• Dr. Holnapy Gergely

        Ortopéd-traumatológus

        150

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        Ortopéd-traumatológus

        Bemutatkozás:


        Szakterületei:



        Felnőtt- és gyermekortopédia, ezen belül: Felnőtt ortopédia: degeneratív és sérülést követően kialakult ízületi megbetegedések konzervatív és operatív ellátása (csípő, térd, láb, gerinc).



        Gyermek ortopédia: újszülöttkori, gyermekkori és serdülőkori szűrővizsgálatok, konzervatív és műtéti kezelések (újszülöttkori csípőszűrés, csípőficam, dongaláb, lúdtalp, hanyagtartás, gerincferdülés).



        Rendelés 1. helye: Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika, 1113 Budapest, Karolina út 27.



        OEP finanszírozott betegellátás: Ideje: szerda 10-15 óra közt



        Előjegyzés: a 06-1-209-33-55 telefonon (A vizsgálatra háziorvosi beutaló szükséges!)



        OEP által nem finanszírozott betegellátás, Semmelweis Egészségügyi Kft ( a Semmelweis Egyetem saját tulajdonú gazdasági társasága) Ideje: előzetes megbeszélés szerint



        Előjegyzés: a 06-1-459-15-80 vagy a 06-20-663-2666 telefonon



        2. helye: Rextra Magánorvosi Központ, 1111 Budapest, Budafoki út 59.



        Előjegyzés: a 06-1-365-11-22 vagy a 06-30-573-8180 telefonon



        3. helye: Budai Mozgásszervi Magánrendelő, 1111 Budapest, Budafoki út 15.



        Előjegyzés: a 06-70-425-8590 telefonon



        Nyelvtudás:




        • angol: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1992


        • francia: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1990


        • orosz: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1990



        Általános Beosztás:



        Egyetemi tanársegéd, angol tanulmányi felelős



        Szakvizsga: ortopéd-traumatológia Tagság: Magyar Orvosi Kamara Magyar Ortopéd Társaság



        1973-ban született Budapesten, orvosi diplomáját 1999-ben szerezte meg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ortopéd-traumatológiai szakvizsgát tett 2006-ban Budapesten. 1999-óta dolgozik a SE Ortopédiai Klinikán, 2006 óta egyetemi tanársegédként.



        Rendszeresen tart orvostanhallgatók részére magyar, illetve angol nyelven gyakorlatokat, angol tanulmányi felelősként angol tantermi előadásokat. Felnőtt ortopédiai ismereteit többek között Dr. Lakatos József egyetemi docens, valamint Dr. Böröcz István egyetemi adjunktus mellett dolgozva mélyítette el, míg gyermekortopédiai ismereteit Dr. Szőke György egyetemi docens, valamint Dr. Kiss Sándor egyetemi adjunktus mellett dolgozva sajátította el. Kutatási területe a nagyízületi protetizált betegek járástulajdonságainak változása a műtéti beavatkozás hatására, valamint scoliosisos gyermekek biomechanikai vizsgálata. A kutatáson kívül számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt, több hazai és külföldi folyóiratban megjelent közlemény szerzője, könyvfejezetek szerzője, illetve társszerzője.



        Angol, francia valamint orosz nyelven beszél.



        Fő tevékenységi köre a felnőtt ortopédia területén belül a térd- és csípőízület-protézis beültetései, illetve térdízületi artroszkópos műtétek, lábműtétek.



        Gyermekortopédiai praxisa keretében szűrővizsgálatok (pl. csípőficam), valamint gyermekortopédiai betegségek konzervatív és operatív ellátását végzi (pl. dongaláb, lúdtalp, csípőficam).



