés közül melyik okozhatna-e végül is daganatot. A kockázat tehát egy relatív, hozzáadott százalék (vagy ebben az esetben inkább csak ezrelék), egy statisztikai jellegű adat, ami az egyes emberre nézve nem mond sokat. A szakmai alapelv szerint a szervezet valóban „nem felejt”, bár valamennyire léteznek a sejtekben önjavító mechanizmusok. A szájon át szedhető őssejt-szaporító készítmények alkalmazása nem tartozik az általános orvosi és még kevésbé a radiológiai gyakorlatba, így erről nyilatkozni szakértői szinten nem tudok. Nem derült ki, melyik őssejt-szaporító készítményre gondol. Amiket találtam, azokat nem gyógyszerként vagy gyógyhatású készítményként, hanem táplálék-kiegészítő megnevezéssel árusítják. A gyártók, illetve forgalmazók által közölt leírásokban nem találtam olyan javaslatot, hogy konkrétan röntgensugárzás káros hatása ellen ajánlanák. Javaslom, hogy a hozzátartozója a továbbiakban is tartsa magát ahhoz az alapelvhez, hogy a röntgen- és CT-vizsgálatok hasznosak, sok esetben nélkülözhetetlenek lehetnek, amennyiben orvosi döntés megalapozásához kellenek, és egy vizsgálat elmaradása káros következményekkel járhat (hibás diagnózis, kezelés elmaradása stb). A mellkas területén például kisebb csomók, elváltozások vagy a tüdő gyulladásos folyamatainak sok fajtája csak CT-vel ítélhető meg, vagy ítélhető meg jól. Egy adott esetben, nagyobb sugárterhelésű vizsgálat esetén, megkérdezheti, hogy van-e a vizsgálatot kiváltó, nem sugárterhelő vizsgálat (ultrahang, MRI), de fontos azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az nyújthatja-e azt az információt, amire szükség van. A magánúton szervezett és készülő CT vizsgálatok előtt is javasolható egy szakorvosi konzultáció, a vizsgálatok céljának és típusának meghatározására.
        Tisztelt Kérdező! Az MR vizsgálathoz alkalmazott kontrasztanyagok valóban fémtartalmúak, gadolíniumot, egy ritka földfémet tartalmaznak, azonban a kontrasztanyagokban a gadolínium nem szabad formában, hanem vegyületben, annak szerkezetéhez erősen kötve szerepel, így kémiailag és biológiailag nem tiszta fémként viselkedik. A szakirodalomban nem találtam olyan adatot, mely szerint a mindennapi életben használt fémekre vonatkozó allergia együtt járna a gadolínium tartalmú kontrasztanyagokkal szembeni érzékenységgel, de mivel egy allergiára hajlamos személy esetén a kontrasztanyag reakció kockázata fokozott, az MR vizsgáló munkahely dönthet úgy, hogy ilyen betegek esetén kerüli a kontrasztanyag beadását. A kontrasztanyagokkal szembeni allergia egyébként mindentől függetlenül is előfordulhat, MR kontrasztanyagok esetén azonban az allergiás reakció nagyon ritka, a jódos kontrasztanyagoknál is ritkább. A sella (az agyalapi mirigy helye a koponyában) vizsgálata az Ön esetében azért volna indokolt, hogy a magas prolaktin szint hátterében ki lehet-e mutatni az agyalapi mirigyben egy jóindulatú daganatot (adenomát). Az adenomák egy része kicsiny, néhány milliméteres (10 mm alatt microadenomának hívjuk), kis méretek esetén nem deformálja a mirigy kontúrjait és a mirigyhez hasonló viselkedése miatt az esetek jelentős részében kontrasztanyag nélkül nem lehet kimutatni. Ez esetben a natív vizsgálat alkalmas lehet a nagyobb elváltozások (pl. az 1 cm-nél nagyobb, úgynevezett macroadenomák megítélésére), melyek a mirigy alakját megváltoztatják. Utóbbiaknál is a pontos méret és jelleg megítélésére azonban szükséges lehet a kontrasztanyag. Az MR-en kívül még a CT-ről lehetne beszélni, de annak érzékenysége a microdenomák kimutatásában alacsonyabb, mint az MR-é. Nem hallottam még arról, hogy allergia tesztet végeznének MR kontrasztanyaggal (CT kontrasztanyagok esetén létezik ilyen vizsgálat) de bőrgyógyászati klinikákon, osztályokon, allergológián lehet ez iránt érdeklődni. A további lehetőségeket a kezelőorvosával beszélje meg.
