• Dr. Laki András

        radiológus

        548

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        radiológus

        Bemutatkozás:



        • 1962-ben születtem Budapesten


        • 1987-ben szereztem meg diplomámat a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.


        • 1987-1989 között a mai Szent Rókus Kórház-ban majd 1989-92 között a Péterfy Sándor utcai kórház röntgenosztályán dolgoztam.


        • 1992-ben tettem szakvizsgát radiológiából.


        • Ezt követően 2007-ig a Szabolcs utcai kórházban (Orvostovábbképző Egyetem, később Országos Gyógyintézeti Központ) dolgoztam annak bezárásáig a radiológiai osztályon adjunktusként majd főorvosként.



        Jelenleg a Honvédkórházban dolgozom főorvosi beosztásban.



        Szakmai gyakorlat



        A radiológián belül hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok számos területével foglalkozom (idegrendszer, mellkas, has-kismedence, lágyrészek, erek).



        Szakmai érdeklődésem az urológiai és andrológiai betegségek ultrahangdiagnosztikájára irányul. Előadásokkal és poszterekkel szerepeltem hazai és nemzetközi kongresszusokon.



        Sok éves oktatói gyakorlatot is szereztem, főiskolai és szakorvosképzésben egyaránt



        Két szakkönyben jelent meg könyvfejezetem, főiskolai jegyzetekben szerzőként és szerkesztőként működtem közre.



        Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgám van.

