• Dr. Laki András

        radiológus

        555

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórház-ban majd 1989-92 között a Péterfy Sándor utcai kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs utcai kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként majd főorvosként.



        Jelenleg a Honvédkórházban dolgozom főorvosi beosztásban.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területével foglalkozom (idegrendszer, mellkas, has-kismedence, lágyrészek, erek).



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

      • Hirdetések
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! A ultrahangvizsgálat során az epehólyag belsejében (lumenében) látott sűrű tartalom - a gyakran használt angol kifejezéssel sludge - valószínűleg az epefesték (bilirubin) besűrűsödéséből és koleszterinkristályokból álló homokszerű anyag. A microlithiasis szó szerint apró kövességet jelent, bár egyesek szerint a sludge egyik változataként is használják. Az esetek kisebb részében ebből az állapotból valódi epekövek is kialakulhatnak. Amennyiben ez 7 hónappal ezelőtt még nem látszódott, akkor azóta esetleg valami megváltozott az étkezési szokásaiban, az étkezés mennyiségében, vagy az epehólyag kiürülési képességében. Lehetséges, hogy megfelelő diétával ez visszafordítható és idővel az epehólyagból a sűrű tartalom kiürülhet. Ehhez kérjen tanácsot háziorvosától, diétás szakembertől (dietetikustól), esetleg gasztroenterológustól. A székelési szokások megváltozása miatt egyébként is gasztroenterológiai kivizsgálás javasolt.
        Tisztelt Kérdező! A humerus és a scapula, magyarul a felkarcsont és a lapocka között láttak egy 5x10 mm-es folyadéktartalmú képletet, erről írták, hogy bursitisnek, vagyis az ízülettel összefüggő kis nyáktömlő gyulladásának felelhet meg. A „nem mutatható ki” kifejezést tartalmazó mondatot egészében nem idézte, így arról nem derült ki, mire vonatkozik. Általánosságban: minden képalkotó eljárásnak van egy bizonyos érzékenysége a kóros állapotok kimutatásában, ami az adott módszertől valamint a kóros képlet nagyságától és anyagától függ. Ez például az MR esetében sok esetben megközelíti, de általában nem éri el a 100 %-ot. Emiatt a leletezésben legtöbbször kerülik a „nincs” kategorikus, kizáró megállapítást és általában a „nem látható”, „nem mutatható ki” kifejezésekkel írják le azt, hogy az adott vizsgálattal nem ábrázolódott kóros eltérés.
        Tisztelt Kérdező! A leírás és javaslat azt jelenti, hogy a felvételeken a végbél (rectum) egy rövid szakaszán a bélfal a szokásosnál vastagabbnak látszott. Ennek pontosabb megítélésére javasolták a rectosopiát (végbéltükrözést). A „dogma bél” kezdetű mondatban valószínűleg gépelési hibák vannak, helyesen sigmabél a neve, amit felfelé a descendens (leszálló vastagbél) követ. Ezek összeesett állapota szerintem annyit jelent , hogy székletet nem tartalmaz, kiürült. A felvételeket nem látva a rectumról pontosabb véleményt én sem tudok alkotni, de lehetséges az is, hogy a vizsgálat idejére szintén kiürült, összehúzódott és emiatt látszik a fal kissé vaskosabbnak, de azért óvatosságból a végbéltükrözéses vizsgálatot érdemes elvégeztetni. A székletürítési szokásokkal, különösen ha azok változatlanok, valószínűleg nincs összefüggésben.
        Tisztelt Kérdező! Előrebocsátom, hogy egy vizsgálati eredményt, leletet csak a panaszokkal, tünetekkel és esetleges előzményekkel együtt lehet teljes mértékben értelmezni. A felvételek és a leletező szakorvos véleményének hiányában csak a leírást tudom kissé érthetőbbé tenni. A gerinc görbületei normálisak. A VIII. háti csigolyában látott képlet hajszálerekből álló jóindulatú csomóra (haemangiomára) jellemző. A gerincvelő közepén lévő vékony csatornát (canalis centralis) az átlagosnál jelentősen tágabbnak írják le. A VI-VII. csigolyák közötti porckorong magasságában láttak egy 12 mm-es képletet, melyben véráramlásra utaló jelek voltak. Ettől lefelé még egy kanyargós érképlet halad a gerincburkon belül és a bal oldalon a XI-XII. hátcsigolya között halad át. Amennyire ezekből megállapítható, egy érfejlődési rendellenesség lehet a gerincvelőben. A következtetések levonása, és az esetleges teendők meghatározása a kezelőorvosának a feladata.
