Agylágyulás
Szeretném megkérdezni, hogy édesapám 2 hónapja agylágyulást diagnosztizáltak nála, 2, 5 éve pedig infarktusa volt. Mondanom sem kell, elég sok dohányzás és alkohol miatt. Alapban is egy elég agresszív, makacs és önfejű ember volt. Most, hogy haza került, azt gondolja, h ogy mi nézzük őt Hü...-nek mert ő megvan róla győződve, hogy ő értelmesen beszél. az első napokban a kórházba aludt, utána fokozatosan szépen javult. már kicsit húzza a lábát, de megy, viszont még beszélni mindig nem tud. Szeretném megtudni, hogy a cigiről nem hajlandó lemondatn (i napi 1-2 dobozt kiköveteli és ha nem kap lemegy ő mag), mennyi az eséje a felgyógyulásna? Annyira sok hangulatingadozásai vannak, hirtelen felhúzza magát apróságokon, olyankor rángatja a ruhát, ami rajta van, veri az asztalt, őrjöng.utána meg viccelődik. Állandóan valamit szerelni akar vagy csak tevékenykedni, hogy hasznosnak érezze magát. Van, hogy letöri a kanál nyelét, hogy neki az úgy jó, mokkáskanállal eszi a levest, esetleg villával. Lesz esetleg javulás, vagy mi várható mert szegény anyukám rettegésben él mellette, vajon mi várható még.. A zárójelentésén olvasható, hogy nyugtalan, agresszív. súlyos állapotban lévő beteg. Előre is köszönöm!
Dr. Kerekes Éva válasza stroke témában
Az édesapja állapota valószinüleg nem fog javulni. a család védelmében feltétlenül pszichiaterhez kellene fordulni, aki erős és hatékony nyugtatókat írhat fel. Gyakran egy ilyen beteg nem hajlandó pszichiaterhez elmenni. Ilyenkor vagy füllenteni kell a betegnek (a pszichiaterrel megbeszélve azt mondani, hogy belgyógyászhoz mennek, ez pl. egy magánrendelésen elég egyszerüen megoldható), vagy ha ez nem megy, segítséget kérni a beteget gondozó neurológustól, aki bizonyos nyugtatókat szintén fel tud írni/meg tud javasolni. A háziorvos is segíthet átmenetileg, ha a beteg hajlandó gyógyszert bevenni. Ha a beteg állapota közvetlen veszélyeztetővé válna, akkor a rendőrséget és a mentőt kell értesíteni, és a rendőrségi jegyzőkönyvvel kényszeritő intézkedésként beviszik a pszichiátriára, ahová érdemes utána menni, és mindezeket elmondani a pszichiaternek. De ezt csak akkor lehet megtenni, ha a beteg magatartása dokumentáltan közvetlen veszélyeztető. Nehéz harc várható, sok türelmet kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
