Médiatár

Köznapi nevén a derékfájás a 20-50 éves korosztályban minden 3-4-dik embert érintő betegség, ezáltal a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedésnek számít. Az esetek többségében a fájdalom életmód eredetű, és a túlsúly leadásával, a hátizmok erősítésével, megfelelő testtartással, otthoni gyógymódok alkalmazásával a panaszok csökkenthetők, megszüntethetők, újbóli jelentkezésük megelőzhető. Néha azonban komolyabb megbetegedés okozza a derékfájást, vagy az életmód tartós károsodást okoz a gerincoszlopban, ilyen esetben orvosi kezelés szükséges az állapot rosszabbodásának megelőzéséhez.

Magyarországon a lakosság több mint 10 százaléka cukorbeteg, ám becslések szerint minden 4. embert veszélyeztet a diabétesz. 

Az asztma rohamokban jelentkező nehézlégzés. Két típusa van; a hörgőasztma és a szívasztma. A hörgőasztma többnyire éjjel, de a nap bármely szakaszában jelentkezhet, főleg a kilégzés nehéz. Asztmás roham alatt a hörgő izomzata görcsösen összehúzódik, a levegő be- és kijutása akadályozott.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) Magyarországon népbetegségnek tekinthető, ugyanis a lakosság körülbelül 15-20 százaléka szenved a tünet-együttestől. A fiatalabbaknál és az idősebb korosztálynál egyaránt jelentkezhetnek az IBS tünetei, azonban a nőknél jellemzőbb a kialakulásuk.

A képen a velőcsőzáródási rendellenességek ülönböző súlyosságú formái láthatók. A velőcsőzáródási zavaroknak számító fejlődési rendellenességekről van szó, amikor a csigolyaívek záródási zavara miatt különböző súlyosságú "sérvekkel" születik a kisbaba.

Az ájulás rövid ideig tartó eszméletvesztés, amelynek hátterében az esetek többségében az agy átmeneti vérellátási zavara áll. Az ájulás leggyakoribb tünete a sápadt bőr, gyengeség, szédülés, émelygés. Ezt imbolygás és legvégső esetben összeesés követi.

Magyarországon 400 ezer színtévesztő él. Alapvetően férfiaknál előforduló probléma, de okozhatja glaukóma, diabétesz vagy baleset is. Egy normál színlátó 100 árnyalatot tud megkülönböztetni, míg egy színtévesztő átlagosan 20-at.

Az EKG vizsgálat során a páciensre először a végtagi elvezetéseket, majd a mellkasi elektródokat helyezik fel, sorban V1-től V6-ig.