        Tanulmányok




        • Gimnáziumi tanulmányok: 1987-1991:


        • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gimnázium, Budapest


        • Egyetemi tanulmányok: 1992 -1999: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kara



        Szakvizsga: 2006: Ortopédia-Traumatológia szakvizsga



        Díjak:




        1. 2002. Fiatal Ortopéd Orvosok Fóruma –Kecskemét– a szekció legjobb előadója: Csuklótáji töröttek csont denzitometriás vizsgálata


        2. 2003. Fiatal Ortopéd Orvosok Fóruma –Székesfehérvár– a szekció legjobb előadója: Unicondylaris felszínpótlástól a tumor térdprotézisig, avagy egy térdprotézis beültetés tanulságai


        3. 2004. Best poster prize, SICOT, 2004. Havana, „Heterotop ossification after total hip replacement. A prospective study.” SICOT kongresszus –Havanna


        4. 2004. II. díj a Magyar Ortopéd Társaság Zinner Nándor Pályázatán a „50 éves életkor alatt csípőprotetizált betegek legalább tíz éves utánkövetése” című dolgozatért


        5. 2005. I. helyezés Semmelweis Orvostudományi Egyetem Baráti Kör: Dr. Balázs Dezső és Walter Julianna pályázat: „Minimum ten-year follow up of total hip replacement in patients younger than 50 years”


        6. 2005. „Best poster price”, EFORT, Lisszabon, a „Minimum ten-year follow up of total hip replacement in patients younger than 50 years”


        7. 2005. I. díj a Magyar Ortopéd Társaság Zinner Nándor Pályázatán a „Az alsó végtagi propriocepció jelentősége csípőízületi endoprotézis beültetést követően” című dolgozatért


        8. 2007. II. helyezés Semmelweis Orvostudományi Egyetem Baráti Kör: Dr. Balázs Dezső és Walter Julianna pályázat: „Proprioception after total hip replacement in case of different operative methods”


        9. 2010. Rektori dicséret –önkéntes véradásért Kutatás PhD: 8. program: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája és patológiája. (iskolavezető: Prof. Dr. Szendrői Miklós). Prospektív vizsgálat az alsó végtagi propriocepció változásának követésére csípőprotézis beültetést követően, különböző típusú ízületi feltárások esetén. Idipathiás scoliosisos gyermekek járástulajdonságainak vizsgálata.



        Válogatott publikációk:




        • Holnapy G.-Böröcz I.-Illyés Á.: Unicondylaris felszínpótlástól a tumor térdprotézisig –egy térdprotézis beültetés tanulságai Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2005;48(3):269-277


        • Holnapy G., Zahár Á., Tóth A., Lakatos J.: Ötven éves kor alatt beültetett csípőprotézisek legalább 10 éves utánkövetése Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2007;50(1):15-23 Illyés Á., Holnapy G., Szendrői M., Kiss R.M.: Csípőízületi endoprotézis beültetés hatása az alsó végtag propriocepciójára, Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet, 2007;50(3):216-230


        • Holnapy, G.; Kiss, S.; Terebessy, T.; Pap, K.; Shisha, T.; Szőke, Gy.: Varicella fertőzés szövődményeként kialakult, jelentős csontvesztéssel és végtagrövidüléssel járó osteomyelitis sikeres kezelése Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):269-275


        • Pap, K.; Kiss, S.; Shisha, T.; Domos, Gy.; Berki, S.; Holnapy, G.; Szőke, Gy.: Hisztopatológiai elváltozások az izomszövetben végtaghosszabbítást követően Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):217-222


        • Terebessy, T.; Kiss, S.; Holnapy, G.; Domos, Gy.; Szőke, Gy.: A calcaneus stop típusú arthrorisis eredményességének értékelése a gyermekkori flexibilis lúdtalp kezelésében Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):245-251


        • Holnapy, G.; Kiss, S.; Terebessy, T.; Szőke, Gy.: Exostosis cartilaginea multiplex által okozott alkari deformitás korrekciója ulnahosszabbítással Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2011;54(1):45-51


        • Holnapy, G.; Szalay, K.; Szendrői, M.: A csípő arthroplastica tribológiai vonatkozásai Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2012 ;55(3):185-193 8. Holnapy G., Terebessy T., Domos Gy., Horváth N., Kiss S., Szőke Gy.: A combfejelcsúszás és a csípőízületi arthrosis kialakulásának összefüggése az epiphyseolysises betegeknél. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2012 ;55(4):243-250



        Könyv, könyv fejezet:




        • Holnapy G., Szendrői M.: Connective tissue disorders Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Kiss S., Vízkelety T., Köllő K., Terebessy T., Holnapy G., Szőke Gy.: Common bone dysplasias and malformations. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Szőke Gy., Kiss S., Terebessy T., Holnapy G.: Pediatric orthopedics. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Lakatos J., Köllő K., Skaliczki G., Holnapy G.: Neck, chest, spine and pelvis. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Mády F., Holnapy G., Szendrői M.: Ankle and foot. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Ortopédia ebook VIII. fejezet, „Boka és Láb” (10 alfejezettel)


        • Ebook in Orthopaedics, Chapter 8 “Ankle and foot” (10 subsection)

      • Dr. Holnapy Gergely legutóbbi válaszai
        Tisztelt Uram! A térdízületi bevérzés a térd sérülése miatt következett be. Pusztán emiatt Önnek nem kellett volna "vérhigítót" kapnia. Sőt, elmondható, hogy aki ilyenkor más (pl. kardiológiai) okok miatt "vérhigítót" használ, annak a véralvadási paraméterek módosulása miatt jelentősebb mennyiségű bevérzés keletkezhet a sérülés környezetében. A térdből lebocsájtott vérnek semmi köze a mélyvénás trombózishoz. A "vérhigító" gyógyszerek alkalmazásának szükségessége a sérülés miatti csökkent mozgáskészség (immobilitás), az egyéb társbetegségek (korábbi trombózis, tüdőembólia), és az esetleges genetikai okok miatti fokozott szövődmény-kozckázat függvénye. Igen, az alkalmazott szájon át szedhető "vérhigító" (Xarelto) illetve az emelt dózisú, napi 2x alkalmazott kis molekulasúlyú heparin injekció (Fraxiparine) a választandó kezelés. A gyógyszerelési időtartamot tekintve inkább a műtét időpontja mérvadó, mert valóban a műtét a kis molekulasúlyú heparin védelemben kellett hogy megtörténjen. Igen, érdemes érsebész kollégával is konzultálnia a trombotizált érszakasz esetleges további teendőiről, továbbá az élete során szükségessé váló trombózis-megelőző gyógyszerelésről. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Az Ön életkorában, ha nincs valamilyen, a csont gyógyulását hátráltató megbetegedése, úgy ennyi idő alatt a csont teljes gyógyulásának és a lágyrészek teljes regenerációjának le kellett zajlania. A gyógyulás folyamatát megítélni természetesen csak a sérüléskori és jelenlegi Röntgen-felvételek függvényében lehet felelősségteljesen. A fémanyagok eltávolítása -amennyiben azok jó helyzetben vannak-, nem valószínű hogy jelen panaszait érdemben befolyásolhatnák. Fémeltávolítás után gyakorlatilag csak a sebgyógyulás ideje alatt (kb 2 hét) kell elővigyázatosabbnak lennie, azonban a szárkapocscsont stabilitásán az a beavatkozás már nem változtat. Korábbi ízületi sérülések valóban okozhatnak panaszt a későbbiekben az időjárás bizonyos változásaira, azonban pusztán ezzel, vélhetően nem magyarázható az a mozgástartománybeli beszűkülés, amit Ön leír. Amennyiben a fémkivételt követően a panaszai továbbra is fennállnak, a bokája duzzad, úgy esetleges ízületen belüli társsérülések után érdemes kutatni, részben fizikális vizsgálattal, illetve egyéb képalkotók (Röntgen, UH, MR) végzése is szóba jön. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! Természetesen, ha egy alkalommal már kialakult mélyvénás trombózisa, úgy nagyobb az esélye egy ismételt trombózis kialakulásának, különösen átmeneti mobilitás-csökkenést előidéző beavatkozást követően. Ennek elkerülése érdekében a műtétet követően nagyobb mennyiségű heparin-származékot (vérhigítót) kell kapnia, mint a fenti előzmények hiányában. Pusztán a gyűrűporc szakadása miatt egyébként nem alakul ki trombózis. Amennyiben az Ön életkorában ez előfordult, úgy érdemes kivizsgálni azt, hogy ennek nincs-e valamilyen genetikai (öröklött) háttere az Ön esetében. Ezek ismeretében nagyobb biztonsággal tervezhető egy sebészi beavatkozás. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! Minden képalkotó (UH, RTG, MR, CT, stb) a klinikai tünetekkel együtt értékelendő. Önmagában az UH lelet vagy képanyag igen ritkán képez műtéti indikációt. Mivel Ön sérüléses előzményről nem számol be, vélhetően sürgető műtéti ellátásra nincs szükség. Amennyiben konzervatív kezelést (gyógyszer, fizikotherápia) már kapott, és panaszai továbbra is fennállnak, úgy szóba jöhet műtéti megoldás. Ennek típusára klinikai vizsgálat nélkül nem lehet válaszolni. Általánosságban elmondható, hogy bármilyen műtéti beavatkozás költsége attól függ, hogy van-e érvényes TAJ kártyája. Ennek birtokában az OEP finanszírozott ellátás -az esetleges várólisták figyelembevételével- Önre nézve további költséget nem jelenthet. Az OEP finanszírozott ellátás lehetőségeitől eltérő igény esetén (gyorsabb ellátás, vagy komfortosabb "hotelszolgáltatás"), a beavatkozás költsége az egyes egészségügyi magánszolgáltatók közt is jelentős eltérést mutat. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! A klinikai tüneteket mindig együtt kell értékelni a képalkotókkal. Könnyen elképzelhető, hogy a relatíve rövid időn belül készült 2 db MR vizsgálat érdemi változást még nem igazol. Ugyanakkor az a tény, hogy szubjektív panaszai enyhültek, mindenképp biztató. A csontos gerinc bármely részének sérülése, a gerinc melletti izomzat rekcióját is kiváltja, vagyis az összehúzódik, feszül, a sérült szakaszt is merevíti, "rögzíti". Így tehát természetes hogy a csontos sérülés környezetében még van panasza, az adott terült kevésbé rugalmas. Írta, hogy kapott Diprophos injekciót, valamint hogy Brexint szedett. Az azonban nem derül ki, hogy mikor használta ezeket a gyógyszereket, ill. hogy az inj-ót hova kapta. Ezekkel a gyógyszerekkel akár a Brexin további kúra szerű szedésével, vagy a megfelelő helyre alkalmazott Diprophos injekció ismétlésével a panaszok tovább enyhíthetők. Ezeknek a gyógyszereknek nem csak a fájdalom csillapításában, hanem a sérülés környezetében kialakult szövetközti ödéma csökkentésében is jelentős szerepük van. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! A leírtak alapján, Ön tökéletes ellátást kapott a baleseti sebész kollégától. A "repedés" az egy elmozdulás nélküli törés. A teljes gyógyulása a csontnak 4-6 hét, de jellemzően 7-10 nap után kialakul egy olyan kötőszövetes kapcsolat a két törött csontvég közt, ami az elmozdulást már nem teszi lehetővé. Ezért is hívták vissza Önt kontrollra ebben az időpontban. Nyilván gipszrögzítésben jobban biztosítható a törött végtag nyugalma. Azonban ha kemény talpú lábbelit visel, amiben a járás során az érintett csont melletti ízületek mozgása kisebb, úgy a fájdalom is kevésbé fog dominálni. A végtag felpolcolása pedig a jobb végtagi keringés miatt javasolható. Ha a törött csontvégek körüli duzzanat (bevérzés, ödéma) csökken, akkor az Ön szubjektív panaszai is jelentősen csökkenni fognak. A munkába történő visszaállás pedig nagyban függ attól, hogy Ön milyen munkát (álló/ülő) végez, mennyit és milyen módon kell utaznia. Ez néhány naptól több hétig változhat, a fenti sajátosságok függvényében. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Kérdező Ha a kulcscsont elmozdulással ugyan de csontosan átépül, akkor a vállöv funkciójának teljes regenerációja várható. A kulcscsonton ugyanakkor gyakori a törés átépülésének késedelme, vagy álízület képződés. Ha nincs teljes átépülés, akkor szóba jön műtéti megoldás is.
