Szorongásoldók, nyugtatók és altatók - Működésük és veszélyeik

A mai túlhajszolt világban sokan érzik úgy, hogy az idegeskedés kihat a mindennapjaikra, a stressz miatt nem tudják normálisan végezni a munkájukat, a családjukkal szemben is ingerlékenyebbek, és az alvással is problémáik vannak.

A legtöbben a megoldást nyugtatók, altatók szedésében keresik, amelyeknek azonban sok veszélye van. A legrégebbi szorongáscsökkentő szerek az ópium és az alkohol, melynek ma is sokan hódolnak. A 20. század első felében felfedezett barbiturát típusú nyugtatók hatalmas előrelépést jelentettek a korábbi „kábító” szerekhez képest, viszont még mindig veszélyesnek számítottak. Ezeknek a vegyületeknek ugyanis, akárcsak az alkoholnak, a dózis növelésével egyenesen arányosan növekszik a hatása.

Először a nyugtató hatás jelentkezik, elősegítik az elalvást, mélyítik az alvást, aztán általános érzéstelenítés, sebészeti érzéstelenítés, kóma, majd halál következik az adagok egyenletes növelésével

Összegzésként elmondható, hogy nem nehéz túladagolni őket, mely akár végzetes következményekkel járhat. Ezeket a szereket ma már nagyon ritkán használják, főleg epilepszia kezelésére.

A benzodiazepin típusú szorongáscsökkentők

A hatvanas években jelentek meg a gyógyszerpiacon a benzodiazepin típusú szorongáscsökkentők, melyek csak jóval nagyobb dózisoknál idéznek elő alvásnál mélyebb központi hatást, tehát nagyobb hatásszélességű, biztonságosabb vegyületek. Nem meglepő tehát, hogy kiszorították a barbiturátokat a piacról.

A nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentők hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik, így általános gátlást okoznak az idegrendszer működésére.

Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más-más javallatban alkalmazhatók. Az alvási apnoe-ban szenvedő pácienseknek viszont figyelemmel kell lenni, ugyanis a benzodiazepinek és más altatók, különösen alkohollal együtt növelik az éjszakai légzészavarok gyakoriságát, és a légzési szünetek hosszát nyújtják.

Az altatók paradox hatásokat, nyugtalanságot okozhatnak egyes betegeknél.

A benzodiazepin típusú szerek veszélyei

A benzodiazepinek kis adagban szorongásoldó hatásúak, kevésbé befolyásolják a szellemi funkciókat, és alig álmosítanak, így nem zavarják a mindennapi teljesítményt. Ráadásul görcsgátló és izomellazító hatásuk is van.

Közepes és nagyobb adagban már álmosítanak, altatnak, és eufória is kialakulhat. A szer hatásának időtartamára amnézia is létrejöhet.

Elég nagy adagok bevételére van szükség ahhoz, hogy központi légzésbénító hatás, kóma létrejöjjön, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Ezek a szerek gyorsan felszívódnak, hatásuk 1-2 óra alatt kialakul.

Bejutnak a magzatba és az anyatejbe is, ezért várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott szedésük.

A májban bomlanak le, ezért májkárosodás esetén csökkentett adagban kell alkalmazni. Időseknél a lebontó folyamatok lelassulnak, miközben a nyugtató hatás iránti érzékenység nő, emiatt szintén csökkenteni kell az adagot.

Ön tudta?

Átlagos élettartamot alapul véve kiszámolható, hogy életünk egyharmadát átalusszuk.

Rövid hatású hatóanyagok, mint altatók

A rövid hatású hatóanyagokat főképp altatónak használják, ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot. Ilyen például a midazolam, zolpidem, és a zalepon.

Közepes hatástartamúak az alprazolam, tofisopam, brotizolam, és a zopiklon. Ezeket használják altatóként is, ekkor 5-8 órás alvást biztosítanak, valamint szorongásoldóként.

A hosszú hatástartamúakat főleg csak nyugtatóként és szorongásoldóként alkalmazzák, ezek a diazepam, nitrazepam.

A benzodiazepinek is rendelkeznek mellékhatásokkal, a legzavaróbb talán a szorongáscsökkentők szedésekor napközben jellemző álmosító hatás. Előfordulhat amnézia is, amely az új információ megértésének és megtanulásának nehézségében nyilvánul meg. Ritkán gyengeség, fejfájás, szédülés, nyugtalanság és vérnyomáscsökkenés fordulhat elő.

Nyugtatószedés és elvonási tünetek

Viszonylag gyakori vagy folyamatos altató és nyugtatószedés esetén a hatóanyag szervezetből való kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés.

Az elvonási tüneteket sokszor félreértelmezik, az alapbetegség számlájára írják és „kezelésükre” a gyógyszer szedését folytatják, ami csak tovább növeli a függőség kialakulását. Fizikai és szellemi függőség egyaránt kialakulhat alkalmazásuk során, de inkább a szorongás, nyugtalanság, izomgyengeség és a vérnyomásesés a jellemző. A hosszú hatású szerekre kevésbé alakul ki függőség, mert azok hosszú idő alatt bomlanak le.

Az eddigiek alapján megérthető, hogy ezek elég veszélyes szerek, melyek gyakran okoznak függőséget, így nem csoda, hogy csak orvos írhatja fel őket, vény nélkül nem kaphatók. Ha valaki a szorongás vagy az alvászavar enyhe tüneteit észleli magán, inkább próbáljon meg kikapcsolódni, más természetes módot keresni a probléma megoldására, mint rögtön gyógyszert szedni.

Ezt olvasta már? Gyakori kérdések és tévhitek a szorongásról

Dr. Kovács Anikó, gyógyszerészForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

Szorongásoldó || Nyugtató || Altató || Függőség ||
Vissza az eredeti oldalra