A szívizomgyulladás okozói, tünetei és kezelése

A szívizomgyulladás (myocarditis) bármely életkorban előfordulhat, de alapvetően ritka betegség: körülbelül 1-10 főt érinthet évente 100 000 ember közül.

Mi okozza a szívizomgyulladást?

Többnyire vírusfertőzés okozza, de baktérium és autoimmun eredet, valamint gyógyszer vagy más toxikus hatás is állhat a háttérben. Sokféle vírus okozhat szívizomgyulladást: például légúti tüneteket vagy hasmenést okozó ágensek egyaránt megbetegíthetik a szív izomzatát is.

A baktériumok között meg kell említeni a TBC, a Lyme-kór és torokgyík kórokozóját is. Ritkábban bizonyos élősködők és gombák is okoznak szívizomgyulladást. A gyulladás következtében károsodhat a szív összehúzódását biztosító izomzat és az elektromos szabályozó rendszer is - írja Dr. Molnár Dóra.

Tünetek enyhétől a súlyosig

Néha csak egyszerű fáradékonyság, hőemelkedés, bizonytalan mellkasi fájdalom miatt fordul a beteg orvoshoz, de a szívizomzat elégtelen működésének következtében súlyos légszomj, testszerte kialakult ödéma, ritmuszavar vagy akár hirtelen szívhalál is lehet az első tünete a betegségnek.

Ezt olvasta már? Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?

A meggyengült pumpafunkció következtében a szívüregben kialakult áramlási eltérések és gyulladásos folyamatok hatásaként véralvadási zavar alakulhat ki, amely vérrögképződéshez vezethet, az bekerülve a keringésbe, az érpálya bármely részén elzáródást okozhat.

A betegség lefolyása is lehet tünetszegény, de súlyos szívelégtelenség is kialakulhat a szívizomzat csökkent funkciója következtében. Időnként a szívizomgyulladáshoz társuló szívburok gyulladás következtében fokozódik a folyadékképződés a szívburok lemezei között, amely a szív elernyedését akadályozhatja, súlyos gyengeséget, fulladásérzést okozva.

Legtöbbször maradéktalanul gyógyul, de néha, sajnos tartós ritmuszavar vagy úgynevezett dilatatív szívizomgyengeség alakul ki szövődményként.

A diagnózis felállítása

A kivizsgálás során az alapos fizikális vizsgálat után az EKG, szívultrahang és laboratóriumi vizsgálat segíti a diagnózis felállítását. Szív-MRI-vizsgálat pontos képet adhat az érintett területről. A kórokozó azonosítására bizonyos esetekben szívkatéterezésre és szívizom-mintavételre (biopsziára) lehet szükség.

A szívizomgyulladás kezelése és megelőzése

Kezelésére gyakran elegendő 2-3 hét pihenés, és egyszerű gyulladáscsökkentő terápia, intenzív fizikai aktivitás azonban 1-3 hónapon át kerülendő még enyhe lefolyású betegség esetén is. A kezelőorvos által megadott időközökben rendszeresen kontroll vizsgálatra kell járni az esetleges szövődmények korai felismerése és kezelése érdekében.

Súlyosabb esetben kórházi ellátásra is szükség lehet, immunrendszert befolyásoló terápia mellett a következményes szívelégtelenséget vagy ritmuszavart is kezelni kell a szakmai irányelveknek megfelelően.

Bizonyos esetekben speciális pacemaker-re, keringéstámogató eszközre, esetleg szívátültetésre is szükség lehet.

Megelőzésére sajnos speciális lehetőség nincs, de a vírusfertőzések elkerülésére érvényes általános szabályok alkalmazhatóak: a rendszeres alapos kézmosás mindenképpen hasznos.

Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Szívizomgyulladás || Szívizomgyengeség || Szívizom || Myocarditis ||
Vissza az eredeti oldalra