A baba levegőztetése, a csecsemővel való foglalatoskodás

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

"A baba fürösztését legcélszerűbb délelőtt a második szoptatás előtt elin­tézni szobájának reggeli takarítása előtt. Fürdőjének és toilettjének befeje­zése után szopik, azután ágyába vagy bölcsőjébe tesszük és lehetőleg egy másik jól szellőztetett szobában helyezzük, félóra eltelte után kellőképpen be- és letakarva, a rendszerint alvó babára rányithatjuk az ablakot, kéthetes korán tul ez az év bármely szakában megtehető, nyár melegében élete első napjától. Megfelelő időjárásban, ebben nem is túlságosan válogatva ki is le­het vinni a babát a szabadba, itt a lehetőségig széltől és szél által hozott portól, piszoktól kell óvnunk. A baba kéthetes korától, a nap legnagyobb részén keresztül élvezheti és élvezze a szabad levegőt, ha másként nem, szo­bában tárva-nyitott ablakokon keresztül, csak átpakoláshoz vigyük tempe­rált szobába.

Szabadban tartózkodó gyermeknél arra legyen gondunk, hogy ne fázzék; erről kezeinek és lábacskáinak tapintatja győzhet meg bennün­ket. Éjszakára sem kell hermetikusan elzárni a szobát, melyben a baba tar­tózkodik, nyáron teljesen nyitva lehet az ablak, hűvös vagy hideg időben nagyobb vagy kisebb rést hagyunk szabadon. 3-4°-nál hidegebb téli időben sem kell szobában hagynunk a kicsikét, ilyenkor melegítő palackot tehetünk kocsijába, egyet-egyet teste két oldalára, esetleg egyet lábaihoz. Amilyen fontos télen is a levegő és a napfény, époly fontos, hogy a babát nyáron ne bántsa a nagy meleg, nyáron tehát különösen a nagy melegekben ne pólyázzuk a babát, hanem hagyjuk teljesen szabadon, vagy fedjük be enyhén, könnyű takaróval. A nagy meleg, ha azt pakkolással és rossz levegőztetéssel súlyosbítjuk, a baba egészségét nagyon károsíthatja.

A csecsemővel való foglalatoskodás.

A babának szabad levegőn való tartása még azon előnnyel is jár, hogy vele a környezet kevésbbé foglalkozik.

A csecsemővel első perctől ne foglalkozzunk többet, mint amennyit tisztántartása, öltöztetése, táplálása és gondozása megkíván; ezen kívánal­maknak a legpontosabban, legaprólékosabban tegyünk eleget, de tovább azután hagyjuk békén a babát, ne hordozgassuk, ne rázogassuk, ne tologas­suk ide-oda kocsiját vagy himbáljuk, ne igyekezzünk esetleges sírását énekléssel túlharsogni, ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a baba közelében valaki ne énekelhessen, ne zenélhessen, ne társaloghasson rendes hangon. A gyermeket kezdettől fogva nem szabad kényeztetni, ne kívánja meg az abszolút nyugalmat alvásához, ne zavarja ebben nappali világosság vagy lámpafény; csak némelyik veleszületett módon érzékenyebb gyermek­nek kell ezirányban némi engedményeket tenni, de még ilyenkor is sokat le­het elérni rendszeres, céltudatos szoktatással; viszont a legkevésbbé érzékeny, illetve kényes természetű gyermek is elkényeztethető. A baba a nála foga­natosított életrendbe igen hamar beleszokik, az ebből való kizökkenések bántják őt, egyik gyermeket jobban, másikat kevésbbé, ez veleszületett mó­don az egyéniségétől függ."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

Böngésszen a kacsolódó cikkek között a WEBBetegen:

Csecsemőgondozás, gyermeknevelés>>