        Tisztelt Kérdező! A háti gerinc MR leletében a VII-VIII. csigolya közötti porckorong sérvét írják le, ami a gerincvelőt enyhe mértékben deformálja. A IX-X. csigolyák közötti porckorong is károsodott, laposabb és víztartalma csökkent de nem boltosul elő. A csigolyák elülső peremein a kis megnyúlások túlterheltségből származó felrakódásoknak felelhetnek meg. Más kóros megállapítás nem szerepel. A véleményben a terheléses eredetű csigolyaeltéréseket, a VII-VIII. porckorong sérvét és a IX-X. közötti porckorong károsodását emelték ki.
        Tisztelt Kérdező! Egy rövid leírást a felvételek és a radiológus összefoglaló véleménye nélkül (ha volt ilyen) nehéz megítélni. Nem derült ki, hogy miért készült az ultrahangvizsgálat. Valószínűnek tűnik, hogy egy jóindulatú elváltozás, vékony erekből álló csomó, hemangioma lehet az a góc, mert leggyakrabban ez mutatkozik echodús képletként. Az echodús annyit jelent, hogy a környezeténél fényesebb, mert jobban veri vissza az ultrahangot. A bonyolultabb vizsgálatokkal (CT vagy MR) a hemangioma sok esetben jellegzetes és jól megállapítható. Mindkét vizsgálat esetén intravénás kontrasztanyag adása szükséges a diagnózishoz. Azt, hogy melyiket válasszák, kezelőorvosától kérjen tanácsot. Lehet, hogy MR-rel pontosabb a diagnózis ebben a méretben. A talált eltérés valószínűleg nem jelent nagy bajt, de ha elvégzik a javasolt vizsgálatot, biztosabbat lehet mondani.
        Tisztelt Kérdező! Az idézett lelet hiányosnak tűnik és nem tudom, volt-e a leletező orvosnak összefoglaló véleménye, ha igen, az mi volt. Nem kaptam meg a kórelőzményeket, a pontos tüneteket. A rövid lelet a felvételek ismerete nélkül szintén kevesebb információt ad. Valószínűsítem, hogy a 3 mm-es magasabb jelű eltérés (a laesio eltérést, elváltozást jelent) egy kicsiny korábbi keringészavar jele, ami ebben a korban még ritkán fordul elő; de például migrénes jellegű fejfájások esetében olykor megfigyelhető. A másik eltérést látatlanban még kevésbé lehet megítélni.. A „vastagabb jelintenzitás” kifejezés nehezen értelmezhető, talán összecsúszott, hogy a cortex (agykéreg) vastagabb és magasabb jelintenzitású. Itt nem volna mindegy, melyik sorozaton látható ez, valószínűleg ugyanazon mint a másik eltérés. A leírás alapján lehetséges, hogy van valamilyen körülírt károsodás az agykéreg kis területén. A rostasejt–fedettség leginkább gyulladásos eredetű lehet és ez is járhat fejfájással, bár a megfogalmazás szerint valószínűleg ez csak enyhe mértékű. Javaslom, hogy a kezelőorvossal (a vizsgálatot kérő orvossal) beszéljék meg a leletet, és vigyék magukkal – ha kaptak – a felvételeket is.
