Táppénz időtartama mennyi lehet?
Tisztelt Doktornő! 15éve van folyamatos biztosítási jogviszonyom, bejelentett munkahelyem. Utoljára 9 éve voltam táppénzen. Most január első napjaiban, a kórházi endokrinológus javaslatára pszichológushoz küldtek konzultáció, illetve diagnózis felállítása céljából. A pszichiáter szakorvosi javaslatot írt a háziorvosnak, melyben teljes idegi-pszichés kimerülést, ill. Depressziós epizód: 032- t. állapított meg. A háziorvos 2012.Január 04-el vett fel betegállományba, valamint nyugtató és antideprresszáns szedését írta elő. Kérdésem: mennyi ideig tarthat a háziorvos betegállományban, mire számíthatok ezzel kapcsolatban?
Legfrissebb cikkek a témában |
Alarmcentrum - egészségügyi, betegjogi, szociális tanácsadás válasza táppénz témában
Tisztelt Kérdező!
A kérdés egyik fele:
TAJ kártya igénylése illetve adatmódosítás a kártyán
A hatáskörrel rendel-kező szerv neve
• a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szak-igazgatási szervei
Eljáró szerv illetékes ségi területe
bármely megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve országos illetékességgel
• újszülött TAJ igénylésére főszabály szerint az újszülött lakóhelye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve az illetékes, de a szülő kérheti, hogy a gyermek születési helye szerint ille-tékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigaz-gatási szerve állítsa ki a TAJ kártyát
Ügyintézéshez szüksé-ges dokumentumok
• Személyazonosságot igazoló okmány, (ideértve az ideiglenes személyi igazol-ványt is)
• lakcímet, és/vagy tartózkodási helyet igazoló okmány
és
• meghatalmazott eljárása esetén közjegyző által hitelesített meghatalmazás vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás (kiskorú esetén a törvényes képviselő jár el)
• egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személyeknek: e járu-lék megfizetéséről szóló, adóhatóság által kiállított igazolás
• EGT tagállam állampolgára és tartózkodásra jogosult családtagja: Magyaror-szági tartózkodási engedély
• EGT-vel kötött megállapodás alapján a tagállam állampolgárával azonos jogállást élvező állam állampolgárai részére kiállított, magyarországi tartóz-kodási engedély
• bevándorolt személy: bevándorlási vagy letelepedési engedély,
• letelepedett személy: letelepedési engedély,
• menekült személy: a menekültként elismeréséről rendelkező határozat,
• hontalan személy: a hontalanságot megállapító okirat, és tartózkodási enge-dély
Igazgatási szolgáltatási díj összege és befizeté-sének módja
- TAJ kártya kiállítása és az adatmódosítás a kártyán díjmentes
- Elveszett, megrongálódott, ellopott kártya 2.200 Ft igazgatási szolgáltatási díj köteles
Az igazgatási szolgáltatási díjat
• az eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének számlájára átutalással, (a számlaszámok iránt kér-jük, érdeklődjön a területileg illetékes kormányhivatalnál, melyek elérhető-ségét az alábbi linkre kattintva találja meg)
• vagy az egészségbiztosító által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson lehet megfizetni.
• Személyes igénylés esetén – ahol ez a lehetőség rendelkezésre áll – a díjat az egészségbiztosító házipénztárába is be lehet fizetni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az illetékbélyegben lerótt 2.200 Ft nem minősül igazga-tási szolgáltatási díj befizetésnek.
A kérdés második része:
A táppénzszabályok változása az államháztartási törvény módosításába lett elrejtve, és április 30-ától hatályos. A 2011. évi XXXI. törvény módosította Munka Törvénykönyvét, eszerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.
Ez azt jelenti, hogy április 30-tól a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.
Emellett változott a 1997. évi LXXXIII. törvény is, eszerint: a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási időnél a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási időnél vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
Ebből következően a táppénz összege havonta a minimálbér kétszeresét (az eddigi szabályozás szerint ez a minimálbér négyszerese volt) , passzív táppénz esetén pedig annak 150 százalékát nem haladhatja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy táppénz jogcímén naponta legfeljebb bruttó 5200 forint jár a jelenlegi 10.400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156.000 forintot folyósíthatnak a mostani 312.000 helyett, azonban a bruttó táppénzösszegből csak a személyi jövedelemadót kell levonni.
Az intézkedéssel a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint az idén 2 milliárd forintot, a következő években pedig évi 5 milliárdot spórol a költségvetés.
A táppénzt hiába az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozzák, ahhoz a munkáltatóknak is hozzá kell járulniuk, mégpedig a kifizetett táppénz összegének 1/3-ával. Ennyit kell befizetni az állami adóhatósághoz minden egyes beteg munkavállaló után a foglalkoztatójának. A munkáltatói táppénz hozzájárulást a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató saját maga állapítja meg és számolja el az ellátásokkal szemben, míg a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató az egészségbiztosítási pénztár határozata alapján fizeti meg az adóhatóságnak.
A változásokkal egyértelműen a magasabb keresetűek járnak rosszul – nagyjából a bruttó 260 ezer forintos jövedelemnél többet keresők - a munkáltatóknak viszont kedvezőek az új szabályok, hiszen a kevesebb táppénzzel kevesebb táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség is járul. Ráadásul a terhesség alatti táppénz első 15 napját sem a munkáltatónak kell finanszíroznia.
Az új szabályokat az április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni, tehát akinek még a hatályba lépés előtt elkezdődik a táppénzes állománya, még a most hatályos szabályok szerint folyósítják a táppénzét a teljes táppénzes állomány időszakára, függetlenül attól, hogy időközben megváltoznak a szabályok
