• Dr. Laki András

        radiológus Szeretnék kérdezni tőle

        541

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórház-ban majd 1989-92 között a Péterfy Sándor utcai kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs utcai kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként majd főorvosként.



        Jelenleg a Honvédkórházban dolgozom főorvosi beosztásban.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területével foglalkozom (idegrendszer, mellkas, has-kismedence, lágyrészek, erek).



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

        Szeretnék kérdezni tőle
      • Hirdetések
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Az infarctus lacunaris korábbi vérellátási zavar miatt károsodott, elhalt kis agyi területet jelent. Ez az Ön esetében egy 5 mm-es területet jelent. A leletben az agykamra szarvai körüli írnak le a kis erek betegsége miatti krónikus vérellátási zavarral összefüggésbe hozható eltéréseket, de csak minimális kiterjedésben. Összességében enyhe fokú keringési zavarok fennállhatnak, de súlyos elváltozás a leletből nem olvasható ki. Prognózist mondani egyetlen ilyen vizsgálati eredményből nem lehet, ez egy aktuális állapotot mutat amit a klinikummal együtt kell értékelni. A lelete nem utal a felsorolt súlyos idegrendszeri kórképek egyikére sem. Amiket említ, azok részben célzott MR vizsgálatokkal vizsgálhatók, erre szükség esetén a neurológus tehet javaslatot.
        Tisztelt Kérdező! lehet hogy csak technikai okból, de megkaptam másodszor is a kérdését, mindenesetre a választ újra elküldöm. Az orrnyálkahártya fél oldali duzzanata a tünetek függvényében vizsgálandó tovább, elsősorban egy szokványos megfázás, nátha, vagy allergiás orrnyálkahártya duzzanat lehet az oka. A bal emlőben talált cystosus képlet (ciszta) ultrahangos vizsgálata javasolt, de mérlegelendő mammográfia is. A petefészekben talált kis ciszták érő tüszőknek felelhetnek meg, nincs velük teendő. A térd körüli eltérések ( a térdkalács feletti térben folyadék, és a bal sípcsont ödémás eltérése) korábbi trauma esetleg gyulladásos folyamat jeleinek felelhetnek meg. Mivel nem írta, hogy volt- e sérülése és ha igen, ennek milyen kivizsgálása történt, ezért, ha még nem történt, baleseti sebészeti vizsgálatát javasolom. A traumatológus valószínűleg először röntgenfelvételt kér, de az előzmények, panaszok függvényében szükség lehet a térd részletes MR vizsgálatára is. Úgy értékelem, hogy a fejfájás, derék- és hátfájdalmak, lábujjzsibbadás okát a vizsgálat nem tisztázta, de ez a vizsgálati típus például porckorong elváltozások tisztázására nem is alkalmas. Reumatológiai vagy ideggyógyászati vizsgálata javasolható, és ezek alapján célzott gerinc röntgen és MR jön szóba. Mindezekből is látszik, hogy a teljes test MR vizsgálat inkább áttekintő, szűrő jellegű, és nem azonos értékű az egyes régiók részletes, több síkban és többféle méréssel végzett teljes vizsgálatával. Valószínűleg a vizsgálat ilyen korlátaira utalnak a leletben több helyen is leírt „egyértelmű eltérés nem látható” kifejezésekkel is, így a talált eltérések további kivizsgálása javasolható a fentiek szerint.