        Tisztelt Kérdező! Egy több sorozatból álló, különböző síkokban és mérési paraméterekkel végzett MR vizsgálat egyetlen kiragadott felvételéből korrekt véleményt adni nem lehet, még akkor sem, ha azon egyértelműnek tűnő eltérések vannak. Nem derült ki, hogy milyen szakorvosi vizsgálat történt már, ki kérte a vizsgálatot, esetleg magánúton, beutaló nélkül készült-e a vizsgálat. Kapott-e már írásos leletet és abban mit írtak a csigolyákról. A csigolyák közötti egyik porckorongon (ami ebből a képből szerintem inkább az L.V. és és S.I. azaz első keresztcsonti szelvény közöttinek látszik) a felvételen valóban látható egy sérv. A porckorong betegségek gyakran társulnak a szomszédos zárólemezek környezetében körülírt elváltozásokkal. A fennállás időtartama és a porckorong bántalom súlyossága függvényében ezt kezdetben ödéma (folyadékfelszaporodás), majd zsírfelszaporodás, végül meszesedés jellemzi, de ezek a stádiumok gyakran egyszerre is jelen lehetnek és az MR felvételeken ezeknek megfelelő, változó képet okozhatnak. Valószínű, és ez az egyetlen felvétel nem mond ennek ellent, hogy az Ön esetében is ilyen, kevert típusú degeneratív csigolya eltérés állhat fenn és nem külön betegségről vagy elváltozásról van szó. Külön szakorvosi konzultáció ezek miatt nem tűnik indokoltnak, de a porckorong sérv miatt klinikai vizsgálata (ideggyógyászati, szükség szerint idegsebészeti konzultáció) viszont javasolt.
        Tisztelt Kérdező! Feltételezem, bár biztos nem lehetek benne, hogy a szöveges leírás után valamilyen összefoglaló vélemény is állt a lelet végén. Amennyiben igen, az iránymutató arra nézve, hogy az izotópos szakorvos minek tartotta az eltérést, javasolt-e esetleg valamilyen további vizsgálatot. A kiragadott mondat annyit jelent, hogy a koponya teteje, a boltozat az izotópot nem egyenletesen veszi fel és egy kis helyen úgy tűnik, hogy kissé fokozottan halmoz, vagyis itt a csontanyagcsere kissé gyorsult a többi területhez képest. Ugyanakkor a „sejthető” kifejezés annyit jelenthet, hogy az eltérés minimális, nehezen ítélhető meg. Az izotópvizsgálatok a sejtanyagcsere normális vagy kóros állapotát jelzik egy bizonyos anyag szempontjából, és nem alkalmasak szerkezeti megítélésre. Egyes esetekben többféle betegség, állapot is okozhat halmozási eltérést. Ha nem derült ki a leletből, hogy mit jelenthet a leírás, célzottan más vizsgálatot (ebben az esetben elsősorban CT vizsgálatot) szoktak végezni, hogy az eltérések szöveti természetét, szerkezetét is megállapítsák, és elképzelhető, hogy csak azután lehet teljes véleményt kialakítani. Forduljon a lelettel a kezelőorvosához is.