      • Hirdetések
      • Dr. Laki András legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! A sugárbiológiai ismereteink és a kutatások alapján kialakított általános szakmai álláspontunk, hogy néhány röntgenvizsgálatnak nincs olyan mértékű sugárterhelése, ami daganatos betegség vagy más, egészségkárosító következmények reális veszélyét okozná. A sugárérzékenység az életkor előrehaladtával is csökken, így nincs oka az aggodalomra. Az Ön kérdése elsősorban a fogászati röntgenvizsgalatokról szól, ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni azt a néhány évvel ezelőtt megjelent cikket, amit számos magyar orvosi portál, és ismeretterjesztő oldal is átvett. Ebben a kutatók arra jutottak, hogy a többszöri fogászati röntgenvizsgálatok és különösen a gyermekkorban végzett ilyen vizsgálatok után, a kemény agyburokkal összefüggő jóindulatú daganattípus (meningeoma) fokozott kockázata állhat fent. A nagy visszhangot kiváltó közlemény után többen rámutattak a tanulmány módszertani és egyéb bizonytalanságaira, illetve mások nem találták ezt a kapcsolatot. Az azonban lehetséges, hogy a meningeoma gyakoribb előfordulása leginkább a sok évvel azelőtti, mai technikai színvonalhoz képest korszerűtlen röntgenberendezések miatt lépett fel, a mai berendezések sokkal kisebb sugárdózissal járnak, és egyébként is a fogászati felvételek a legkisebb sugárterhelést jelentenek. Mindemellett, a meningeoma a leggyakoribb térfoglalás a koponyán belül, vagyis enélkül is viszonylag jelentősebb az előfordulási rizikója. Visszatérve a kérdésére, néhány fogászati röntgenfelvétel után nincs oka aggódni, a károsító hatások rizikója minimális. A mellkas röntgenfelvételek szintén a legkisebb sugárterheléssel járnak, amellett nem is ugyanazt a régiót éri, vagyis azzal kapcsolatban sem kell tartania a káros hatásoktól.
        Tisztelt Kérdező! Ha a röntgenfelvételt látó és leletező radiológus szakorvos nem tudott egyértelmű véleményt adni a talált elváltozásról, akkor a felvétel nélkül ez még kevésbé várható el tőlem. A leírás szerint egy kóros képlet látszott a medencecsonton, aminek további vizsgálatát javasolták. Azért küldik az onkológiára, mert ott rendelkezésre áll az a vizsgálati eszköztár és orvosi gyakorlat amelyek pontosabbá teszik a diagnózist. Ez még nem jelenti azt, hogy biztos rosszindulatú, hanem ez irányban kell tovább vizsgálni. Gondolom, hogy MR esetleg CT vizsgálatot kérnek és azután döntenek a további lépésekről.
        Tisztelt Kérdező! A leletből idézett mondat szerint a felvételeken olyan képleteket láttak, amelyek sűrű tartalmú pseudocystáknak megfelelnek. A processus uncinatus a hasnyálmirigy fejének egy részét jelenti, a test és farok a hasnyálmirigy további részeinek a neve. A pseudocysta (magyarul álcisztának , nem valódi cisztának hívhatjuk) a krónikus hasnyálmirigy gyulladás során, a heveny tünetek kezdetét követően általában több hét múlva kialakuló körülhatárolt folyadékgyülem elnevezése. Azért nem valódi ciszta, mert a határán nincs hámréteg, mint más ciszták esetében, csak kötőszövetek határolják el a környezetüktől. Az álciszták a heveny hasnyálmirigy gyulladásban létrejött folyadékgyülemek körülhatárolódása során alakulnak ki. A további teendőket a képletek méretei, elhelyezkedése, esetleges időbeni méretváltozása határozza meg, amiről majd a kezelőorvosa fogja tájékoztatni.
        Tisztelt Kérdező! Technikai okok miatt csak most értesültem a kérdéséről. Az MR leletben több porckorongon is írtak károsodásról, előboltosulásról (protrusio), de egyértelmű porckorong sérvet, vagy a gyökökön nyomásos jeleket nem említettek, ezért én nem tudom egyértelműen összefüggésbe hozni a panaszaival. A discusok (porckorongok) csökkent jelintenzitása általános degenerációs tünet, a víztartalom csökkenését jelzi. Ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálatról nem írt, így amennyiben még nem volt ilyen szakvizsgálaton, javaslom ezt. Ideggyógyász mondhatja meg leginkább azt is hogy milyen további régiók vizsgálata javasolt, a leírt tüneteiből ez szerintem nem következik. Még felmerülhet esetleg ortopédiai eredetű probléma, ortopéd szakorvos is vizsgálja meg.
