Mit tegyek?

Tisztelt Doktornő! Szeretném a segítségét illetve a tanácsát kérni! 2003-ban elváltam. Ebből a házasságból született a fiam, aki most 10 éves elmúlt. 2.5 éve ismertem meg a jelenlegi páromat, akivel tavaly nyáron összeházasodtunk. Kisfiammal nagyon jól kijönnek egymással, sokszor apának szólítja Őt! Nyáron terhes voltam, de sajnos elment a baba. A volt férjemmel normális a kapcsolatunk, a kisfiammal rendszeresen tartja a kapcsolatot. 2 hetente hétvégén elvitte illetve a nyarat is megosztottuk egymás között. Ilyenkor általában az apai nagymamával volt a gyerek. Ez 2010. augusztusáig működött is, azóta viszont nem tudom mi történik velünk. Eleinte a kisfiam tiltakozott a nagymamához menetel ellen, később ez odáig fajult, hogy annyira nem akart menni hozzájuk, hogy sírógörcsöt kapott, nem tudott elaludni, vagy felriadt éjszaka. Beszéltem az apukájával, mert a gyerek azóta sem akar ODA menni. Most úgy áll a dolog, hogy néha az apja felhívja, beszélnek, vagy néha eljön hozzá és lemennek sétálgatni. Karácsonykor sem ment a nagymamához, viszont az apjával a barátnőjéhez elment, és jól is érezte magát! De a nagymamához változatlanul nem akar menni! Mindenhová szívesen megy (nővéremhez, anyukámhoz, az új anyósomékhoz) , csak az apai nagymamához nem akar. Mond nekünk okokat, de azok nem annyira nagy problémák, hogy ennyire ne akarjon oda menni. Mást nem tudunk "kiszedni" belőle! Mostanában viszont odáig fajultak ezek a gondok, hogy nem tudunk aludni miatta. Eleinte nem tudott elaludni, vagy éjszaka felkelt és nem tudott vissza aludni. Ilyenkor ott ültünk az ágya mellett, amíg el nem aludt. Ez volt, amikor 1.5 órát vett igénybe. És másnap dolgozni mentünk. Egy idő után úgy éreztük, hogy most már csak kihasznál minket, így 1 kis "fenyegetés" után sikerült elérnünk, hogy ismét szépen, egyedül lefeküdjön, és nyugodtan végig aludja az éjszakákat. Nagyon megdicsértük ezért! De most újra elkezdte! Nem tud vagy nem akar elaludni, már nem tudom, de nagyon kérem adjon valami tanácsot, mert a fáradtságtól már alig állunk a lábunkon! Beszéltem az iskola pszichológusával, de nem nagyon csipkedi magát, hogy "kezelésbe" vegye a fiamat! Sajnos maszek orvosra nincs pénzünk, mert januártól munkanélküli lettem! Ezért is éjszakázom én a fiammal, hogy legalább a férjem tudjon valamit pihenni! De sajnos már idegileg is megvisel bennünket ez az egész! Vettem neki citromfű teát, azt itta esténként lefekvés előtt. Most pár napja nem ivott, lehet emiatt kezdi megint? De hát nem ihatja élete végéig? Kérem segítsen vagy adjon tanácsot, mert nagyon nem bírjuk már! Válaszát előre is köszönöm!

Legfrissebb cikkek a témában

Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában

Kedves Anyuka!

A leírtak alapján a nagymamánál történt valami, ami annyira megviselte, hogy már szinte attól fél, hogy nehogy megint azt érezze. lehet, hogy nem tud róla beszélni, az is lehet, hogy valóban nem is tudná megfogalmazni. Ezért érthető, hogy az általa mondott okok nem tűntek olyan valódi okoknak, valószínűleg ő maga is csak próbált magyarázatot találni. A kicsik sokszor csak annyit éreznek, hogy valami nem jó, feszültség van bennük, de ennél pontosabban nem tudják megfogalmazni, az okát pedig már végképp nehezen találják. Annyit tud mindössze, hogy ez a nagymamánál történt, ezért gyermeklogikával arra következtet, hogy ha nem megy a nagyihoz többet, nem lesz megint ilyen. Amíg nem tudjuk, mit is élt át ott, addig nehezebb a megoldás felé haladni. Ehhez mindenképpen személyes „kezelés” szükséges, így azt javaslom legyen nagyon határozott az iskolapszichológussal szemben. Emellett kezdjenek el bábozni a kicsivel. Lehet ezt bábfigurákkal, de bármi más is megteszi (játékfigurák, rajzolt figurák hurkapálcára felragasztva, stb.) . Bábozás közben a gyermekek képesek megjeleníteni a bennük zajló eseményeket, érzéseket, azokat is, melyeket meg sem tudnának fogalmazni. Játsszák el, hogy néz ki egy nap a Nagymamánál, vagy hogy nézett ki, mi volt jó, mit szeretett csinálni, mit nem szeretett csinálni, stb. Ilyenkor azért is könnyebb a helyzet, mert a kicsinek nem önmagáról kell mesélnie, hanem mondjuk a kismackó történetét meséli el, így még a nagyobb traumák is felszínre kerülhetnek, ha nem kell önmagára vonatkoztatnia. Azt gondolom, hogy nem önmagában a nagymama személye ott a probléma, hanem sokkal inkább történt valami, amitől a fia megijedt, a nagymama ebben a helyzetben pedig nem jelentett neki elég nagy biztonságot, ez a félelme pedig állandósult az elmúlt időszakban. Ez persze csak az én feltételezésem, de ennek mentén a kicsi biztonságérzetére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni!

Minden jót kívánok!

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2011. január 22., 10:41; Megválaszolva: 2011. január 25., 12:50
Kérdések és válaszok: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés
3 hónapos kisbaba fogzás
Tisztelt Doktornő! A kisbabám most február 26.-án tölti a 3 hónapot. Tápszeres Baba! Kapja a D vitamint, valamint Vasat es az Espumisan cseppet. De...
Lassú gyarapodás az első 2 hónapban
Gyermekem 8 héttel ezelőtt született hüvelyi úton ballonnal beindított szüléssel. (A fogantatástól számítva 38 hetes volt, a menstruációs ciklus...
éretlen csípő
A gyermek ultrahang ambuláns lapjára a következőt rögzítette az orvos, a fej nem centrális, a csontos vápa lekerekedett lapos, a porcos vápa a fejet...
Újszülött ,D vitamin szedés.
Üdvözlöm! A kérdésem az lenne, hogy van egy újszülött fiam 13 napos, akit elvittem a házi gyermekorvoshoz aki megállapította hogy túl nagy a...
Mi az oka?
Üdvözlöm! 5 éves lassan 6 éves fiú gyermekkel kapcsolatban írok. 31 hétre született egészséges gyerekről van szó. A gyermek életéből kimaradt...