A vastagbélrák műtéti kezelése

Az operáció a leggyakoribb és legfontosabb kezelési módszernek számít a korai stádiumú vastagbélrák esetén. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől, a tumor elhelyezkedésétől és a műtét céljától függ.

Minden vastagbélműtétet tiszta és üres vastagbélen végeznek. Ennek érdekében a műtét előtt speciális diétát alkalmaznak, valamint hashajtó italok és beöntés alkalmazására is sor kerül, mely segíti, hogy az összes bélsár kiürüljön a belekből. Ezek a béltisztító eljárások azonban nem azonosak a kolonoszkópia előtt alkalmazottakkal.

Polipektómia és helyi kimetszés

Egyes korai vastagbélrákok (0 vagy korai I-es stádium) és a legtöbb polip eltávolítható a kolonoszkópia során. Ez egy olyan eljárás, mely során egy kisméretű videókamerával felszerelt, hosszú, hajlékony csövet vezetnek a végbélen át a vastagbélbe.

  • Polipektómia esetén a rákos elváltozást a bélpolip részeként, annak nyelénél, általában egy dróthurok és elektromos kés segítségével távolítják el a vastagbél faláról.
  • Helyi kimetszés esetén az eszközöket a kolonoszkóp segítségével használják arra, hogy a kisebb daganatokat eltávolítsák a vastagbél belső nyálkahártyájáról, a vastagbél falának kis mennyiségű egészséges szövetével együtt.

A fenti eljárások során a rák vagy a polipok eltávolításához az orvosnak nem kell a hasba vágnia.

Kolektómia, a bél egy szakaszának eltávolítása

A kolektómia olyan műtéti eljárás, mely során a teljes vastagbelet vagy annak egy részét, valamint a környező nyirokcsomókat eltávolítják.

  • Ha a vastagbélnek csak egy részét távolítják el, azt hemikolektómiának, részleges kolektómiának vagy szegmentális rezekciónak nevezik. A sebész kiveszi a vastagbél egy részét a daganattal együtt, és a normál vastagbél egy kis szegmensét is. Általában a tumor méretétől és helyzetétől függően a vastagbél kb. egyharmada vagy egynegyede kerül eltávolításra, majd a maradék vastagbélszakaszokat visszahelyezik, valamint legalább 12 közeli nyirokcsomót is kivesznek rákszűrés céljából.
  • Ha a teljes vastagbél eltávolításra kerül, azt teljes kolektómiának nevezik. Általában csak akkor kerül sor rá, ha a vastagbél daganatmentes részén más probléma is felmerül (pl. több száz polip, familiáris adenomatózus polipózis), vagy időnként gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél.

Hogyan történik a beavatkozás?

A kolektómia kétféle módon hajtható végre:

  • Nyitott kolektómia – A műtétet egyetlen, a hason ejtett hosszú metszésen át végzik. Ez a megszokott eljárás jelenleg.
  • Laparoszkópos kolektómia – A beavatkozás több apró bemetszésen át történik, speciális eszközök segítségével. A laparoszkóp egy hosszú, vékony, megvilágított cső, kisméretű kamerával a végén, amely lehetővé teszi a sebész számára, hogy belülről lássa a hasüreget. Az egyik bemetszésen át bevezetik, míg a többin keresztül a vékony műtéti eszközökkel eltávolítják a vastagbél egy részét és a nyirokcsomókat.

Mivel a bemetszés a laparoszkópos eljárásnál kisebb, mint a nyitott műtétnél, a beteg gyorsabban felépül, és hamarabb elhagyhatja a kórházat. Ez az eljárás azonban különleges szakértelmet igényel, és nem mindenki számára jelenti a legjobb megoldást, továbbá nem mindig alkalmas arra, hogy a sebész átnézze a hasüreget, maradék daganatszövet vagy áttét után kutatva.

A túlélési arányok és a rák kiújulásának kockázata nagyjából azonos a két műtéti eljárásnál.

Ha a vastagbél elzáródott a daganat miatt

A béldaganatok általában lassú folyamat eredményeként okoznak bélelzáródást. Ilyen esetekben a beteg jellemzően egyre rosszabb állapotba kerül. A bélelzáródást okozó daganatok esetében a műtéti beavatkozás előtt egy sztent beültetésére kerül sor, amely egy üreges fém vagy műanyag cső, amit az orvos kolonoszkóp segítségével a vastagbél belsejébe az elzáródáson keresztül helyez be. Ez a cső enyhíti az elzáródás okozta problémákat, csak átmeneti megoldást nyújt, de segít felkészülni a műtétre.

