Mit takarnak az értékek? A vizeletminta laboreredményének kiértékelése

A vesebetegségek nagyon gyakran komolyabb tünetek, panaszok nélkül alakulnak ki. Ezért nagyon fontosak a vese működésére vonatkozó laboratóriumi szűrővizsgálatok annak érdekében, hogy a betegséget minél korábbi stádiumában lehessen felismerni és megfelelően kezelni.

A vesebetegségek diagnosztizálásában elengedhetetlen szerepe van a vizelet laboratóriumi vizsgálatának, hiszen gyakran tünetmentesen zajlik egy-egy vesebetegség, és ez az egyetlen lehetőség, hogy időben kiszűrjék a gyakran alattomosan kezdődő esetleg évekig lappangó vesebetegséget. Ezen szűrővizsgálatot általában a háziorvos végzi, 25-40 éves kor között kétéves, 40 éves kor felett éves gyakorisággal.

A vizeletvizsgálat eredményének a kiértékelése - a laborral egyetemben - mindig háziorvos-szakorvos feladata. Önmagában egy-egy eltérés nem feltétlenül jelent betegséget, a diagnózis felállítása és a további szükséges vizsgálatok elrendelése mindenkor orvosi feladat.

De mi is valójában a vizelet és milyen vizsgálatokat kérhet az orvos?

A vizelet a vérből, a vese által megszűrt és kiválasztott folyadék. A vizelet mennyisége naponta 1000-1500 milliliter között ingadozik, mely nagyban függ a bevitt folyadék mennyiségétől. A határértékeknél kisebb vagy nagyobb mennyiség eltér a normálistól.

A vizelet színe szalmasárga, mely kevés folyadékbevitel esetén sötétebb színű, bő folyadékfogyasztás mellett pedig világosabb színű, víztiszta. Bizonyos gyógyszerek, ételek (cékla, sütőtök, répa) is befolyásoljáka színét.

A vizeletet vizsgálhatjuk tesztcsíkokkal illetve laboratóriumi körülmények között.

A vizeletvizsgálatakor általánosságban az alábbi paramétereket vizsgálják:

Vesebetegségek

A vese a hasüregben a hátsó hasfalhoz rögzített, bab alakú, egy-egy ököl nagyságú páros szerv. Létfontosságú szerepet játszik az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában és kiürítésében, továbbá a testnedvek összetételének szabályozásában és számos hormon termelésében. Vesebetegségek: Tünetek és okok

1. Albumin (fehérje)

Az egészséges vese esetén a vizeletben csak az úgynevezett kisméretű fehérjék jelenhetnek meg, de olyan kevés, hogy a tesztcsík ezt ki sem mutatja, csak a nagyobb mennyiségű fehérjét. Ha a vizelet-gyorsteszt pozitív akkor további laboratóriumi vizsgálat javasolt.

A fehérje jelenléte a vizeletben számos betegségre utalhat, mint például a vese gyulladásos megbetegedései vagy immunológiai megbetegedései, illetve a  húgyúti fertőzések  kísérőjele is.

Cukorbetegségben gyakran ürül fehérje a vizelettel, ekkor már veseszövődményre kell gondolni és további vizsgálatok javasoltak.

Gyakran jelenik meg a fehérje lázas betegségekben és kismamákban is, ilyen esetekben kontroll vizsgálat javasolt. Terhesség során megjelenő fehérjeürítés a terhességi toxikózis egyik előjele lehet.

Gyakran fiataloknál napközben kapcsán fehérje ürül a vizeletbe, amely fekvő testhelyzetben, éjszaka megszűnik, teljesen ártalmatlan jelenségről van szó.

2. Cukor (glükóz)

A vese egy bizonyos vércukor szint felett átereszti a cukrot és az megjelenik a vizeletben, ilyenkor további vizsgálatok javasoltak cukorbetegség irányában. Ha a vércukor szint normális akkor vesebetegség esetén is lehet cukor a vizeletben, mely szintén kórjelzőnek tekinthető.

Bizonyos gyógyszerek (szteroidok, C-vitamin) illetve hirtelen nagy mennyiségű cukor fogyasztása esetén is cukorpozitivitást észlelhetünk. Kismamák esetén mindenképpen további vércukorvizsgálat is javasolt.

3. Genny (baktérium), nitrit

A nitrit pozitivitás baktérium jelenlétére utal és a húgyúti fertőzést (húgycső-, húgyhólyag-, vesemedencegyulladás) vagy prosztatagyulladás valószínűsíthető. Az üledék vizsgálatakor baktériumok és/vagy fehérvérsejtek is kimutathatók. A tünetmentes baktériumürítés gyakran mellékleletként fordul elő, például befertőződik a vizelet a bőrről vagy nőknél a hüvelyből. Kismamáknál a tünetmentes baktériumürítés is komolyan veendő és kezelendő.

4. Urobilinogén (UBG), bilirubin

Az urobilinogén élettani esetben is található a vizeletben, a mennyisége lényeges. A referenciaértéknél alacsonyabb szint esetén gondolhatunk epeútelzáródásra, májbetegségre, magasabb érték esetén  valamilyen vérképzőszervi betegségre vagy bizonyos májbetegségekre.

Bilirubin normális esetben nem jelenik meg a vizeletben, pozitivitása máj-, epekő-, hasnyálmirigy betegség gyanúját veti fel.

Betegséglexikon

5. Aceton

A vizeletben lévő aceton a cukoranyagcsere zavarát mutatja. Szintje elsősorban az éhezési állapotokban emelkedik meg, például cukorbetegség vagy alkoholizmus fennállása esetén. Ezeken kívül kiszáradás (hasmenés vagy hányás) esetében, fizikai megerőltetés után vagy heveny hasnyálmirigy-gyulladásban is magasabb lehet szintje.

6. Vizeletüledék

Vér (vvt): Előfordulhat menses, húgyúti/vesemedence fertőzés, húgyhólyag/vese tumor, vesekő esetén.

Sokszor a jelentős mennyiségű cékla, répa fogyasztás okoz álpozitív eredményt.
A maratoni futóknak lehet vér a vizeletükben, ami később megszűnik, csupán átmeneti az extrém fizikai aktivitás miatt.

Fehérvérsejt (fvs): kórosan megemelkedett értéke valamilyen alsó vagy felső húgyúti fertőzésre utal, de akár fertőző nemi betegség jele is lehet.

Hámsejtek: veséből illetve húgyútakból származhat, többnyire nincs jelentőségük.

Cylinderek: vesebetegségre utalhat.

Vizeletkristályok: általában nincs jelentőségük.

7. Vizelet fajsúly

A vizelet fajsúlyát nagyban befolyásolja az elfogyasztott folyadék mennyisége.
A koncentrált vizelet fajsúlya nagyobb, a vizelet sötét, sűrűbb, folyadékhiány jele.
A híg világos szalmasárga, fajsúlya kisebb, sok folyadékfogyasztás jele vagy a vese koncentráló képességének a betegsége is állhat.

8. Vizelet pH

A vizelet vegyhatásának a betegségek megállapításában nincs nagy jelentősége, túlnyomóan növényi táplálkozás mellett lúgos, bőséges fehérjefogyasztás savas irányba tolja el a vegyhatást. A vizelet vegyhatása (pH) 4,5-8,5 között változhat.

9. Kiválasztott anyagok

Karbamid/nitrogén: Fehérje lebomlási végtermék. Csökkent vesefunkció esetében a vizeletben a mennyisége csökken, viszont a vér karbamid-nitrogén értéke emelkedik.

Kreatinin: A kreatinin az izomzatból származik. A veseműködés károsodása esetén a vizeletben csökken, a vérben viszont emelkedik a mértéke. A két anyag vizsgálata (karbamid nitrogén és kreatinin) a vese működésének megítélésében együtt történik.

10. GFR /(kreatinin clearence)

A GFR értékének a csökkenése a vese funkcióinak működését már igen korán jelzi, ezért a veseelégtelenség kiszűrésében nagyon fontos.

Laborértékek

Tudja meg, mire utalhatnak értékei a WEBBeteg laborérték értelmező alkalmazásának segítségével! Laboreredmények keresője

Dr. Vajda Orsolya, háziorvos

Forrás:  WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos


 

Vizelet || Laboreredmény || Veseműködés || Vizeletvizsgálat ||
Vissza az eredeti oldalra