Problémák

Két kislányom van, egy két éves és egy öt hónapos. A nagyobbik mostanában megváltozott. Eddig csukott ajtónál aludt, el, beszédes kislány volt, idegenekkel is kedves és barátkozó. Szépen beszél, nagy szókincse van, okos, értelmes kislány, szobatiszta. Pár hete kezdődött, hogy nyitva kell hagyni az ajtót nála, ha elalszik, fél a sötétben. A játszótéren fél más gyerekektől, elszalad előlük. Nem beszél mások előtt, se felnőtt előtt, se gyerek előtt. Fél pl a kutyaugatástól, odamegy idegen kutyákhoz, megsimogatná őket, de ha itthon vagyunk, és az utcáról halkan hallunk kutyaugatást, akkor az ölünkbe ugrik. Nagyon anyás lett, sokáig apa fektette le, most csak velem megy aludni. Pár napja dadogni kezdett, többször bepisilt mostanában. Történt pár dolog mostanában: az apukája egészen augusztusig itthonról dolgozott, és bár dolgozott, de egy lakásban volt velünk, tehát a lányom is nyilván többet látta, mint most, ez egy új helyzet neki (amikor a férjem elkezdett eljárni itthonról dolgozni, akkor a lányom nem akart neki induláskor puszit adni, hogy ne menjen el). Szombat este leesett a kanapéról, nagyon beverte a fejét, a dadogás az ezt követő szerdán kezdődött. A négy nagyszülő közül három dadogott gyermekkorában, illetve az egyik nagypapa még ma is dadog. Mit lehet tenni, mitől lehet ez? Kel szakemberhez fordulnunk? Mi rontottunk el valamit? Válaszát köszönöm!

Dr. Molnár Anna válasza dadogás témában

Tisztelt Levélíró! Előfordulhat, hogy a dadogást valóban stresszhelyzet váltja ki, ilyenkor az ok felfedésével időben orvosolható a probléma. Azonban létezik ún. élettani dadogás is: ez a jelenség sok gyerek esetében két-három éves korban jelentkezik. Ilyenkor a szótagismétlések miatt nem szabad a gyereket szólongatni, hiszen a jóindulatú fegyelmezés akár a beszédhelyzetekhez kapcsolódó szorongást is kiválthat. Tartósan fennálló dadogás esetén mindenképpen szükséges logopédus szakember segítségét kérni. A kislány viselkedésében bekövetkezett változások mögött valóban feltételezhető egy szorongást kiváltó esemény, élethelyzet - ez akár az édesapa munkaváltásával is összefüggésbe hozható. Az első három életév során a gyermekek egészséges pszichés fejlődéséhez elengedhetetlen tényező a stabil, jelentősebb változásoktól mentes szülői háttér. Az anyához kapcsolódó ősbizalom, a biztonságérzet megrendülése következtében számtalan probléma jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy bármit is elrontottak volna: a gyermek megszokott körülményeiben beálló változás is kiválthat különféle -szerencsés esetben átmeneti- magatartászavarokat. Az új helyzethez való alkalmazkodás a gyerekeket is próbára teszi. Hagyjanak időt a kicsinek, ne szóljanak rá a tőle nem megszokott viselkedés miatt. Amennyiben az elkövetkező hónapokban még mindig szokatlanul félős, visszahúzódó viselkedés jellemzi a gyermeket, érdemes lenne pszichológus szakember tanácsát kérniük.Üdvözlettel.

Itt kérdezhet