• Alarmcentrum - egészségügyi, betegjogi, szociális tanácsadás

        66

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        Bemutatkozás:

      • legutóbbi válaszai
        Tisztelt Kérdező! Annyira kevés információ áll rendelkezésemre, hogy a kérdésére -becsületes - választ adni nem tudok. Számítsanak arra is, hogy a jelenlegi "ellátási rendszer" nem a betegek szociális szükségleteinek érdekeit tartja szem előtt! (A szakértők szempontjai és a véleményalkotásuk alapjait "kényszerek" is "írányitják" ebből álakulhat ki a %-os számítás! ) A fellebezésnek időbeni korlátai is vannak, tessék ezt figyelembe venni! Kezelőorvosával ajánlatos egyeztetni.
        Tisztelt Kérdező! Levelében az kérdez: milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a családnak? Ebből a történetből nem igen lehet leszürni az alapvető problémákat! Csak azt tudom ajánlani: háziorvossal és az intézeti kezelőorvossal egyeztetve vonják a beteget hatósági eljárás alá. (Ez a fórum a problémák kezelésére nem igazán alkalmas.)
        Tisztelt Kérdező! Lehet, hogy igen... lehet, hogy nem. A beteg állapotának, a betegség stádiumainak ismerete alapján lehet erre a kérdésre válaszolni. Javaslom, hogy kezelő orvosával folytasson egyeztető beszélgetést!
        Tisztelt Uram! Problémája a kompetenciáimon kivül esik! (A munkahelyével kapcsolatos eljárások lehetőségeiről -a külügyi rendszerhez kapcsolodó helyeken, munkaügyi hivatalokban - célszerű itthon és Angliában érdeklődnie. Én ezt tenném! ) Sajnálom, hogy nem segíthetek!
        Tisztelt Kérdező! A levelében felvetett kérdésekre - az előzményeket, a részleteket tartalmazó - iratok ismerete nélkül semmilyen korrekt választ adni nem tudok. Abben a helyzetben - a határidőkre különösen tekintettel - polgári jogásszal szükséges a kapcsolatot felvenni.(Nép Ügyvédje Szolgálat stb.) Az eljárás ügymenetére vonatkozóan nem tudok (nem szabad) találgatásokba bocsájtkoznom. Megértését kérem!

        Tisztelt Kérdező!
        A teljesség igénye nélkül azt javaslom, hogy apósa
        - háziorvosával,
        - a területén elérhető szociális munkással lépjen kapcsolatba.

        Amennyiben az alábbiakban megfelelő körülmények fenn állnak, kérése támogatásra találhat a szabályok alapján!

         

              Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. [Szt. 40. §]

        Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

        • súlyosan fogyatékos, vagy
        • tartósan beteg 18 év alatti

        személy gondozását, ápolását végzi. [Szt. 41. § (1)]
        Ptk. 685. § b) pontja:
        közeli hozzátartozók:
        a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
        hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;

        Súlyosan fogyatékos személy az, akinek

        • segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes,
        • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
        • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
        • mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

        és állandó ápolásra, gondozásra szorul;

        Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. [Szt. 41. § (3)]

        Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. [Szt. 41. § (2)]
        Szt. 43/B. § (1) bekezdés: A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
        Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

        • az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
          1. a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
          2. az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
          3. az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
        • rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
          ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet (lsd. a lentebbi bekezdést), valamint
          azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
        • szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
        • keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, [Szt. 42. § (1)]


        A súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

        • a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban,
        • korhatár előtti ellátásban,
        • szolgálati járandóságban,
        • balettművészeti életjáradékban,
        • átmeneti bányászjáradékban,
        • rokkantsági ellátásban vagy
        • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban

        részesül, továbbá az ápolási díjat az a)-g) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják. [Szt. 42. § (4)]

        Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

        • az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
        • az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
        • az ápolt személy meghal,
        • az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
        • a "Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó" cím alatt felsorolt kizáró körülmény következik be. [Szt. 42. § (2)]
          Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. [R. 27. § (2)]


        Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását, a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. [Szt. 42. § (3)]

        Fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolása
        A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére ápolási díjat állapít meg. [Szt. 43/A. § (1)]

        Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

        • étkezni, vagy
        • tisztálkodni, vagy
        • öltözködni, vagy
        • illemhelyet használni, vagy
        • lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

        feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. [Szt. 43/A. § (2)]

        Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére az ápolt személy lakcíme szerint illetékes regionális módszertani intézményt kell kirendelni. [R. 26. § (1)]
        A jegyző a feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.
        A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. [Szt. 43/A. § (3)]

        18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása
        A települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
        A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő. [Szt. 43/B. § (1)]

        A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti, valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében. [Szt. 43/B. § (3)]

        Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

        • az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,
        • az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. [R. 27. § (1)]


        Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg

        • 100%-a, a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása,
        • 130%-a, a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolása, és
        • legalább 80%-a, a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása

        esetén. [Szt. 44. § (1)]
        A Szoctv. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege 2012. évben 29 500 forint.
        [Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59. § (8)]

        Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete.
        Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. [Szt. 44. § (2)]

        A kérelem benyújtása
        Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet formanyomtatványon [R. 4. számú melléklet] kell benyújtani.
        Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről. [R. 25. § (1)- (2)]
        Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

        • igazolását arról, hogy az ápolt
          1. súlyosan fogyatékos, vagy
          2. tartósan beteg,
        • arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. [Szt. 43. § (1)]


        A háziorvos az igazolást

        • az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy
        • a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
        • a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

        alapján állítja ki. [Szt. 43. § (2)]

        A háziorvos -a súlyos fogyatékos ápolt esetében- az igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. [Szt. 43. § (3)]

        Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv

        • a háziorvosi igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
        • a háziorvosi szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől

        kérheti. [Szt. 43. § (4)]

        A megállapított szociális ellátások folyósításáról a jegyző gondoskodik.
        Az ápolási díjat, minden hónap 5-éig kell folyósítani. [R. 6. § (1)- (6)]

        Ha az ápolási díjra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja.