        Tisztelt Kérdező! A sugárbiológiai ismereteink és a kutatások alapján kialakított általános szakmai álláspontunk, hogy néhány röntgenvizsgálatnak nincs olyan mértékű sugárterhelése, ami daganatos betegség vagy más, egészségkárosító következmények reális veszélyét okozná. A sugárérzékenység az életkor előrehaladtával is csökken, így nincs oka az aggodalomra. Az Ön kérdése elsősorban a fogászati röntgenvizsgalatokról szól, ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni azt a néhány évvel ezelőtt megjelent cikket, amit számos magyar orvosi portál, és ismeretterjesztő oldal is átvett. Ebben a kutatók arra jutottak, hogy a többszöri fogászati röntgenvizsgálatok és különösen a gyermekkorban végzett ilyen vizsgálatok után, a kemény agyburokkal összefüggő jóindulatú daganattípus (meningeoma) fokozott kockázata állhat fent. A nagy visszhangot kiváltó közlemény után többen rámutattak a tanulmány módszertani és egyéb bizonytalanságaira, illetve mások nem találták ezt a kapcsolatot. Az azonban lehetséges, hogy a meningeoma gyakoribb előfordulása leginkább a sok évvel azelőtti, mai technikai színvonalhoz képest korszerűtlen röntgenberendezések miatt lépett fel, a mai berendezések sokkal kisebb sugárdózissal járnak, és egyébként is a fogászati felvételek a legkisebb sugárterhelést jelentenek. Mindemellett, a meningeoma a leggyakoribb térfoglalás a koponyán belül, vagyis enélkül is viszonylag jelentősebb az előfordulási rizikója. Visszatérve a kérdésére, néhány fogászati röntgenfelvétel után nincs oka aggódni, a károsító hatások rizikója minimális. A mellkas röntgenfelvételek szintén a legkisebb sugárterheléssel járnak, amellett nem is ugyanazt a régiót éri, vagyis azzal kapcsolatban sem kell tartania a káros hatásoktól.
        Tisztelt Kérdező! Ha a röntgenfelvételt látó és leletező radiológus szakorvos nem tudott egyértelmű véleményt adni a talált elváltozásról, akkor a felvétel nélkül ez még kevésbé várható el tőlem. A leírás szerint egy kóros képlet látszott a medencecsonton, aminek további vizsgálatát javasolták. Azért küldik az onkológiára, mert ott rendelkezésre áll az a vizsgálati eszköztár és orvosi gyakorlat amelyek pontosabbá teszik a diagnózist. Ez még nem jelenti azt, hogy biztos rosszindulatú, hanem ez irányban kell tovább vizsgálni. Gondolom, hogy MR esetleg CT vizsgálatot kérnek és azután döntenek a további lépésekről.
        Tisztelt Kérdező! A leletből idézett mondat szerint a felvételeken olyan képleteket láttak, amelyek sűrű tartalmú pseudocystáknak megfelelnek. A processus uncinatus a hasnyálmirigy fejének egy részét jelenti, a test és farok a hasnyálmirigy további részeinek a neve. A pseudocysta (magyarul álcisztának , nem valódi cisztának hívhatjuk) a krónikus hasnyálmirigy gyulladás során, a heveny tünetek kezdetét követően általában több hét múlva kialakuló körülhatárolt folyadékgyülem elnevezése. Azért nem valódi ciszta, mert a határán nincs hámréteg, mint más ciszták esetében, csak kötőszövetek határolják el a környezetüktől. Az álciszták a heveny hasnyálmirigy gyulladásban létrejött folyadékgyülemek körülhatárolódása során alakulnak ki. A további teendőket a képletek méretei, elhelyezkedése, esetleges időbeni méretváltozása határozza meg, amiről majd a kezelőorvosa fogja tájékoztatni.
        Tisztelt Kérdező! Technikai okok miatt csak most értesültem a kérdéséről. Az MR leletben több porckorongon is írtak károsodásról, előboltosulásról (protrusio), de egyértelmű porckorong sérvet, vagy a gyökökön nyomásos jeleket nem említettek, ezért én nem tudom egyértelműen összefüggésbe hozni a panaszaival. A discusok (porckorongok) csökkent jelintenzitása általános degenerációs tünet, a víztartalom csökkenését jelzi. Ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálatról nem írt, így amennyiben még nem volt ilyen szakvizsgálaton, javaslom ezt. Ideggyógyász mondhatja meg leginkább azt is hogy milyen további régiók vizsgálata javasolt, a leírt tüneteiből ez szerintem nem következik. Még felmerülhet esetleg ortopédiai eredetű probléma, ortopéd szakorvos is vizsgálja meg.
        Tisztelt Kérdező! Technikai okokból csak most értesültem a kérdéséről. Az agyi MR vizsgálat leletében nem írnak súlyos elváltozásról. Az oldalkamrák aszimmetriája gyakori, a legtöbb esetben csak variáció. Az Ön esetében sem írnak olyan kóros eltérést, ami ezzel kapcsolatba hozható volna. A vascularis eredetű apró eltérések kis területen korábban fellépő helyi keringési zavarokra vezethetők vissza, az ilyen, kis elváltozások az Ön életkorában már nem ritkák. Valószínűleg nincs aktuális jelentőségük, de ennél részletesebben a kezelőorvosától kaphat tájékoztatást. A bal arcüregben leírt polypoid képlet a fül-orr-gégészetre tartozó eltérés, a képek hiányában nem tudom megmondani, hogy valódi szövettöblet (polypus) vagy hasonló képet adó cysta. Eredhet egy felső foggal kapcsolatos gyulladásos folyamatból is. Fogorvosi és fül-orr-gégészeti vizsgálatát javasolom.
        Tisztelt Kérdező! Egy radiológiai leletet mindig a klinikummal, tünetekkel együtt lehet pontosan értelmezni, a kérdésben ezek nem szerepeltek. A radiológus véleményét, illetve a felvételeket sem láthattam. Így, csak a szöveges leírás alapján két microadenoma (kicsiny, jóindulatú mirigydaganat) lehet az agyalapi mirigyében. A szedett gyógyszert (nyilván bromocriptint) a magas prolaktin szinttel járó állapotokban szokták felírni, így valószínű, hogy legalább az egyik elváltozás prolaktinoma, a prolaktin nevű hormont termelő típusa. A vizsgálat ennek a mirigydaganatnak a kimutatása céljából készülhetett. A leírás többi része, ami az agyalapi mirigy környezetére vonatkozik, teljesen normális viszonyokat mutat. A leletet a kezelőorvosával beszélje meg.
        Tisztelt Kérdező! A röntgenlelet valóban egy negatív, kóros eltérés nélküli állapotot ír le. A közepes jelző általában a normális megnevezésére szolgál, vagyis ebben az esetben az aorta nem tágabb, de nem is vékonyabb az átlagosnál. A hiluserekről szóló megállapítást a következő félmondattal szerintem együtt kell érteni, vagyis a hiluserek tágulata (és) az érrajzolat nem kórjelző. Egy vizsgálati eredményt mindig a klinikai állapottal együtt kell értékelni. Nem derült ki a kérdéséből, hogy miért készült a mellkas felvétel, így azt sem tudom, mire gondolhatott a radiológus kolléga, amikor a klinikum függvényében készítendő kontrollra utalt. Vannak olyan eltérések, ilyen pl. a tüdőgyulladás, amikor a tünetek kezdetekor nem minden esetben lehet látni elváltozást, az csak néhány nap múlva lesz egyértelmű.
        Tisztelt Kérdező! Az infarctus lacunaris korábbi vérellátási zavar miatt károsodott, elhalt kis agyi területet jelent. Ez az Ön esetében egy 5 mm-es területet jelent. A leletben az agykamra szarvai körüli írnak le a kis erek betegsége miatti krónikus vérellátási zavarral összefüggésbe hozható eltéréseket, de csak minimális kiterjedésben. Összességében enyhe fokú keringési zavarok fennállhatnak, de súlyos elváltozás a leletből nem olvasható ki. Prognózist mondani egyetlen ilyen vizsgálati eredményből nem lehet, ez egy aktuális állapotot mutat amit a klinikummal együtt kell értékelni. A lelete nem utal a felsorolt súlyos idegrendszeri kórképek egyikére sem. Amiket említ, azok részben célzott MR vizsgálatokkal vizsgálhatók, erre szükség esetén a neurológus tehet javaslatot.