        Tisztelt Kérdező! Technikai okokból csak most értesültem a kérdéséről. Az agyi MR vizsgálat leletében nem írnak súlyos elváltozásról. Az oldalkamrák aszimmetriája gyakori, a legtöbb esetben csak variáció. Az Ön esetében sem írnak olyan kóros eltérést, ami ezzel kapcsolatba hozható volna. A vascularis eredetű apró eltérések kis területen korábban fellépő helyi keringési zavarokra vezethetők vissza, az ilyen, kis elváltozások az Ön életkorában már nem ritkák. Valószínűleg nincs aktuális jelentőségük, de ennél részletesebben a kezelőorvosától kaphat tájékoztatást. A bal arcüregben leírt polypoid képlet a fül-orr-gégészetre tartozó eltérés, a képek hiányában nem tudom megmondani, hogy valódi szövettöblet (polypus) vagy hasonló képet adó cysta. Eredhet egy felső foggal kapcsolatos gyulladásos folyamatból is. Fogorvosi és fül-orr-gégészeti vizsgálatát javasolom.
        Tisztelt Kérdező! Egy radiológiai leletet mindig a klinikummal, tünetekkel együtt lehet pontosan értelmezni, a kérdésben ezek nem szerepeltek. A radiológus véleményét, illetve a felvételeket sem láthattam. Így, csak a szöveges leírás alapján két microadenoma (kicsiny, jóindulatú mirigydaganat) lehet az agyalapi mirigyében. A szedett gyógyszert (nyilván bromocriptint) a magas prolaktin szinttel járó állapotokban szokták felírni, így valószínű, hogy legalább az egyik elváltozás prolaktinoma, a prolaktin nevű hormont termelő típusa. A vizsgálat ennek a mirigydaganatnak a kimutatása céljából készülhetett. A leírás többi része, ami az agyalapi mirigy környezetére vonatkozik, teljesen normális viszonyokat mutat. A leletet a kezelőorvosával beszélje meg.
        Tisztelt Kérdező! A röntgenlelet valóban egy negatív, kóros eltérés nélküli állapotot ír le. A közepes jelző általában a normális megnevezésére szolgál, vagyis ebben az esetben az aorta nem tágabb, de nem is vékonyabb az átlagosnál. A hiluserekről szóló megállapítást a következő félmondattal szerintem együtt kell érteni, vagyis a hiluserek tágulata (és) az érrajzolat nem kórjelző. Egy vizsgálati eredményt mindig a klinikai állapottal együtt kell értékelni. Nem derült ki a kérdéséből, hogy miért készült a mellkas felvétel, így azt sem tudom, mire gondolhatott a radiológus kolléga, amikor a klinikum függvényében készítendő kontrollra utalt. Vannak olyan eltérések, ilyen pl. a tüdőgyulladás, amikor a tünetek kezdetekor nem minden esetben lehet látni elváltozást, az csak néhány nap múlva lesz egyértelmű.
        Tisztelt Kérdező! Az infarctus lacunaris korábbi vérellátási zavar miatt károsodott, elhalt kis agyi területet jelent. Ez az Ön esetében egy 5 mm-es területet jelent. A leletben az agykamra szarvai körüli írnak le a kis erek betegsége miatti krónikus vérellátási zavarral összefüggésbe hozható eltéréseket, de csak minimális kiterjedésben. Összességében enyhe fokú keringési zavarok fennállhatnak, de súlyos elváltozás a leletből nem olvasható ki. Prognózist mondani egyetlen ilyen vizsgálati eredményből nem lehet, ez egy aktuális állapotot mutat amit a klinikummal együtt kell értékelni. A lelete nem utal a felsorolt súlyos idegrendszeri kórképek egyikére sem. Amiket említ, azok részben célzott MR vizsgálatokkal vizsgálhatók, erre szükség esetén a neurológus tehet javaslatot.
        Tisztelt Kérdező! lehet hogy csak technikai okból, de megkaptam másodszor is a kérdését, mindenesetre a választ újra elküldöm. Az orrnyálkahártya fél oldali duzzanata a tünetek függvényében vizsgálandó tovább, elsősorban egy szokványos megfázás, nátha, vagy allergiás orrnyálkahártya duzzanat lehet az oka. A bal emlőben talált cystosus képlet (ciszta) ultrahangos vizsgálata javasolt, de mérlegelendő mammográfia is. A petefészekben talált kis ciszták érő tüszőknek felelhetnek meg, nincs velük teendő. A térd körüli eltérések ( a térdkalács feletti térben folyadék, és a bal sípcsont ödémás eltérése) korábbi trauma esetleg gyulladásos folyamat jeleinek felelhetnek meg. Mivel nem írta, hogy volt- e sérülése és ha igen, ennek milyen kivizsgálása történt, ezért, ha még nem történt, baleseti sebészeti vizsgálatát javasolom. A