        Tisztelt Kérdező! Az orrnyálkahártya fél oldali duzzanata a tünetek függvényében vizsgálandó tovább, elsősorban egy szokványos megfázás, nátha, vagy allergiás orrnyálkahártya duzzanat lehet az oka. A bal emlőben talált cystosus képlet (ciszta) ultrahangos vizsgálata javasolt, de mérlegelendő mammográfia is. A petefészekben talált kis ciszták érő tüszőknek felelhetnek meg, nincs velük teendő. A térd körüli eltérések ( a térdkalács feletti térben folyadék, és a bal sípcsont ödémás eltérése) korábbi trauma esetleg gyulladásos folyamat jeleinek felelhetnek meg. Mivel nem írta, hogy volt- e sérülése és ha igen, ennek milyen kivizsgálása történt, ezért, ha még nem történt, baleseti sebészeti vizsgálatát javasolom. A traumatológus valószínűleg először röntgenfelvételt kér, de az előzmények, panaszok függvényében szükség lehet a térd részletes MR vizsgálatára is. Úgy értékelem, hogy a fejfájás, derék- és hátfájdalmak, lábujjzsibbadás okát a vizsgálat nem tisztázta, de ez a vizsgálati típus például porckorong elváltozások tisztázására nem is alkalmas. Reumatológiai vagy ideggyógyászati vizsgálata javasolható, és ezek alapján célzott gerinc röntgen és MR jön szóba. Mindezekből is látszik, hogy a teljes test MR vizsgálat inkább áttekintő, szűrő jellegű, és nem azonos értékű az egyes régiók részletes, több síkban és többféle méréssel végzett teljes vizsgálatával. Valószínűleg a vizsgálat ilyen korlátaira utalnak a leletben több helyen is leírt „egyértelmű eltérés nem látható” kifejezésekkel is, így a talált eltérések további kivizsgálása javasolható a fentiek szerint.
        Tisztelt Kérdező! Minden képalkotó vizsgálati eredményt a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni, ez az Ön esetében is így van. A felvételek hiányában a leletről is csak általánosságban lehet nyilatkozni. Az első megállapítás szerint az agy fehérállományában krónikus keringési zavarra jellemző eltéréseket láttak, a másik „8x14 mm-es, elmosott kontúrú hipodenzitás” mibenlétéről a távolból nem lehet korrekt véleményt adni; lehet ez is keringészavar következménye, aminek aktuális jelentőségét ideggyógyászati vizsgálattal lehet megállapítani. A második elváltozás a CT leírása alapján a fültőmirigyben van. Vizsgálat nélkül nem lehet biztosan megállapítani, hogy ez ugyanaz a csomó-e, mint amiről Ön is tudott. Az is egy lehetőség, hogy MR vizsgálatot végeznek, amivel talán pontosabb lehet a diagnózis, bár valószínűnek tartom, hogy a képlet eredete a legjobban ultrahanggal vezérelt citológiai mintavétellel határozható meg. Javaslom, hogy a CT lelettel a közeljövőben egy fül-orr-gégész szakorvost is keressen fel, mert a nyálmirigyek betegségei elsősorban az ő szakterületükhöz tartoznak.
        Tisztelt Kérdező! Egy több tucat, vagy akár száznál is több szeletből álló vizsgálat egyetlen kiragadott felvételéből korrekt véleményt adni soha sem lehet. Mindemellett az világosnak látszik a mellékelt felvételekről, hogy az Ön következtetésének szerencsére nincsen alapja. Először is, a jobb oldali , talált kép nem is MR hanem CT felvétel, amelyen a meszesedések fehérek. Az MR-en a meszesedések eleve csaknem biztos, hogy feketék volnának. Az Ön vizsgálatából kiragadott felvételen, ami valószínűleg az MRA (MR angiográfia, az erekre célzott sorozat) egyik első képe, a fehér foltok a normális artériáknak felelnek meg , ha jól megnézi, szinte szimmetrikusak. Továbbá, ez a felvétel nem is az agy metszetében, hanem lejjebb, még a koponyaalap alatt az első nyakcsigolya magasságában készült, vagyis ebből semmilyen következtetés nem vonható le egy esetleges agyi elváltozásra. Egy technikailag bonyolult MR vizsgálat helyes értékeléséhez nagyon sok tanulás és gyakorlat szükséges. Ezért nem tanácsos, hogy a nem hozzáértők a saját maguk vagy hozzátartozóik MR felvételeit azzal a céllal nézzék, hogy valamilyen elváltozásokat keressenek rajta, esetleg a radiológus által leírt lelettel szemben vagy amellett más véleményt alakítsanak ki. Az empty sella (magyarul üres töröknyeregnek lehet nevezni), az agyalapi mirigy ellapultságát jelenti, amikor a mirigyet, a hipofízist befogadó kis csontnyereg CT vagy MR vizsgálat során „üres” (valójában nem üres , hanem az agyvízzel kitöltött; mindenesetre a mirigyállomány benne nem ismerhető fel vagy nagyon lapos) . Ez lehet teljesen tünetmentes, de attól függően, hogy mi okozta, járhat tünetekkel is. Az eozinofil szám kismértékű megemelkedésének nincs jelentősége, bármilyen allergiás állapotban vagy paraziták (élősködők) által okozott folyamatnál ennél nagyobbak az eltérések. Javasolom, hogy a lelettel, felvételekkel a kezelőorvosát keresse fel, hogy a talált eltérések és a panaszok között vonható-e kapcsolat és mi az ebből következő teendő.
