Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges életmóddal nagymértékben csökkenthető.

A téma cikkei

6/1 A stroke és tünetei
6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei
6/4 A stroke diagnózisa
6/5 A stroke kezelése
6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

A stroke (agyi érkatasztrófa) a rokkantság vezető oka és a halálozás egyik leggyakoribb tényezője.  Fél évvel a stroke után a 65 év feletti betegek mintegy ötöde tartós segítségre szorul és majdnem felük memóriazavartól szenved. Összességében a stroke-on átesett betegek mintegy ötöde tudja a korábbi életvitelét folytatni. Így nagyon fontos az érkatasztrófa megelőzése. Megfelelő kezeléssel a stroke rizikója 90%-kal csökkenthető.

A stroke-nak vannak befolyásolható és nem befolyásolható tényezői. Ahogy az alábbi felsorolásból látszik, a stroke-hoz vezető okok többsége befolyásolható, azaz megfelelő életmód és kezelés mellett jelentősen csökkenthető a stroke kialakulásának kockázata.

Nem befolyásolható tényezők

Életkor és nem: Minél idősebb valaki, annál magasabb az agyi érkatasztrófa bekövetkeztének valószínűsége. Nők esetében kisebb ennek a lehetősége férfiakhoz képest (ezt a női nemi hormon - ösztrogén - védő hatásának tulajdonítják leginkább), de klimax után ez a különbség már nem olyan kifejezett.

Alacsony születési súly: Nagy vizsgálatok igazolták, hogy a kis súllyal (< 2500 g) született emberek hajlamosabbak a későbbiekben stroke-ra. Ez azonban feltehetőleg nem a születési súly, hanem a rosszabb szociális körülmények következménye.

Genetikai faktorok: Sokakban felmerül az, hogy a családban korábban meglévő érbetegség, agyérbetegség örökletes, hajlamosítja a leszármazottakat a későbbi érkatasztrófára. Azonban ilyen egyértelmű összefüggés nem figyelhető meg, noha a családi halmozódás kockázati tényezőként szóba jöhet (A stroke előfordulási valószínűsége nagyobb, ha szülei, testvérei már kaptak stroke-ot, illetve volt TIA-juk.), de sokkal fontosabb az életmódbeli tényezők szerepe (dohányzás, elhízás, nem megfelelően beállított vérnyomás).

Rassz: Fehér bőrtípus esetén alacsonyabb a stroke-rizikó, mint pl. afro-amerikai vagy latin származás esetében.

Befolyásolható tényezők

Mozgás: Heti 3-4 alkalommal kivitelezett 30-40 percen át tartó legalább közepesen megterhelő mozgás (pl. intenzívebb séta, kocogás, kerékpározás) védő szerepe  egyértelműen bizonyított.

Túlsúly és elhízás: Az úgynevezett BMI index kiszámítása szükséges ennek pontosabb megítéléséhez. Ilyenkor a testmagasságot (cm-ben mérve), elosztjuk a testsúly (kg-ban mérve) négyzetével. Ha a kapott érték 25 alatti, az érték normális, 25 és 29 közötti (túlsúlyos) és 30 feletti (kövér) értékeknél mihamarabbi életmódváltás és testsúlycsökkentés ajánlott.

Táplálkozás: Noha sokféle diétás készítmény és program lelhető fel az interneten, bizonyított hatása csak kevésnek van. A sóbevitel csökkentésének egyértelműen kedvező hatása van, különösen, ha még magasvérnyomás-betegség is fennáll. A zöldségekben/gyümölcsökben gazdag, telített zsírsavakat is tartalmazó, alacsony kalóriaértékű étkezésnek stroke-megelőző hatása van. Az úgynevezett mediterrán diéta (csirke- és halételek, olajos magvak, sok zöldség, gyümölcs, fekete csokoládé stb.) is kedvező lehet. Noha sokféle úgynevezett antioxidáns vegyületet vizsgáltak és a laboratóriumi eredmények bizonyos esetekben biztatóak, nem áll rendelkezésre klinikai vizsgálat ezek hatékonyságáról.

Alkoholfogyasztás: noha kis mennyiségű alkoholbevitel védő hatású lehet, a rendszeres alkoholfogyasztás megnöveli mind a vértelen stroke, mind az agyvérzés lehetőségét. Napi 1-2 dl vörösbor, illetve 1 pohár sör megengedhető (de tekintetbe kell venni ennek minőségét is), az ennél nagyobb mennyiségek egyértelműen károsak. Kedvezőtlen hatású az úgynevezett kampányivás is (hirtelen, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás), még ha ritkán is történik.

Drogfogyasztás: A drogfogyasztás (különösen a kokain, illetve amfetamin) megnöveli a stroke rizikóját. Fontos kiemelni, hogy az úgynevezett biodrogok, biofüvek sem ártalmatlanok, szervezetünkre kedvezőtlen hatással bírnak.

Magas vérzsírszint: A magas koleszterinszint és a szívinfarktus közötti szoros összefüggés régóta ismert, az utóbbi évek kutatásai ezt stroke esetében is megerősítették. Amennyiben az Ön koleszterinszintje magas, diéta és életmód-változtatás mellett bizonyos típusú koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek (úgynevezett statinok) is szóba jönnek kezelésként.