        Tisztelt Hölgyem! Az Ön által leírt változás nem jellemző a két UH közötti időpontban. Vagyis amennyiben az egyik csípőízület érettsége IA volt, úgy ennek negatív irányú változása nem reális. Ami tapasztalataim szerint elő szokott fordulni, az az, hogy kicsit más UH beállítás alapján értékelik a csípők érettségét (ez egyazon vizsgáló esetén ritka), vagy felcserélik a két oldalt. Hogy a gyermeke esetében mi történt, ezt vizsgálat és ismételt UH nélkül eldönteni nem lehet. Ugyanakkor a fent leírt különbségek (amennyiben megfelelő a vizsgálat kiértékelése), úgy minmálisnak tekinthetők, külön kezelést nem igényelnek. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! A "nem osszifikálódó csontfibroma" ebben az életkorban viszonylag gyakran kerül felismerésre, mellékleletként, valamilyen sérülés kapcsán készülő röntgen-felvételen. Ez jellemzően nem fáj, a lágyrészeket érintő kiterjedése nincsen. Nyomásra vélhetően nem a csontfibroma okoz fájdalmat gyermekénél. A fenti eltérés a gyermek növekedésének befejeztével általában elcsontosodik, különösebb teendőt nem igényel. Amennyiben azonban kiterjedése és elhelyezkedése olyan, hogy törésveszélyt jelentene, úgy műtéti megoldás szükségessé válhat. A röntgen-felvétel nélkül erről pontosabban nem lehet nyilatkozni, de teljesen jogos, hogy kb 1/2 év elteltével kontroll röntgen-felvétel szükséges. Természetesen ha kétsége van az első ellátó véleményét illetően, úgy a röntgen-felvétellel másik ortopéd szakorvos kollégát is felkereshet másodlagos vélemény céljából. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Amiket a gyermek első 6 hetéről leír, azok teljesen természetes dolgok. A gyermek számára gondtalan, anyaméhen belüli állapothoz képest, azok az ingerek, amik a születést követően az anyaméhen kívül érik (fények, hangok, stb.), azok javarészt új, és átmenetileg "furcsa" dolgok a számára. Hogy milyen periodusban alszik, eszik, ezek lassan kialakuló szokások az ő számára is, és új helyzet a szülőnek is. És a gyermek természetesen sír mert hanggal csak így tudja eleinte kifejezni magát. Ahogy Ön is leírta, az idő múlásával kialakulóban vannak azok a módszerek, amivel a gyermek megnyugtatható, elaltatható. Mindezek mellett rendben gyarapszik is. Ezek alapján aggodalomra okot nem látok. A 6 hetes csípőszűrés során UH-gal észlelt combfej csontosodási mag valóban nem gyakori, de nem is ismeretlen lelet. Ez egyéb látható klinikai eltérés hiányában, önmagában semmilyen aktív teendőt nem indokol. A kutacs a leírtak szerint tapintható, a méretét tekintve a "kicsit szűk" azonban nem objektív. Amennyiben a védőnő és a házi gyermekorvos rendszeres kontrollja során egyéb tünetet nem észleltek, úgy összességében nem gondolom hogy emiatt aggodalma jogos lenne. D-vitamin adásának a felfüggesztését pusztán ezek alapján nem tartom szükségesnek. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! A leírt ultrahangos eredmény alapján (Graf III/II) a Pavlik kengyel kezelés megkezdése indokolt. Ilyen ultrahangos csípőeredmény mellett a terpeszpelenka nem elegendő, a csípőízület fejletlenségének kezelésére nem alkalmas. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Valóban, az újszülött és 1-2 hónapos gyermek gerince szempontjából nem ideális a babahordozó adta pozíció. Ugyanakkor személygépkocsiba kizárólag ilyen biztonsági ülésben szabad a gyermeket helyezni, akit így 5-pontos biztonsági övvel kell a gépkocsiba jól rögzített gyermeküléshez, a menetiránnyal ellenkezőleg csatolni. Nem csak a gyermek életkora, hanem a testtömege és fejlettsége is mérvadó abból a szempontból, hogy mennyi időt tölthetnek így. 2, 5 hónapos -érett, a korhoz tartozó normál testtömegű, nem koraszülött- gyermeket 1, maximum 2 órán keresztül szabad így hordozni. Értelemszerűen, ha az utazás befejeződött, de a gyermek jól alszik, akkor a járműből a hordozót kivéve, az más pozícióba is hozható, jobban hátradönthető. Ennél lényegesen nagyobb utazásokat kezdetben nem érdemes tervezni, ha azonban mégis rákényszerülnek, akkor az utazást olyan helyen hosszabb időre érdemes megszakítani, ahol a gyermek vízszintes helyzetben lehet. A gyermek mozgásfejlődésével párhuzamosan, az ülő pozícióhoz közelítő helyzet fokozatosan hosszabb időtartamra módosítható.
        Tisztelt Hölgyem! A segédeszközökkel és így a kerekesszék ill. elektromos moped OEP támogatással történő ellátás jogi szabályozása gyakran változik. Mivel ortopéd-traumatológus szakorvosoknak nincs meg a lehetősége (így nekem sincs lehetőségem) ezen költséges eszközök OEP finanszírozott felírására, így az aktuális jogszabályi háttérrel nem vagyok tisztában. Rehabilitációs szakorvosok írhatják fel ezeket a segédeszközöket, így tőlük kellene megkérdezni a lehetőségeket.
        Tisztelt Hölgyem! Elsődleges szempont, hogy a hordozókendő illetve "kenguru" biztonságosan rögzíthető legyen az édesanyára, illetve hogy abba a gyermek is biztonsággal rögzíthető legyen. Ennek a feltételnek a baba-boltokban kapható termékek jellemzően megfelelnek, erről minőségi tanúsítvány is rendelkezésre áll. A különféle csomókkal megkötendő kendőknél szükséges a felhelyezés előtt a rögzítést gyakorolni. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a gyermeket milyen módon helyezzük el a kendőben. Újszülöttet, vagy 1-2 hónapos csecsemőt tartósan "ülő" helyzetbe "kényszeríteni" nem javasolható, tekintettel arra hogy ezek az alkalmatosságok a gerincet csak részben támasztják meg, a gyermek pedig az izomzata erejénél fogva még nem képes magát ebben a pozícióban megtartani. Tehát újszülött kor körül inkább vízszinteshez közeli helyzetben tartás előnyös. Ez a kendőkben létrehozható helyzet, a csatos kengurukban azonban általában nem. Tartósabb ülő testhelyzetben tartás 3-4 hónapos kor előtt nem javasolt. Akkor is inkább fokozatos hozzászoktatással, 20-30 perc időtartamig. A gyermek izomzatának erősödésével, különösen amikor az ülő testhelyzetben már önmagát is képes megtartani, jóval hosszabb időtartamra is "kényszeríthető" ebbe a testhelyzetbe. Ugyanez igaz az autós ülésekre, biztonsági övvel rögzíthető baba hordozókra: mivel vízszintes helyzetben biztonságos szállítás nem megoldható, így "félülő" helyzetben rögzíthető a gyermek az autós ülésben. Bár a gyermekek látszólag sok mindent "kibírnak" de rendszeresen 1/2-1 órás utaknál hosszabb időt kezdetben nem javasolt tenni, a gyermek gerincizomzatának gyengesége miatt.
        Tisztelt Hölgyem! A csontsűrűség csökkenése nem közvetlenül befolyásolja a csont átépülését, így a A normális járássajátosságok elérése a műtéti beavatkozás célja. 1/ 2-3 nap a reális. Egynapos sebészeteken is végeznek ilyen műtéteket, de akkor a beteg otthon számos nehézséggel találkozhat. 2/ általában kezelőcipő javasolt, teljes tehermentesítés (járókeret, könyökmankó) nem szükséges. 3/ műtéti típustól függ, de oldalanként 30-50 perc 4/ Gyógycipő/kezelőcipő viselése javasolt, szintén a műtéti korrekció típusától függően, de általában 3-6 hét a javasolt időtartam.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés