• szorongás

        Legfrissebb cikkek a témában
         

        Tisztelt Diószegi Dr nő! Csak, h értse miről beszélünk, és így könnyebb lesz önnek emlékezni:Na szóval, én a mindennapokban tökéletesen el tudom látni a családomat, ezzel nincs probléma.! Boldog a gyermekem, egy mosoly zsák, gyönyörűen fejlődik, mindig figyelemmel kísérem végig a hétköznapjait, ha esetleg észre veszem, h nincs valami rendbe vele, nátha, fül piszkálás, pocak fáj, viszem az orvoshoz, még szoptatok, is, sétálni járunk, a gyermekem az életem, őt gond nélkül el tudom látni. A tanácsadáson mindig megdícsér a gyerek orvosunk milyen szép erős a kicsikém, okos, szóval minden rendben van. Az én észre vételem magamon az nem befojásolja a gyermekem életét, sőt nagyon ragaszkodó kis fiú, anyás, és külsőre tiszta én, imádom nagyon, teljesen rendjén van az ellátása.csak igazából az én természetem alapjába véve ilyen gyorsan lobbanó, hírtelen, és ez abban nyilvánul meg, h hamar fel tudok idegesedni ha felidegesít a párom vagy trehány  vagy nem csinálja meg a ház körül a párom amit kell, mondjuk most külföldön dolgozik.Csak az zavar igazából magamban amit meg írtam, h szeretnék azon változtatni, h ne féljek folyton mindentől, vírusok(a kisfiamat féltem ugye)a most kialakult h1n1, tbc stb ezek tetszik tudni, ezektől agyalok sűrüen, h nehogy beteg legyen. Még ugye ő az első gyermekem, nagyon szeretem, bele betegednék ha neki baja lenne.És azt is nagyon szeretném hogy ne legyek sankivel, a környezetemben iylen hírtelen lobbanékony, és türelmetlen! Meg pl van egy olyan dolog, h egyszerűen képtelen vagyok oda adni a nagyszülőknek senkinek nem adom oda a kisfiamat, h elvigye akár 30 percre sem nélkülem sétálni, ez baj? 15 hónapos lesz a kisfiam, és én úgy képzelem el, h amíg ki nem tudja fejezni magát, h pisilni kakilni, ez fáj, inni, enni kérek stb, addig nem szeretném, h elvigyék anyósomék magukhoz pl és ezért is minden vagyok csak kedves meny nem.Ő  az anyósom úgy képzeli, h ugyan úgy gondoskodjon az én kis fiamról mint a saját gyermekeiről, akiket már felnevelt, de szerintem ez nem így van. Ahogy ő felnevelte a gyermekeit, ugyanúgy bele dirigálás nélkül én is szeretném felnevelni a kis fiamat! A betegségektől való félelmem az valóban zavaró magamban is, szóval feltétlen fel fogok keresni egy szakembert:)

        Nagyon-nagyon szépen köszönök minden egyes választ!

        A páromnak át fogom küldeni az ön válaszát a családjával kapcsolatban! Nagyon sokat segített!

        Nem szeretném elhagyni a páromat igazából, mert nagyon szeretem, és nagyon hálás vagyok neki egyrészt azért, h ilyen édes kis drága pici fiúval kisfiúnkal ajándékozott meg engem másrészt meg ő nekem az igazi férfi, társ, pasi, nagyon szeretem, szóval nem szeretnék igazából megválni tőle, nem is tudnék boldogan élni nélküle, egész jól meg lennénk, ha nem lennének iylen erőszakosak a családja!

         

        Tisztelettel Dr nő!

        Jó egészséget önnek, köszönök mindent!

         

        Kedves Levélíró!

        A szorongás, ha olyan erős, hogy megakadályozza mindennapi életvitelét, nem tudja miatta ellátni családját, munkáját, akkor pszichiátriai kezelést igényel. A betegségtől, vírusoktól való félelem lehet fóbia, de lehetséges hypochondria is (ez is betegség). A pontos diagnózishoz részletes kórtörténet és vizsgálat szükséges. A negativizmus, türelmetlenség utalhat depresszióra is, de az utóbbi lehet személyiségjegy is. Érdemes lenne pszichiátriai szakrendelést felkeresni.

        A családi problémát tisztázniuk kellene. Mivel Önt ennyire zavarja párja családjának a túlzott jelenléte, ezért pontosan meg kellene húzni a határokat. Ezt először párjával kellene tisztáznia, a megbeszélteket pedig neki kellene közvetítenie családja felé. Amennyiben egyebként jól működik a kapcsolatuk, ne hagyják emiatt megromolni. Érdemes lenne megbeszélni, mikor, mennyi időre találkoznak. Úgy érzem a kialakult helyzet miatt már talán túlzottan is "kihegyezetté" vált a család minden megnyilvánulására. Véleménykülönbség természetesen létezik generációk között, de azon belül is, hiszen nem vagyunk egyformák. Ha valamivel nem ért egyet, nyugodtan mondja meg higgadtan, jelezze, más a véleménye. Mivel Önök külön család, külön döntéseket hoznak (anyagiak és más téren is), ezt párjának kellene közvetítenie, mivel az ő hozzátartozóiról van szó.