traumatológus valószínűleg először röntgenfelvételt kér, de az előzmények, panaszok függvényében szükség lehet a térd részletes MR vizsgálatára is. Úgy értékelem, hogy a fejfájás, derék- és hátfájdalmak, lábujjzsibbadás okát a vizsgálat nem tisztázta, de ez a vizsgálati típus például porckorong elváltozások tisztázására nem is alkalmas. Reumatológiai vagy ideggyógyászati vizsgálata javasolható, és ezek alapján célzott gerinc röntgen és MR jön szóba. Mindezekből is látszik, hogy a teljes test MR vizsgálat inkább áttekintő, szűrő jellegű, és nem azonos értékű az egyes régiók részletes, több síkban és többféle méréssel végzett teljes vizsgálatával. Valószínűleg a vizsgálat ilyen korlátaira utalnak a leletben több helyen is leírt „egyértelmű eltérés nem látható” kifejezésekkel is, így a talált eltérések további kivizsgálása javasolható a fentiek szerint.
        Tisztelt Kérdező! Az orrnyálkahártya fél oldali duzzanata a tünetek függvényében vizsgálandó tovább, elsősorban egy szokványos megfázás, nátha, vagy allergiás orrnyálkahártya duzzanat lehet az oka. A bal emlőben talált cystosus képlet (ciszta) ultrahangos vizsgálata javasolt, de mérlegelendő mammográfia is. A petefészekben talált kis ciszták érő tüszőknek felelhetnek meg, nincs velük teendő. A térd körüli eltérések ( a térdkalács feletti térben folyadék, és a bal sípcsont ödémás eltérése) korábbi trauma esetleg gyulladásos folyamat jeleinek felelhetnek meg. Mivel nem írta, hogy volt- e sérülése és ha igen, ennek milyen kivizsgálása történt, ezért, ha még nem történt, baleseti sebészeti vizsgálatát javasolom. A traumatológus valószínűleg először röntgenfelvételt kér, de az előzmények, panaszok függvényében szükség lehet a térd részletes MR vizsgálatára is. Úgy értékelem, hogy a fejfájás, derék- és hátfájdalmak, lábujjzsibbadás okát a vizsgálat nem tisztázta, de ez a vizsgálati típus például porckorong elváltozások tisztázására nem is alkalmas. Reumatológiai vagy ideggyógyászati vizsgálata javasolható, és ezek alapján célzott gerinc röntgen és MR jön szóba. Mindezekből is látszik, hogy a teljes test MR vizsgálat inkább áttekintő, szűrő jellegű, és nem azonos értékű az egyes régiók részletes, több síkban és többféle méréssel végzett teljes vizsgálatával. Valószínűleg a vizsgálat ilyen korlátaira utalnak a leletben több helyen is leírt „egyértelmű eltérés nem látható” kifejezésekkel is, így a talált eltérések további kivizsgálása javasolható a fentiek szerint.
        Tisztelt Kérdező! Minden képalkotó vizsgálati eredményt a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni, ez az Ön esetében is így van. A felvételek hiányában a leletről is csak általánosságban lehet nyilatkozni. Az első megállapítás szerint az agy fehérállományában krónikus keringési zavarra jellemző eltéréseket láttak, a másik „8x14 mm-es, elmosott kontúrú hipodenzitás” mibenlétéről a távolból nem lehet korrekt véleményt adni; lehet ez is keringészavar következménye, aminek aktuális jelentőségét ideggyógyászati vizsgálattal lehet megállapítani. A második elváltozás a CT leírása alapján a fültőmirigyben van. Vizsgálat nélkül nem lehet biztosan megállapítani, hogy ez ugyanaz a csomó-e, mint amiről Ön is tudott. Az is egy lehetőség, hogy MR vizsgálatot végeznek, amivel talán pontosabb lehet a diagnózis, bár valószínűnek tartom, hogy a képlet eredete a legjobban ultrahanggal vezérelt citológiai mintavétellel határozható meg. Javaslom, hogy a CT lelettel a közeljövőben egy fül-orr-gégész szakorvost is keressen fel, mert a nyálmirigyek betegségei elsősorban az ő szakterületükhöz tartoznak.