A sztóma kialakítása

Ha a blokkolt vastagbélbe nem helyezhető sztent, vagy ha a daganat a vastagbél átfúródásához vezet, azonnali műtétre van szükség. Ez általában ugyanaz a típusú kolektómia, melyet a rák eltávolítására használnak, azzal a különbséggel, hogy ekkor a vastagbél végeit nem kapcsolják újból össze, hanem sztómát alakítanak ki (a vastagbél felső végét a hasfalon keresztül kivezetik). A széklet ezt követően ezen a nyíláson át távozik. Ezt kolosztómiának nevezik, és előfordul, hogy csak átmenetileg van rá szükség. Néha a vékonybél vége (ileum) kapcsolódik a sztómához a vastagbél helyett – ilyenkor ileosztómiáról beszélünk. Mindkét esetben egy speciális zacskó tapad a bőrhöz a salakanyag felfogására.

Bővebben Amit a sztómaviselésről tudni érdemes

Ideiglenes sztóma kialakításánál a beteg felépülése, állapota határozza meg, mikor lehet a sztómát megszüntetni. Abban az esetben, ha a tumort nem lehet eltávolítani, vagy sztentet helyeztek be, a kolosztómia vagy ilesztómia állandó kell, hogy maradjon.

Vastagbélműtét után - Mire lehet számítani?

A beavatkozás lehetséges kockázatai és mellékhatásai számos tényezőtől függnek, beleértve a műtét hosszát és a beteg általános egészségi állapotát. A műtét alatt vagy azt követően jelentkező problémák közé tartozhat a vérzés, fertőzés és a vérrögképződés a lábakban.

A műtét után a beteg fájdalmat érezhet, amit néhány napig tartó gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelés enyhíthet. Az első napokban előfordulhat, hogy a beteg nem ehet, vagy korlátozott mennyiségű folyékony étrendet írnak elő neki, mivel a vastagbélnek időre van szüksége a gyógyuláshoz. A legtöbb esetben néhány nap múlva már lehet szilárd élelmiszert is fogyasztani.  

Ritkán előfordulhat, hogy a vastagbél új kapcsolódási pontjainál szivárgás lép fel, ami súlyos hasi fájdalommal, lázzal és a has nagyon kemény érzetével, hashártyagyulladással jár. Kisebb szivárgás esetén a betegnek nincs széklete és étvágya, nem érzi jól magát és nem gyógyul. A szivárgás fertőzéshez vezethet, és további műtétekre lehet szükség a helyreállításhoz.

További komplikáció lehet, ha a hasi seb vagy a bemetszés helye szétnyílik, nyílt sebbé válik, melynek ellátása speciális kezelést igényel.

A műtét után a hasban hegszövet alakulhat ki, ami a szervek vagy szövetek összenövését okozhatja. Normális esetben a belek szabadon mozognak a hasüregben, ritka esetben az összenövés miatt bélcsavarodás és bélelzáródás alakulhat ki. Ez a has fájdalmas puffadásával jár, mely étkezés után súlyosbodik. Ilyenkor a hegszövet eltávolítása céljából újabb műtétre van szükség.

Kolosztómia és ilesztómia

Egyes esetekben átmeneti vagy állandó kolosztómiára vagy ilesztómiára van szükség, ami bizonyos életmódbeli változtatásokat igényel. Emellett a betegnek azt is meg kell tanulnia, hogyan kezelje az új helyzetet. Még a műtét előtt érdemes megbeszélni, mire kell majd figyelnie, illetve, hogy hol legyen a nyílás. Keressen olyan sztómás csoportokat, ahol első kézből tanulhat sorstársaitól, és ahol Ön is megoszthatja tapasztalatait.

A vastagbélrák kezelése részletesen

  1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
  2. A vastagbél műtétről
  3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
  4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
  5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
  6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
  7. Tudnivalók az immunterápiáról
  8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése
  9. A sztóma

Olvasson tovább! Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél

WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító,
 www.cancer.org
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Vastagbélrák || Vastagbélműtét || Vastagbélrák kezelés || Sztóma ||
Vissza az eredeti oldalra