Problémás 3 éves
Tisztelt Doktor ÚR/Nő! 3 éves kislányommal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Hónapok óta kínlódok vele, mert teljesen megváltozott a viselkedése. Korábban aranyos, kedves, szófogadó kislány volt. Mostanában pedig mindenért hisztizik, durva mindenkivel (verekszik, rugdosódik ha nem az van, amit szeretne), csúnyán beszél, nem játszik semmivel csak mesecsatornát akar nézni, alvásproblémái vannak. Nehezen alszik el, nagy hiszti árán lehet csak lefektetni és nyugtalanul alszik. Minden éjjel átjön hozzánk aludni, de mellettem sem alszik rendesen. 6 hónapos testvérével általában jól viselkedik, de előfordult, hogy vele szemben is durva volt. Nem akar csinálni semmit az apjával. Nem tudok elmenni otthonról egyedül, mert iszonyú hisztit csinál, ha tudja, hogy az apjával kéne maradnia. Üvölt, sikít, tépi a ruhám, toporzékol. Pedig volt már távol tőlem pár napokra a mamájával. Ha kérdezem mért nem marad az apjával, azt mondja azért mert baja lesz ha vele marad, és nem csinál semmit jól az apa. Szeptemberben óvodába megy és félek attól, hogy ott is ilyen hisztit fog csinálni, ha ott kell maradnia., Ami nagyon aggasztó még, hogy nagyon rosszul eszik. Alig van olyan étel, amit megenne, gyakran veszekedni kell vele, hogy egyen. Van olyan nap, hogy szinte semmit nem eszik. Nagyon aggódom érte, kérem adjon tanácsot mit csináljak, hogy javuljon a helyzet. Köszönettel: Adrienn
WEBBeteg szakértő válasza dackorszak témában
Tisztelt Levélíró! Soraiból kitűnik: kislánya a jellemzően három éves kor körül jelentkező dackorszak tüneteit produkálja. Ebben az életkorban mutatkozik meg igazán az akarat első próbája, az önállóságra való törekvés. Ez az erőpróba, amely a család számára is komoly kihívást jelenthet, a gyermek önállósulásának és elkülönülésének első fontos állomása. Elkülönülésének célja természetesen nem a szülőktől való elszakadás: átmeneti szembeszegülésével ilyenkor a gyermek önmagát is tanulja. Ahhoz, hogy egészséges realitásérzékkel, kontrollal bíró személy válhasson belőle, bizonyos fokú korlátozást meg kell szoknia. A nevelés kérdésében a teljesen megengedő szülői magatartás komolyan elhibázott, fontos lenne a gyermeki akarat és az ésszerűség helyes arányát megtalálni. A szeretetmegvonás, a testi fenytítés soha nem vezethet célra. A nevelésben a kulcsszó a következetesség: a gyermeknek tisztába kell jönnie viselkedése, tettei következményeivel, mindegy, hogy a hisztit otthon, vagy a közértben produkálja. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.