Magasvérnyomás-betegség: A nem vagy nem megfelelően kezelt vérnyomásbetegség az agyi keringészavarok legfontosabb oka, az esetek mintegy 70%-ában kimutatható. Amennyiben az Ön vérnyomása meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket, célszerű háziorvosához fordulni (életkortól függetlenül) további kezelési lehetőségek megbeszélése céljából.

Cukorbetegség: Célszerű szem előtt tartani, hogy a diabetes egy olyan érbetegség, mely magas vércukorszinttel is jár. Cukorbetegség esetén nemcsak a stroke, hanem mindenféle érkatasztrófa esélye is magasabb (szívinfarktus, alsó végtagi verőérbetegség), célszerű ilyenkor a vércukor mellett a vérzsírok és a vérnyomás szoros ellenőrzése, normál értéken tartása.

Dohányzás: a dohányzás mindenféle érbetegség létrejöttében szerepet játszik, célszerű ennek abbahagyása. A dohányzás abbahagyása után mintegy 5 év elteltével az érbetegség rizikója csökken, a kedvezőtlen hatások visszafordíthatóak.

Szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség: Számos szív- és érbetegség fokozza a stroke kockázatát, például a szívelégtelenség, a korábbi szívinfarktus, a szívbelhártya fertőződése (endokarditisz), egy bizonyos típusú szívritmuszavar (pitvarfibrilláció), a víciumok (szívbillentyű-betegségek) és a szív véráramlási zavart okozó fejlődési rendellenességei. A stroke kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a fentiek közül a pitvarfibrilláció, mivel a pitvarban kialakuló trombusokból kis vérrögök szakadhatnak le. A szívbeli erek érelmeszesedése ugyanakkor azt jelzi, hogy a szervezet többi erében is fennáll a folyamat, ide értve az agyi ereket is. A pitvarfibrilláció egyértelműen megnöveli a vértelen stroke (érelzáródásos stroke) rizikóját, mintegy 9-10-szeresére, és különösen az idősek (>70 év) körében a stroke legfontosabb kiváltó oka. Akár a tartós, akár az átmeneti (úgynevezett paroxysmalis) formája áll fenn, a stroke-rizikó egyformán magas. Célszerű ilyenkor vérhígító kezelés beállítása.

Emelkedett homociszteinszint: Ez az aminosav-bomlástermék normálisan is jelen van a vérben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés kockázatát.

Korábbi stroke vagy TIA. Ha Önnek már volt stroke-ja, akkor egy következő stroke kialakulásának fokozott a kockázata. Akinek volt már TIA-ja, sokkal nagyobb valószínűséggel fog stroke-ot kapni, mint az, akinek nem volt.

Ezt olvasta már? Mit érezhet a stroke alatt, után és TIA esetén?

Fogamzásgátló tabletta, illetve más hormonális készítmény szedése. A stroke kockázata magasabb a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetén, különösen, ha dohányosok, nagy hormontartalmú gyógyszert szednek és 35 évnél idősebbek. A napjainkban kapható alacsony hormontartalmú tabletták sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a korábbi készítmények, de a magas rizikójú csoportban (cukorbetegség, dohányzás, családi hajlam, magas vérnyomás) nem javasolt a fogamzásgátló szedése. A menopauza kezelésére alkalmazott hormonkezelés szintén enyhén magasabb stroke-kockázatot hordoz magában.

Fokozott stressz.

Amennyiben Önt több tényező is érinti a fenti kockázati tényezőkből, figyeljen jobban oda életvitelére!

Egyéb lehetséges kiváltó okok

Migrén: Összefüggés mutatkozhat a migrén és a későbbi agyérbetegség kialakulása között. Amennyiben Ön migrénes és egyéb rizikófaktorai is vannak a fentiek közül (pl. magasvérnyomás-betegség, dohányzás, stb.), célszerű kezelőorvosával egyeztetni a terápiás lehetőségekről.

Alvásfüggő légzészavarok: Különösen az obstruktív alvási apnoe (OSAS) növelheti meg az agyi érkatasztrófa esélyét. Amennyiben Ön horkol és párja légzéskimaradásokat is megfigyel, célszerű ilyen irányú vizsgálatot is elvégezni. Ilyen esetben nemcsak éjjel, hanem bármilyen napszakban megnövekszik a stroke-rizikó.

Kockázatbecslés

Manapság már igen korszerű kockázatbecslő skálák (pl. Framingham score) állnak rendelkezésre, melyekkel az 5-10 éves stroke-rizikó megjósolható. Ennek az a jelentősége, hogy kiszűrjük a magas rizikóval rendelkező betegeket és gyógyszeres kezeléssel megelőzzük az agyérkatasztrófát.

Framingham rizikóbecslő ponttáblázat

Tovább Stroke: minden perc számít!

Tovább A stroke közvetlen kiváltó okai

WEBBeteg logó

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus,
Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos, Dr. Fehér Gergely, neurológus, agyérbetegség-specialista

6/1 A stroke és tünetei | 6/2 | 6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei

 

Stroke || Agyvérzés || Szélütés || TIA ||
Vissza az eredeti oldalra