        Tisztelt Kérdező! Egy több tucat, vagy akár száznál is több szeletből álló vizsgálat egyetlen kiragadott felvételéből korrekt véleményt adni soha sem lehet. Mindemellett az világosnak látszik a mellékelt felvételekről, hogy az Ön következtetésének szerencsére nincsen alapja. Először is, a jobb oldali , talált kép nem is MR hanem CT felvétel, amelyen a meszesedések fehérek. Az MR-en a meszesedések eleve csaknem biztos, hogy feketék volnának. Az Ön vizsgálatából kiragadott felvételen, ami valószínűleg az MRA (MR angiográfia, az erekre célzott sorozat) egyik első képe, a fehér foltok a normális artériáknak felelnek meg , ha jól megnézi, szinte szimmetrikusak. Továbbá, ez a felvétel nem is az agy metszetében, hanem lejjebb, még a koponyaalap alatt az első nyakcsigolya magasságában készült, vagyis ebből semmilyen következtetés nem vonható le egy esetleges agyi elváltozásra. Egy technikailag bonyolult MR vizsgálat helyes értékeléséhez nagyon sok tanulás és gyakorlat szükséges. Ezért nem tanácsos, hogy a nem hozzáértők a saját maguk vagy hozzátartozóik MR felvételeit azzal a céllal nézzék, hogy valamilyen elváltozásokat keressenek rajta, esetleg a radiológus által leírt lelettel szemben vagy amellett más véleményt alakítsanak ki. Az empty sella (magyarul üres töröknyeregnek lehet nevezni), az agyalapi mirigy ellapultságát jelenti, amikor a mirigyet, a hipofízist befogadó kis csontnyereg CT vagy MR vizsgálat során „üres” (valójában nem üres , hanem az agyvízzel kitöltött; mindenesetre a mirigyállomány benne nem ismerhető fel vagy nagyon lapos) . Ez lehet teljesen tünetmentes, de attól függően, hogy mi okozta, járhat tünetekkel is. Az eozinofil szám kismértékű megemelkedésének nincs jelentősége, bármilyen allergiás állapotban vagy paraziták (élősködők) által okozott folyamatnál ennél nagyobbak az eltérések. Javasolom, hogy a lelettel, felvételekkel a kezelőorvosát keresse fel, hogy a talált eltérések és a panaszok között vonható-e kapcsolat és mi az ebből következő teendő.
        Tisztelt Kérdező! Az ábrázolt (ágyéki) gerincszakaszon az előrefelé irányuló görbület csökkent és balra irányuló enyhe gerincferdülése van. A XI-XII háti csigolyák között porckorong előboltosulás van, mely a gerincvelőt kissé benyomja, de benne kóros elváltozás nem látható. A IV. ágyéki csigolya és a keresztcsont közötti porckorongok víztartalma csökkent és kissé laposabbak. A IV-V csigolyák közötti porckorong jobb túlsúllyal előboltosul, ami a kilépő ideggel, annak csatornájában érintkezik. Az V. ágyéki csigolya alatti porckorongon bal túlsúlyú előboltosulást láttak, ami a csatornában és azon túl is érinti az 5. gyök kilépését. E két porckorong esetében a rugalmas tok részleges sérülésének jeleit látták. A IV-V ágyéki csigolya ízületében kis folyadéktartalmat említenek. A többi megállapítás a szabályos képet írja le. Az összefoglaló vélemény szerint porckorong elődomborodások vannak a XI. háti és a IV. és V. ágyéki csigolyák alatti porckorongban, a jobb oldali 4. és bal oldali 5. ágyéki idegek érintettségével, valamint kisízületi porckopásos elváltozást említenek. A lelettel, felvételekkel a kezelőorvosát keresse fel.
        Tisztelt Kérdező! A röntgenleletben a szabályos nyaki görbület elsimultságát, az V. és VI. nyakcsigolya közötti rés beszűkülését írják. le. Utóbbi minden bizonnyal a közöttük lévő porckorong lelapulásától ered. A röntgenvizsgálatból nem derülhet ki, hogy a laposabb porckorongon van-e és milyen mértékű az előboltosulás, és van-e porckorong sérv, erre valóban az MRI vizsgálat a legalkalmasabb. Gondolom, hogy a tünetek enyhülése ellenére azért elmegy az MR vizsgálatra. Ezt javasolnám én is, mert nem árt tisztában lenni, hogy van-e tényleg porckorong elváltozás, ha esetleg a tünetek visszatérnének. Az 1-1 centiméteres nyaki bordának a jelentősége eléggé kétséges, szerintem nagyon kicsik ahhoz hogy az ereket, idegeket nyomhassák. A nyaki borda egyébként egy fejlődési variáció, a legalsó nyakcsigolyához társuló, csökevényes szám feletti borda.
        Tisztelt Kérdező! A hasi ultrahang vizsgálat során a rekeszsérv nem mutatható ki. A sérvek közül a hasfali és lágyéksérvek erre vonatkozó célzott ultrahang vizsgálattal általában ábrázolhatók. A ritka belső hasi sérvek (melyek a hashártya fodrai között, a hashártya egyes nyílásaiban, rekeszeiben alakulnak ki), szintén nem ultrahangozhatók, még CT-vel is nehezen állapíthatók meg. A bélszűkületek egy része helyétől és a környezetétől függően ábrázolható, akkor, ha a bélfal megvastagodásával jár, abból alakul ki. Egy csak heges, szűkült de nem nagyon vastag falú bélszakasz megint csak nehéz feladat az ultrahangos vizsgáló számára.