Hiszti vagy valami más?

Tisztelt, Nagyobbik fiam nagyon sokat sír, nyafog, hogy nincs kivel játszania, ha leülök mellé, nem jó, ha játszom vele Miért fogtam meg azt a játékot, "Nem jól csinálod Anyu! ", "Nem úgy kell." Sok nehézségen mentünk keresztül, volt hogy férjem nem volt velünk (9 hó) , sajnos anyagi okokból kifolyólag, ami mára már rendeződött. DE minden nap tartottuk a kapcsolatot interneten keresztül látták is egymást, én a második babánkat vártam ezalatt dolgoztam, és a nagyobb fiam, akiről most szó van bölcsödébe járt (2 éves 2 hónapos korában kezdte) . Ott mondták, hogy nem akar másokkal játszani, inkább magában, bár lehet hogy ez egy 2 évestől még nem elvárás?! Azonban most hogy megszületett a kisebbik, óvodába nem vették fel a nagyobbat, itthon van velünk, ha van időm csinálok neki elfoglaltságot, kisebb feladatokat pl. krumpli lecsirázása, gyurmázás és ezeket örömmel végzi, mindaddig amig Ő van a középpontban vele foglalkozom, nincs semmi gond! Amint mást kell csinálnom, pl főznöm tovább, tehát nem mindig a kicsi a gond, máris kezdődik " Anyu mit csináljak! " " Nem bírok magammal! " Gondolom megeszi az unalom. Nem szeret rajzolni, csak firkálgat és engem kér hogy rajzoljak, megteszem! Kérem hogy fesse ki, össze vissza húzza a vonalakat, nem figyel a rajzra, elvárás ez egy 3 évestől? Nem tudok szoptatni, csak ha rajzfilmet kapcsolok be neki, mert ott üvölt a kicsi fülénél, hogy de most Ő mit csináljon, és jöjjön már valaki vele játszani! Ha megyek nem jó, ha nem megyek nem jó! sjr üvölt hisztizik! A földhöz még nem vágta magát! Ez azonban eltart kb. 30-60 percig Kitartó! Szeretet van. A kicsi imádja azonban Ő 80% eltolja magától, játékot nem ad neki, de ha rájön akkor megszeretgeti.Férjemmel együtt vagyunk ismét családként funkcionálunk, bár keveset látjuk őt. Próbáltam a sírást szép szóval befejezni, próbáltam másképp is, az utóbbinál 3 p után észbe kap hogy "Anyu nem volt szép amit csináltam. Nem akarom verni, de mi a teendő? Tanácstalanokvagyunk.Éjszaka kiabál! Várom válaszát, Gigi

Legfrissebb cikkek a témában

Svábhegyi Gyógyintézet válasza viselkedési problémák témában

Kedves Gigi!

Mindenek előtt szeretném megnyugtatni: igen gyakori, testvérféltékenységi reakció az, amit a nagyobbik kisfiánál tapasztal. Ez bizony megnyilvánulhat - ahogy Ön nevezi - "hiszti" formájában is. Az aggasztónak tűnő viselkedés hátterében az irigységből fakadó harag, agresszió és szorongás áll, aminek az oka, hogy az elsőszülött kisfia nem akar osztozni a tulajdonain, legyen szó a játékairól, a szobájáról, vagy magáról a szülői figyelemről. A nagyobbik gyerek szeretne ismét "baba" lenni, és ezzel visszanyerni mindent, amit egykeként megkapott.

Talán meglepő a javaslatom, de azt ajánlom, hogy ezt a törekvését ne "zárja" rövidre, hanem épp'ellenkezőleg, erősítse meg! Üljenek le a (nagyobbik) kisfiával és jelöljenek ki egy időszakot naponta (ezen belül 15-30 percet) , amikor "babásat játszanak". Próbálja megoldani, hogy ebben az időszakban csak vele foglalkozzon!

Ekkor egyfajta kívánságműsor keretében a gyerek újra átélheti mindazt a kényeztetést, gondoskodást, ami korábban, egykeként az ő kiváltsága volt. Praktikus felidézni ilyenkor azokat a játékokat, mondókákat, cirógatásokat, amiket nagyon szerettek mindketten, ami az összetartozásuk szimbóluma volt. Meg is magyarázhatja a helyzetet, amit a "nagyfiú" talán kezdetben értetlenül fogad: például mondja neki, hogy "amikor Te akkora voltál, mint a kistestvéred, nagyon szeretted, ha ezt játszottuk". Segítheti a helyzet megoldását, ha valamilyen "babás" tárgyát ismét magánál tarthatja (pl. babatakaró) .

Nagyon fontos, hogy ezt az időszakot jól elhatárolják, így a többi időben a korának megfelelően bánjanak, beszéljenek vele, és ha a megbeszélt "babás" időszakon kívül is követeli ezt a játékot, azzal hárítsák el, hogy "tudod, megbeszéltük, azt csak akkor játszhatjuk", ezzel párhuzamban gyakran mondogassák, hogy milyen büszkék arra, hogy ő már nagyfiú és vonják be minél több, a kistestvér körüli teendőbe! Ha ügyesen alkalmazzák ezt a technikát, a nagyfiának nem kell magába folytania a "babaság" utáni vágyát, azt nyíltan kiélheti egy limitált időszakban. Egy idő után valószínűleg a gyerek maga fogja elutasítani a "babázást" és úgymond felnő önmagához.

A levele alapján úgy tűnik, a nagyobbik kisfia korának megfelelően reagál a külvilág impulzusaira, az Ön által felvillantott problémákat "jól kezelte". Arra azonban felhívom a figyelmét, hogy egy levélváltás nem helyettesítheti az esetlegesen szükségessé váló személyes tanácsadást. Ennek ellenére azt javaslom, egyelőre próbálja/próbálják ki (immár az apukával kiegészülve) a "babázást", és csak akkor keressenek fel szakembert (pszichológust) , ha ez nem hoz javulást.

Kellemes és eredményes közös játékot kívánok!

Szigeti Ildikó

egészségfejlesztő pszichológus

Svábhegyi Gyógyintézet, www.svabhegy.eu

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2012. október 04., 13:05; Megválaszolva: 2012. október 10., 09:11
Kérdések és válaszok: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés
Megváltozott gyermek
Kedves Doktornő! Segítségét szeretném kérni 7, 5 éves kislányommal kapcsolatban. Az utóbbi időben azt vettük észre rajta, hogy nagyon...
9 èves nem alszik egyedül
Jó napot. Az első lányom amikor megszületett külön szobába mentem az apjától. Apa 3 műszakba járt dolgozni, ezèrt úgy gondoltuk így jobban...
Csecsemő beütötte a fejét
Ma reggel leesett az ágyról (kb 60cm esett,parkettára) az 1 hónapos kisfiam. Ahogy leesett rögtön sírt, de megtudtuk nyugtatni. Szerintem a fejét...
Kiságy, kutacs
Tisztelt Doktornő/ Doktor Úr! 6 hónapos kisbabám kutacsával kapcsolatban szeretném kérdezni. Lejjebb eresztettük a kiságyat, így kikerült belőle...
3 hónapos kisbaba fogzás
Tisztelt Doktornő! A kisbabám most február 26.-án tölti a 3 hónapot. Tápszeres Baba! Kapja a D vitamint, valamint Vasat es az Espumisan cseppet. De...