        Tehát először beszéljék meg részletesen párjával, mit és hogyan szeretnének, mik az elvárások. Ezután pedig neki kellene a családdal ismét beszélnie.


        Üdvözlettel,
        Dr. Diószegi Judit, pszichiáter

        WEBBeteg szakértő válasza a szorongás témában

        Kedves Levélíró!

        Úgy gondolom, ha a gondolatai ilyen nagy mértékben járnak a betegségek körül, akkor érdemes lenne szakembert megkeresni. A lobbanékonyság, idegesség hátterében állhat a szorongás is. Gondoljon ilyenkor a konkrét tényekre, például, hogy nincs járvány, egészséges gyermeke, más gyermekek sem betegek stb.

        Nehéz a gyermekünket (főleg a kezdet nehéz) elengedni másokkal, de a gyermek fejlődéséhez ez is szükségszerűen hozzátartozik. Akikhez kötődik (családtagok, barátok), fontos, hogy velük is töltsön el külön időt, ha ő igényli és jól érzi magát. Ezáltal tanulja meg a kapcsolatteremtést és azt, hogy édesanyjától el tud válni rövidebb időre. Ezekhez a tapasztalokra szüksége lesz, amikor később közösségbe megy. Ez a folyamat sokszor az édesanyáknak nehezebb mint a gyermeknek magának. Azt javaslom, próbálja a fokozatosság elvét: előbb rövidebb, majd hosszabb időre. Ha látja, hogy utána boldog gyermeke, jól érzi magát, az biztosan Önre is jó hatással lesz. Használja ki az időt és pihenjen egy kicsit addig.

         

        Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.

        Dr. Lajtos Melinda
        pulmonológus szakorvos jelölt Itt kérdezhet

        Dr. Lajtos Melinda

        Kérdés: 2010-03-03 21:06:37; Megválaszolva: 2010. március 03., 21:06

      • Kérdések és válaszok a témakörben:
        Jó estét! Dóra vagyok! Egy olyan problémával fordulnék Önhöz ,hogy van egy nagyon közeli ismerősöm akit tulajdonképpen pótapámként kezelek! Van köztünk legalább 30év korkülönbség . Köztünk soha semmilyen szexuális dolog nem volt,...
        Tisztelt Doktornő! Arról szeretnék érdeklődni, hogy Co-Dalnessa (4mg/5mg/1,25mg) vérnyomáscsökkentőt lehet-e együtt szedni Remotiv Extra (500 mg)-val, valamint Pharmekal HerbaNight kapszulával (mely utóbbinak tartalma: 200mg L-Triptofán, 400mg...
        Jó napot! Pszichoterápiát folytatok pszichológusommal fél éve, azonban mivel nincs kiegészítve a kezelés semmilyen gyógyszerrel, (mert sok fajtát végigpróbálva nagyon rosszul tolerálom őket és szörnyű mellékhatásaik voltak)emiatt...
        Kedves Doktor Nő! Lassan 1 éve tart nálam ez az állapot. Még pedig az, hogy egyszerűen nem tudom élvezni az életem. Nem tudok örülni már semminek, aminek ezek előtt kiugrottam volna a bőrömből. Folyamatosan feszült vagyok, szorongok....
        Kedves Doktornő, Panaszaimat részletesen már feltettem önöknél, ahol Szappanos Doktornő válaszolt. https://www.webbeteg.hu/orvos-valaszol/neurologia/161532 Szerencsére az Angio MRI is negatív lett. Azóta gasztroenterológiai és fül orr...
        Tisztelt Doktor Nő/Úr! Több, mint három éve már párkapcsolatban élek, de ezalatt az idő alatt szinte soha nem volt a barátnőmmel egy komolyabb, mélyebb érzelmekkel/ről folytatott beszélgetésünk. De nem csak az érzelmekről, hanem úgy...
        Tisztelt Doktornő! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy tanácsra lenne szükségem Öntől. 13 éve szkrizófréniával kezelnek, régebben volt több vissza esésem, de most stabil vagyok. Négy éve kezelnek Xeplion 100-as injekcióval,...
        Tisztelt Doktor Úr/Nő! Két éve kezdődtek a panaszaim, egyszeri alkalommal nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztottam rendszeresen szedett pszichiátriai gyógyszerek mellett (rexetin, aneptinex). Azóta fejzsibbadást tapasztalok, állandó...
        Tisztelt Dr. Nő! 1 éve napi rendszerességgel fogyasztok marihuannát. Kis mennyiségben 3x2 slukkot. De sajnos napi rendszerben szívom. Így ha nem szívok bele,hiány érzetet,sovárgást,ürességet érzek.Ezt még elis viselném! De sajnos nagyon...
        Kedves Doktornő! 18 éves vagyok pánikbeteg. 1 éve kezdődött újra a pánikbetegségem 12 evesen lette az 14 re kigyógyultam. Majd pszichiáter segitségével kigyógyultam. De most Olyan rohamaim szoktak lenni, hogy elfutok ha rámjön a roham és ez...