Alvás közbeni bevizelés
Tisztelt Doktor Úr/Nő!
Kisfiam jövő hónapban lesz 5 éves. Nagyon értelmes kisgyermek, öt hónaposan kezdett el beszélni, de hiperaktívnak mondanám, elég öntörvényű. Igen nehezen alakult a szobatisztasága, nagyjából 4 éves korára értünk el eredményeket, néha bepisilt és bekakilt ezután is. Kakiláskor legtöbbször elbújt. Ma már ez úgy tűnik rendeződött, pontosan tudja mikor jön az inger, kakilni a fürdés előtt szokott (így szoktattuk). Viszont a déli alvásnál és az éjszakainál is bevizel általában mindig. Déli alváskor nem adok rá pelenkát, éjszaka bugyipelenkában alszik. Nagyon gyakran a rövid fekvéskor "önkielégít", amit már tökélyre fejlesztett, lehet, ez is szerepet játszik a bevizelésben, ő azt mondja: nem tud kijönni a szobából. Éjszaka pedig nem szól a pisi miatt, nem zavarja, pedig a bugyipelenka 1 pisi után átázik. A doktornőnek jeleztem a problémát, szerinte ennek nem szervi oka van (vérvétel nem volt), a napokban pedig a fityma bőrét is hátrahúzták a kisfiamnak, így ez a probléma is rendeződött.
A kérdésem az lenne: Várjak-e még, hogy e téren is beérjen? Úgy tűnik ez a kérdés kevéssé érdekli, vagy ez kóros? Ön pszichikai vagy szervi okokban keresné-e a problémát?
Válaszát előre is köszönöm!
B-né Ildikó
Dr. Tóth Emese válasza bevizelés témában
Tisztelt levélíró! Igen, pszichés okokat lehet feltételezni a problémák hátterében, és azt kell mondjam, nem elsősorban a gyermekében, hanem az ön hozzáállásában, a legjobb szándéka és segíteni akarása ellenére. Szorongás, gyanakvás, féltés és az önkielégítéssel (?) kapcsolatos saját gondolatai valószínüleg nem segítik a probléma megoldását. Talán érdemes lenne felkeresnie pszichológust, aki ebben egészen biztosan tud segíteni, ami a kicsi tüneteinek megszünését is eredményezheti. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