        Lakcímváltozás esetén az ápolási díjra jogosult személy kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.

        Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, illetőleg a 18.. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolására a jogosultságot megállapították, akkor az új lakcím szerint illetékes jegyző az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. [R. 9. § (1)- (3)]
        Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.
        Az ápolási díjban részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. [Szt. 44. § (3)]
        Tbj. 26. § (1): A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.
        A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.


        Jogforrás:
        (Szt.) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
        (R.) 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

        Tisztelt Hölgyem! A felvetett kérdése nem tartalmaz olyan kérdést, elemet, melyre szakmai választ (jogszabályt, támogatást biztositó segítséget, módszert) tudnék Önnek ajánlani! Elszegényedő társadalommá váltunk... sok az egyéni, nem megoldható, a mindennapokat nehezítő élethelyzet! A megállapított, a beszámítható évek számát - konkrét adatok ismerte nélkül - én is csak elfogadni tudom. A legnehezebb feladat arra a kérdésre válaszolni: mi legyen velem / velünk / családokkal.... Csak remélni tudom, hogy jobb körülmények is előfordulnak! Minden jót!
        A kérdésére az előzmények valamint a szakértői válaszok, eredmények ismerete (a hivatkozások információja) nélkül érdemben nem tudok válaszolni. Háziorvosával történő konzultáció ajánlatos!
        Az ápolási segéllyel kapcsolatos ellátások változás alatt állnak! A háziorvosa illetve az OEP; önkormányzat fog segítséget adni: most éppen milyen ellátást tudnak biztosítani! Nem sok jóval „kecsegtetem”!
        Magasabb összegű családi pótlék 1998. évi LXXXIV. tv. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: - az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, - az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is. Magyar Állam-kincstár Igazgatósága itt kell, kérelmeznie! (Központi költség-vetés a kifizetést biztosítja! ) Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300, - Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900, - Ft 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300, - Ft. A gyermekorvosa, a körzetbe megtalálható (? )szociális munkás; az Önkormáynzat egészségügyi-, szociális osztályán is kérhet segítséget!
        Tisztelt Uram! A levelében leírtakat pontosítani szükséges, mert nem értem? „2009.-ben (tehát már a szigorított szabályok között történt)…” mit jelent ez? A többi levelében leírtakat Önnek szükséges értelmeznie, mert levelezgetve ezt megoldani, nem lehet; egyedi, és helyben kell – haladéktalanul a leirtakat tisztázza. Azonnal jelentkezzen az ORSZI-ben.
        Válasz: A leírtak alapján nem – ez nem elég információ - áll módomban tanácsot adni. Keresse fel a szemész-szakorvosát, egyeztessen vele… majd az önkormányzat, egészségügyi, szociális osztályán érdeklődjön.
        Válasz: Alapvetően nem igazán értem mit is kérdez. Anatómiai, élettani, sebészeti tárgyakból nem szeretnék oktatást tartani. Azonban megjegyzem (mint kézett egészségügyi szakdolgozó is): minden műtétnek vannak szövődményei… így a trombózis is annak számít. Azzal a mondatával nem igazán lehet mit kezdeni: 1x kapott vérhigitót…? A genetikai vizsgálat negatív volta nem „mentesíti” Önt attól, nem is „garancia” hogy mégis mélyvénás trombózist kapjon… akár többszőr is. Az Ön általleírtakból úgy tűnik: tisztességes, alapos ellátásban részesítik! (Amit eddig leírt - szerány tudásom szerint -: nem műhibára utal…) Had ne foglaljak állást abban, hogy perel-e, vagy sem. Megnyugvást kívánok!
        Tisztelt Kérdező!
        A hivatalos igazolás az üzemi balesetről egy nyilvántartás. A legfontosabb adatokra nem ad tájékoztatást, miszerint
        - mettől, meddig volt kereső képtelen állományban?
        - milyen a gyógyulása? Maradt-e mozgás-korlátozottság? stb.
        Nem igazán értem: ha dolgozik akkor hogyan van kereső képtelen állományban? Vagy időközben munkahelyet változtatott? Kérem a beteg jogi képviselőt keresse fel, ki segítséget ad a helyzet elemzéséhez, ahhoz, hogy mire is van joga; illetve mi az amiben intézkednie lehet... Üdvözlettel!
        Magasabb összegű családi pótlék az alábbi esetekben igényelhető! A jogosultság megállapítás feltételeit a kezelő orvosa (intézeti), illetve a gyermek háziorvosa együttesen kell kezdeményezze. 1998. évi LXXXIV. tv. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: - az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, - az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is. Magyar Állam-kincstár Igazgatósága itt kell, kérelmeznie! (Központi költség-vetés a kifizetést biztosítja! ) - Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300, - Ft. - Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900, - Ft. - 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300, - Ft. A megjelöltek – adatok hiányában – nem véleményezhető, így a szakemberek felkeresése, velük való egyeztetés indokolt.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés