Miért?
Tisztelt Kazimir Doktornő!
4 éves kislányom közösségben tapasztalt szorongásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A kislány egy éve jár óvodába. Kiegyensúlyozott és szerető családban neveljük, ahol gyakran vagyunk együtt családi ünnepeken, unokatesókkal is. Egy éve már dolgozom, és kevesebb időt tudok vele tölteni, mint korábban, de itthon sokat szerepjátékozunk, sokat mesélünk (több hosszabb mesét is végig hallgat már) hintázunk, énekelünk. Én úgy érzem, mindent megteszek annak érdekében, hogy boldog gyermekkora legyen. A napirendje is kiegyensúlyozott, evési, szobatisztasági gondjaink sosem voltak. Ugyanakkor az óvodában, illetve számára új gyermekközösségben nem találja önmagát. Itthon sokat beszél, csicsereg, önmagában is játszik, idegen gyermekkörnyezetben viszont alig mer megszólalni, nem mer játékot kezdeményezni a többiekkel és emiatt letört is néha.
WEBBeteg szakértő válasza szorongás témában
Kedves Ildikó!
Azt gondolom, hogy a kislány önökkel, a család biztonságos közegében érzi jól magát, ott Ő jól működik, boldog, örömteli életet él. Az összes többihez pedig alkalmazkodik, ( ovi) ami nagyon megijeszti, attól pánikba meg pánikba esik, tiltakozik.
Azt hiszem, nem kellene nagyon törekedni arra, hogy mesterségesen boldog gyerekkort kreálni neki, mert ő ezt nem igényli!
Legyenek sokat otthon, pláne most nyáron, se ovi, se strand, se vadaspark. Nem igényli a programokat. Még. Majd eljön az az idő, amikor szivesen fog menni és értékelni is fogja azokat az új élményeket. Most még nem tart ott.
Ne azt nézze, mások mit és hogyan élveznének, belőle induljon ki, őt ismerje meg és őt fogadja el ilyennek.
Felnőttként mi is ilyen fajta szeretetre vágyunk, az nagyon nem jó, amikor másokhoz hasonlitanak bennünket...
Sok örömöt kivánok,
Üdvözlettel: Kazimir Ágnes, pszichoterapeuta
