Örület
Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!
19 éves egyetemista lány vagyok, Borderline személyiségzavarral diagnosztizáltak. Egy-másfél hónapon belül előreláthatóan pszichoterápiás szanatóriumba fogok vonulni a nyár időtartamára, és remélhetőleg a pszichoterápia segítségével meggyógyulhatok. Mindent megteszek a cél érdekében, amit csak tudok. Ugyanakkor van egy fontos dolog, amiben tehetetlennek érzem magam: édesapám.
Ő világéletében neurotikus, paranoiás alkat volt, mindig felnagyította a problémákat, mindenből drámát csinált, és ez mindig kiborított. Mostanára ez a 'képessége' olyan mértékben elfajult, hogy már miatta fontolgatom az öngyilkosságot. A szüleim elváltak; 14 éves koromig én és 3 évvel fiatalabb húgom apánál éltünk, majd egy váratlanul diagnosztizált betegségem miatt anyához költöztünk. Vele 3 év alatt iszonyúan megromlott a kapcsolatom, olyannyira, hogy, depressziós lettem, vágtam magam, és kis híján a pszichiátrián 'találtam magam'. Másfél év pszichiátriai ambuláns kezelés után úgy éreztem, kész vagyok arra, hogy pszichiáter segítsége nélkül éljek, de ez körülbelül 3 hónap alatt megcáfolódott. Idén március elején kerestem fel egy pszichoterápiás eszközökkel gyógyító pszichiátert, akinek (és egy mentálhigiénés szakembernek) a segítségével kezdtem magam jobban érezni. Mivel tényleg nagyon szeretnék változni, nagyon komplex a személyiségzavarom és a problémáim, és a TB csak korlátozott számú kezelést finanszíroz orvosomnál, ezért Ő úgy gondolta, hogy jó lenne nekem, ha a pszichoterápiás központban tudnám folytatni a kezelésem. Ez idáig remekül hangzik, ugyanakkor attól rettegek, hogy apa miatt minden hatástalan lesz. Az ő hozzáállása, paranoiája, folyamatos túlféltése, támadó beszédmódja és drámázása, az, hogy magából folyamatosan mártírt csinál, vissza fog húzni. Mivel nagyon labilis vagyok, ez nagyon elképzelhető, sőt, szinte biztos vagyok abban, hogy ez lesz., Amikor apát szembesítettem ezzel, és megkértem, kérjen szakembertől segítséget abban, hogy javuljon a kapcsolatunk, és hogy meg tudja változtatni az idegenektől való folyamatos paranoiás rettegését, és egyéb problémáit, mereven elutasított. Mindent elenged a füle mellett, amit mondok, nem vallja be, hogy ő is hibás abban, amilyen a kapcsolatunk, és amilyen idegállapotban vagyok. Hiába mondom neki, hogy én próbálok változtatni, mivel látom, hogy miben kell változnom a siker érdekében, ő tagadja, hogy neki bármilyen felelőssége lenne. Ebbe a helyzetbe lassan beleőrülök. Mivel messze vagyok egyetemista, nagyon ritkán jövök haza (4-5 hetente), de apából még ez is sok. Az egy hónappal ezelőtti hazajövetelemkor emlékszem, nagyon sok csomagom volt, és ezért kicsit ideges voltam, mert alig bírtam őket egyedül hazahozni., Amikor megjöttem, apa rögtön elkezdte a műsort, és olyan szintig felidegesített, hogy életem első pánikrohamába hajszolt. Egyszerűen fogalmam sincs mit tegyek, és ebbe hamarosan beleőrülök. Legszívesebben felvágnám az ereimet, már nem bírom.
Kérem segítsen.
Krisztina
WEBBeteg Szakértő válasza személyiségzavar témában
Kedves Krisztina! Nagyon részletesen vázolta a problémáját (családi hátterét is), amiből kitűnik, hogy valóban sokat foglalkozott-foglalkoztak már ezekkel. Örülök, hogy pszichoterápiáját megfelelő helyen, kellő intenzitással tudja majd folytatni. Gondolom sejti, hogy ott is, mint általában szó van a problémás kapcsolatokról, azok kezelési lehetőségéről. Jó, hogy említi, kiknek a segítségére számít, ill., hogy ki, hogyan tudja Önt visszavetni a fejlődésben., Amikor valakit (családtagot) kérünk együttműködésre, fontos, hogy szem előtt tartsuk: ne a hibákat és felelősséget keressük, pusztán tegyük fel a kérdést (pl. édesapjának), hogy ő lát-e problémát a kapcsolatukban, ill. számára mindez, mennyire fontos. Egyáltalán mi a véleménye pl. Önről? Mert ha valakit szeretünk, akár az ő kedvéért elmegyünk egy (családterápiás) konzultációra, illetve neki (apjának) is lehet igénye, hogy kérdéseit, észrevéteit szakembernek elmondja! Úgy kell feltüntetni ezt, hogy nem kötelesség, de egy lehetőség a változtatásra. Sok sikert: Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.