        Tisztelt Kérdező! A felvételeket nem láthatom, csak arról tudok véleményt mondani, amit leírt, így a különbségről egyértelmű magyarázatot adni nem tudok. A röntgenvizsgálatok lényegéhez tartozik, hogy egy adott testrészen belüli a képletek árnyéka a sugár haladásának irányában egymásra vetül, és együttesen adnak árnyékot. Ez a CT vizsgálat során nincs így, annál a szervek és elváltozások külön-külön ábrázolódnak. Valószínű, hogy a röntgen felvételen normális képletek, pl. erek adtak ilyen szokatlan összegzett árnyékot és ezek a CT képeken már nem vetültek össze. Nem lehetséges ilyen méretű kóros eltérés, amit egy mellkasröntgen kimutat, de a CT-n nem látható (fordítva előfordul).
        Tisztelt Kérdező! A "jelzett" kifejezést arra szokták használni, ha valami alig tér el a normálistól, a különbség éppen csak észrevehető. Úgy vélem, hogy gépelési hiba miatt valami lemaradt a mondat végéről, de akármi is lehetett, az valószínűleg nem súlyos eltérés. Látatlanban én azt vélem, hogy a tüdőcsúcsban a pleura vagyis a mellhártya (valószínűleg egy régebbi gyulladásos folyamat miatt) kismértékben megvastagodottnak látszott, de a biztonság kedvéért a kezelőorvosa meg is kérdezheti a leletező orvost, hogy mire gondolt.
        Tisztelt Kérdező ! Előrebocsátom, hogy egy vizsgálati eredmény személyre szóló magyarázata, a panaszokkal, tünetekkel való összevetése és az abból következő esetleges kezelés megítélése a kezelőorvos feladata. Ebben a válaszban az idegen kifejezések közérthetőbb megfogalmazására van mód. A továbbiakban csak a kóros jelekre térek ki. A vizsgálat a 12. háti csigolyától kezdődően az ágyéki gerincről és a keresztcsont magasságáról készült . Az ágyéki gerinc élettani görbülete kiegyenesedett, a keresztcsont a szokásosnál jobban dől. A csigolyák zárólemezei (felső és alsó határoló lapjai) kissé íveltebbek. A csigolyák peremei a túlterheltségből eredően megnyúltak, valószínűleg meszes felrakódások vannak rajtuk. A csigolyák közötti ízületekben is porckopásos ( degeneratív ) elváltozások látszanak. A porckorongok víztartalma csökkent (ez túlterheltségi jel). A III-IV. ágyéki csigolyák közötti porckorongon jobb oldali elődomborodás látható, mely a jobb oldali 3. gyök kilépését szűkíti és a gyököt érintheti. A IV-V. csigolyák közötti porckorongon bal oldali elődomborodás látszik, mely többi kopásos eredetű eltéréssel együtt a gyök kilépését kissé szűkíti és a 4, gyököt érintheti. A többi megállapítás normális viszonyokat ír le a gerincvelő ábrázolódott részei és utolsó idegrostjai, valamint a környező szövetek részéről. A véleményben a fenti eltérések összefoglalóján kívül kiemelik, hogy porckorongsérv, gerincvelő elváltozás vagy az ideggyökökön összenyomódás jele nem látható.
        Tisztelt Kérdező! Mivel nem láthatom sem a felvételeket, sem a vizsgálatot végző összefoglaló véleményét, esetleges javaslatot, valamint a vizsgálat okát sem tudom, a leletből kiemelt megállapításokról csak korlátozott értékű vélemény adható. A „májon lévő erek” címet nem egészen értem, hogy ez most kérdés vagy már megállapítás. A hyperreflectiv máj azt jelenti, hogy az ultrahang visszaverődése fokozott, ezt leggyakrabban zsírfelszaporodás okozza. A kérdéséből úgy tűnik, két kóros területet találtak a májban, amiből itt csak az egyiknek a mérete szerepel. Az echoszegény annyit jelent, hogy a környező májszövetnél kevésbé veri vissza az ultrahangot, de ez nem egy speciális, egyedi jel, mivel többféle góc, elváltozás vagy akár a máj zsírosodásának egyenlőtlensége is kinézhet így. A címben feltüntetett májerekre nem illik ez a leírás. Valószínű, hogy az ultrahang vizsgálattal nem lehetett egyértelműen megmondani, hogy mik is ezek a képletek, és további vizsgálat vagy vizsgálatok (CT vagy MR, esetleg mindkettő, bizonyos esetekben más vizsgálatok is) szükségesek a pontos diagnózishoz. Lehetséges, hogy a lelet vélemény részében a javaslat szerepel is, ha esetleg nem, akkor kezelőorvosával beszélje meg, hogy először milyen további vizsgálatokat javasol. Kezelésről is csak akkor lehet beszélni, ha már pontosabb diagnózis van.
        Tisztelt Kérdező! A ultrahangvizsgálat során az epehólyag belsejében (lumenében) látott sűrű tartalom - a gyakran használt angol kifejezéssel sludge - valószínűleg az epefesték (bilirubin) besűrűsödéséből és koleszterinkristályokból álló homokszerű anyag. A microlithiasis szó szerint apró kövességet jelent, bár egyesek szerint a sludge egyik változataként is használják. Az esetek kisebb részében ebből az állapotból valódi epekövek is kialakulhatnak. Amennyiben ez 7 hónappal ezelőtt még nem látszódott, akkor azóta esetleg valami megváltozott az étkezési szokásaiban, az étkezés mennyiségében, vagy az epehólyag kiürülési képességében. Lehetséges, hogy megfelelő diétával ez visszafordítható és idővel az epehólyagból a sűrű tartalom kiürülhet. Ehhez kérjen tanácsot háziorvosától, diétás szakembertől (dietetikustól), esetleg gasztroenterológustól. A székelési szokások megváltozása miatt egyébként is gasztroenterológiai kivizsgálás javasolt.
        Tisztelt Kérdező! A humerus és a scapula, magyarul a felkarcsont és a lapocka között láttak egy 5x10 mm-es folyadéktartalmú képletet, erről írták, hogy bursitisnek, vagyis az ízülettel összefüggő kis nyáktömlő gyulladásának felelhet meg. A „nem mutatható ki” kifejezést tartalmazó mondatot egészében nem idézte, így arról nem derült ki, mire vonatkozik. Általánosságban: minden képalkotó eljárásnak van egy bizonyos érzékenysége a kóros állapotok kimutatásában, ami az adott módszertől valamint a kóros képlet nagyságától és anyagától függ. Ez például az MR esetében sok esetben megközelíti, de általában nem éri el a 100 %-ot. Emiatt a leletezésben legtöbbször kerülik a „nincs” kategorikus, kizáró megállapítást és általában a „nem látható”, „nem mutatható ki” kifejezésekkel írják le azt, hogy az adott vizsgálattal nem ábrázolódott kóros eltérés.
        Tisztelt Kérdező! A leírás és javaslat azt jelenti, hogy a felvételeken a végbél (rectum) egy rövid szakaszán a bélfal a szokásosnál vastagabbnak látszott. Ennek pontosabb megítélésére javasolták a rectosopiát (végbéltükrözést). A „dogma bél” kezdetű mondatban valószínűleg gépelési hibák vannak, helyesen sigmabél a neve, amit felfelé a descendens (leszálló vastagbél) követ. Ezek összeesett állapota szerintem annyit jelent , hogy székletet nem tartalmaz, kiürült. A felvételeket nem látva a rectumról pontosabb véleményt én sem tudok alkotni, de lehetséges az is, hogy a vizsgálat idejére szintén kiürült, összehúzódott és emiatt látszik a fal kissé vaskosabbnak, de azért óvatosságból a végbéltükrözéses vizsgálatot érdemes elvégeztetni. A székletürítési szokásokkal, különösen ha azok változatlanok, valószínűleg nincs összefüggésben.