Érzékeny gyermek
Tisztelt Kazimir Doktornő!
Három éves kisfiammal kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől.
Amennyire lehet röviden megpróbálom jellemezni Őt.Szeretetteljes családi légkörbe érkezett, de fontosnak tartom megemlíteni, hogy előtte született egy kislányunk akit szülés közben sajnos elveszíttettünk. Kisfiam egészségesen született, de így vissza gondolva, mindig érzékenyen reagált a körülötte lévő változásokra pl. zajokra, idegen emberek jelenlétére, orvosi vizsgálatra stb.Nehezen kezdett el járni, viszont a beszédfejlődése messze meghaladta és ma is meghaladja a vele egykorúakét. Jelenleg választékosan beszél, szöveget, verset nagyon könnyen és örömmel tanul, betűket, számokat felismer.Felnőtt társaságban jó hangulatú, vidám és érdeklődő, de sajnos soha nem érezte magát jól a vele egykorúak társaságában. Sem gyerekrendezvényekre, mostmár játszótérre sem tudom elvinni, mert sír, könyörög hogy " nem szereti a gyerekeket2, és ne vigyem közéjük, nem akar velük játszani. Harmadik éve már, hogy ugyanarra a játszótérre, megszokott társaságba járunk, illetve járnánk, a múlt nyáron még viszonylag jól érezte magát, bár mindig egyedül játszott, ha valaki pl.mellé került a csúszdán, sírva menekült előle, Azt hittem, az idő elteltével pozitív változásra számíthatok, de sajnos ezzel kapcsolatban egyre rosszabb a helyzet. Két hónapja született a kisöccse, akit örömmel fogadott, bár minket sem kerülhetett el a testvérféltékenység.Érdekes módon ő akkor lett szobatiszta amikor mgszületett a testvére, így járhatna óvodába, de az előbb említettek miatt lehetetlennek tűnik a szeptemberi óvodakezdés.Kérem szíveskedjen segíteni abban, mit kellene tennem, hogy valahogy ráhangoljam a gyerekteársaságra, Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Andrea
WEBBeteg szakértő válasza közösségbe járás témában
Kedves Andrea!
Nem javaslom, hogy idén szeptemberben vigye óvodába a kisfiát!
Azt gondolom, szorong, valami miatt a biztonságérzete sérült, pontosan elég feladat lesz számára a kistestvér jelenlétének elfogadása.
Nem kell forszirozni a közösségbe járást, játszótéren a másokkal való együttjátszást stb., ha ez ennyire elbizonytalanitja őt.
Ha a helyzet szeptember végéig nem változik, javaslom, keressen fel gyermekpszichológust, aki bizonyára segit a dolgok megoldásásban.
Talán önnek sem árt feldolgoznia a kisbaba elvesztését, az új baba születését, saját félelmeit és szorongásait.Üdvözlettel: Kazimir Ágnes, pszichoterapeuta