        Tisztelt Kérdező! Az ábrázolt (ágyéki) gerincszakaszon az előrefelé irányuló görbület csökkent és balra irányuló enyhe gerincferdülése van. A XI-XII háti csigolyák között porckorong előboltosulás van, mely a gerincvelőt kissé benyomja, de benne kóros elváltozás nem látható. A IV. ágyéki csigolya és a keresztcsont közötti porckorongok víztartalma csökkent és kissé laposabbak. A IV-V csigolyák közötti porckorong jobb túlsúllyal előboltosul, ami a kilépő ideggel, annak csatornájában érintkezik. Az V. ágyéki csigolya alatti porckorongon bal túlsúlyú előboltosulást láttak, ami a csatornában és azon túl is érinti az 5. gyök kilépését. E két porckorong esetében a rugalmas tok részleges sérülésének jeleit látták. A IV-V ágyéki csigolya ízületében kis folyadéktartalmat említenek. A többi megállapítás a szabályos képet írja le. Az összefoglaló vélemény szerint porckorong elődomborodások vannak a XI. háti és a IV. és V. ágyéki csigolyák alatti porckorongban, a jobb oldali 4. és bal oldali 5. ágyéki idegek érintettségével, valamint kisízületi porckopásos elváltozást említenek. A lelettel, felvételekkel a kezelőorvosát keresse fel.
        Tisztelt Kérdező! A röntgenleletben a szabályos nyaki görbület elsimultságát, az V. és VI. nyakcsigolya közötti rés beszűkülését írják. le. Utóbbi minden bizonnyal a közöttük lévő porckorong lelapulásától ered. A röntgenvizsgálatból nem derülhet ki, hogy a laposabb porckorongon van-e és milyen mértékű az előboltosulás, és van-e porckorong sérv, erre valóban az MRI vizsgálat a legalkalmasabb. Gondolom, hogy a tünetek enyhülése ellenére azért elmegy az MR vizsgálatra. Ezt javasolnám én is, mert nem árt tisztában lenni, hogy van-e tényleg porckorong elváltozás, ha esetleg a tünetek visszatérnének. Az 1-1 centiméteres nyaki bordának a jelentősége eléggé kétséges, szerintem nagyon kicsik ahhoz hogy az ereket, idegeket nyomhassák. A nyaki borda egyébként egy fejlődési variáció, a legalsó nyakcsigolyához társuló, csökevényes szám feletti borda.
        Tisztelt Kérdező! A hasi ultrahang vizsgálat során a rekeszsérv nem mutatható ki. A sérvek közül a hasfali és lágyéksérvek erre vonatkozó célzott ultrahang vizsgálattal általában ábrázolhatók. A ritka belső hasi sérvek (melyek a hashártya fodrai között, a hashártya egyes nyílásaiban, rekeszeiben alakulnak ki), szintén nem ultrahangozhatók, még CT-vel is nehezen állapíthatók meg. A bélszűkületek egy része helyétől és a környezetétől függően ábrázolható, akkor, ha a bélfal megvastagodásával jár, abból alakul ki. Egy csak heges, szűkült de nem nagyon vastag falú bélszakasz megint csak nehéz feladat az ultrahangos vizsgáló számára.
        Tisztelt Kérdező! A két lelete közül csak az utóbbi, a napokban készült vizsgálat került fel a kérdéshez a rendszerbe, így csak azt tudtam elolvasni. A kérdésein végighaladva: A tüdőembolia eredete sokszor nem derül ki, ha az alsó végtagon mélyvénás trombózisa nagy valószínűséggel kizárható volt, akkor elsősorban a kismedencei mély vénás rendszer lehetett az embolia eredete, viszont ezeket az ereket nem lehet jól vizsgálni. A terápia rezisztens kifejezés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a szokványos kezelésre a betegségének a tünetei, vagy radiológiai jelei nem csökkennek. Bár a kezelés kérdése nem tartozik a szakterületemhez, annyit gondolok, hogy a mellékhatások elkerülése érdekében építették le a gyógyszeres kezelését, ha egyébként a betegsége életét nehezítő tünetekkel nem jár és a jelenlegi kezelés nem volt hatásos a nyirokcsomók méretére. Két, még teljesen azonos megjelenésű CT kép leírása között lehet eltérés, különösen, hanem ugyanaz a radiológus szakorvos leletezte. A „carina” a légcsőnek az a helye, ahol szétválik két főhörgőre. Ez alatti területen lehet megnagyobbodott nyirokcsomó. Hasonlóan, típusos nyirokcsomó hely az aorta (fő verőér) és a bal arteria pulmonalis (tüdőartéria) közötti terület, ezt hívjuk aorto-pulmonalis ablaknak. Conglomerátumnak több egybefüggő nyirokcsomót nevezünk. A méret meghatározásában szabály szerint a rövidebb átmérő az iránymutató, ezeket szoktuk a leletben rögzíteni. A 17 mm-es rövidebb átmérő megnagyobbodást jelent, de az addigiak alapján ezek mérete nem változott. A jövőre nézve ez azt jelenheti, hogy a betegsége fennáll, de nem rosszabbodott. A nagyrés, kisrés a tüdőlebenyek határait jelentik, gyulladásos maradványok ezek mentén is gyakran fordulnak elő, ha a korábbi felvételekhez képest változatlanok – ahogy írják – nincs jelentőségük. Összefoglalva, bár csak az egyik leletet láthattam azok közül, amiről kérdezett, a leírás és a benne lévő összehasonlítás, valamint a kezelőorvosának a véleménye alapján, a jelen állapotban egy változatlan képet írtak le, így a további teendőket, kontrollok ütemét, kezelést a kezelőorvos határozza meg.
        Tisztelt Kérdező! Feltételezem, hogy a leletekből kiemelt sorokon kívül más kóros eltérést nem írtak le, mégis a teljes leletek továbbá a felvételek ismerete hasznos volna a pontos véleményalkotáshoz. A két részletből annyit tudok leszűrni, hogy az ultrahang vizsgálat során leírt folyadéktartalmú képlet a CT leletben - valószínűleg - nem szerepel, ennek a különbségnek az okát így a távolból megmondani nem lehet. Ha a leletben erről a képletről vagy annak hiányáról konkrétumot nem írtak, a kezelőorvosa a leletező orvossal konzultációt kezdeményezhet az ultrahang lelet ismeretében. A CT során a májban leírt kis képlet esetén felmerült az adenoma lehetősége, ami egy jóindulatú elváltozás. Lehetséges, hogy teljes bizonyossággal ezt nem lehetett kimondani, mert másféle gócok is halmozhatják így a kontrasztanyagot. A máj alacsony denzitása (sugárelnyelése) a májsejtek fokozott zsírtartalmára utal. A leírás nem sugall nagy bajt, de véleményem szerint, a májbeli elváltozást követni, kontrollálni kell. A máj gócos elváltozásai esetén MR vizsgálat sok esetben pontosíthatja a diagnózist, de ilyen kis méretnél ez nem biztos.
        Tisztelt Kérdező! Sajnos, a felvételek talán valamilyen technikai probléma miatt mégsem kerültek fel a rendszerbe a kérdése mellé, így azokat megtekinteni nem volt módom. A leletben leírták hogy csontsérülés vagy fémes idegentest nem látható. A kérdéses hely a nyolc kéztőcsont egyikének a szélén van, és egy szomszédos másik kéztőcsonttal alkotott ízület vagy ízületi szalagtapadási hely alaki variációjának tartották. Feltételezem, hogy ez nem okoz panaszt vagyis csak véletlen lelet. Felvételek hiányában azonban nem tudom pontosabban megítélni, hogy miről van szó, ha többet szeretne megtudni róla, mutassa meg a felvételeket baleseti sebésznek, kézsebésznek.
        Tisztelt Kérdező! Egy röntgenvizsgálat pontos sugárterhelési adatait távolból megadni nem lehet, azt bizonyos mértékig befolyásolja az adott röntgenberendezés, az alkalmazott technika és a páciens testtömege, alkata is. A szakirodalomban szerepelnek átlagos értékek, melyeket a természetes háttérsugárzás arányában is ki lehet fejezni, ebben egy urográfia nagyságrendileg egy évnyi természetes háttérsugárzásnak felel meg. Néhány hasi röntgenfelvétel esetén igen csekély a későbbi egészségkárosodás rizikója. Ezeket a kockázatokat csak népesség szintjén, nagyon sok elvégzett vizsgálatra számítva lehet becsülni. Az egyes emberre nézve ez azt jelenti, hogy az egyébként is fennálló károsító tényezők esetleges hatásához a hozzáadott, plusz kockázat minimális. A mellkas röntgenfelvétel az egyik legkisebb sugárterhelésű vizsgálat, így annak kockázatát elhanyagolhatónak tekinthetjük.
        Tisztelt Kérdező! A leírás alapján aggodalomra nincs oka. A leletben leírt apró fehérállományi eltérések – bár erről a leírásban így konkrétan nem tettek említést – valószínűleg igen kis területeken fellépő, ér eredetű károsodások. Ezek az Ön korában már nem ritkák, és általában nincs nagy jelentőségük. Az általános érrendszeri állapot felmérése azonban javasolható (elsősorban a vérnyomás mérésére, nyaki ér duplex ultrahang vizsgálatra gondolok), továbbá kardiológiai vizsgálat is szóba jön. A cavum septi pellucidi nevű eltérés egy fejlődési zavar, a két oldalkamra között egy variációs, általában lapos üreg, mely liquort (agyvizet) tartalmaz és - a képek ismerete nélkül - valószínűnek tartom, hogy ilyen méretben nincs jelentősége. A diffúziós sorozat többek között akut agyi keringési zavarok megállapítására szolgál, ilyet nem találtak. A leletet ideggyógyásszal beszélje meg, mert a tünetekkel együtt kell értékelni.
        Tisztelt Kérdező! Egy bőr alatti idegentest attól függően mutatható ki, hogy mi az anyaga. Ebben az esetben ezt nem tudhatjuk biztosan. Ha ultrahanggal nem látták, érdemes volna egy röntgenfelvételt készíteni, de az inkább csak a fémtartalmú képleteket mutatja ki, ebben az esetben ez kérdéses. Mindenesetre, ki lehet zárni vele hogy fémtartalmú az idegentest. MR-nek nincs értelme, sőt, ha nem tudjuk miből van a dolog, és mégis fémtartalmú, még árthat is. Kéz CT-t ilyen esetben nem vagy igen ritkán szoktak készíteni, lehet hogy a képlet túl kicsi a CT felbontásához, de végülis nem zárható ki, hogy mégis látni vele valamit. Szerintem sebészeten jelentkezzen, hogy szükségesnek látnak-e további vizsgálatot, vagy esetleg anélkül is feltárnák, kitiszítanák a sebet.
        Tisztelt Kérdező! A képalkotó vizsgálatok során kiadott felvételek a kezelőorvos pontosabb tájékoztatását, konzultációs lehetőséget és nem utolsósorban egy következő vizsgálattal való összehasonlítást szolgálja. Felesleges aggodalmakat kelthet, ha a páciens tapasztalat vagy orvosi konzultáció nélkül saját maga nézegeti a felvételeket és abból próbál valamilyen következtetésre jutni. Az MR vizsgálatok esetén, a bonyolult működési elvekre és komplex képi megjelenítésre tekintettel, ez fokozottan érvényes. Egyetlen kiragadott felvételből azonban még a radiológusok sem tudnak pontos véleményt adni, így erre én sem vállalkozhatok. Ami a feltöltött képet illeti: úgy vélem, hogy a bal oldali képen látható nagyobb fehér területre gondol, ami nagy valószínűséggel a folyadékkal telt gyomor, és aminek a jobb oldali szeletben az aktuális síkban csak a széle látszik (ezt síkot a szaggatott vonal jelöli). Egy vizsgálatról csak az összes kép áttekintése után lehet nyilatkozni. Javaslom, hogy várja meg a leletet és majd azzal együtt keresse fel a kezelőorvosát.