Menstruáció - Veszélyes, ha erős a vérzés?

A nők 12-14 éves koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Bár ezt a rendszeres vérveszteséget a vérképző rendszer működése kompenzálja, ha a menstruációk kórosan hosszabbak vagy erősebbek a szokásosnál, az súlyos, krónikus vérszegénységhez vezethet. A probléma okairól, kezelési lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, nőgyógyász beszélt.

Nem vehetjük félvállról

Tudjon meg többet a miómáról!
Az erős vérzés és a fájdalom kimerítheti, stresszessé teheti a betegséget elszenvedőt.

A panaszokat mióma is okozhatja, aminek a kezelésére alapvetően kétféle, sebészeti vagy gyógyszeres eljárás alkalmazható. Ismerje meg részletesebben a kezelési lehetőségeket!
www.endontesem.hu

Amerikai felmérések szerint a 35-45 éves nők 20 százaléka átéli a túl erős menzesz jelenségét. Az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzés (menorrhagia) nem csak a mindennapokat teszi stresszessé, és a komfortérzetet csökkenti, de komoly egészségügyi problémát is jelenthet.

Elsősorban vashiányos vérszegénységet okozhat, ráadásul a háttérben álló okok is lehetnek súlyosak, nem beszélve arról a veszélyről, amelyet az elhúzódó, erős vérzésekhez gyakran társuló gyulladás jelenthet. Így semmiképpen sem szabad legyinteni, ha az alábbi tüneteket észleljük:

  • hosszabb, 7-9 napos menzesz
  • átázás miatt óránként cserélt tampon vagy betét
  • a normális mennyiségűnél nagyobb vérzés
  • vérrögök megjelenése
  • rosszullét, gyengeség
  • 21 naposnál rövidebb ciklus
  • a két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés
  • pecsételő, illetve együttlét után jelentkező ún. kontakt vérzés

Mi okozhatja?

A toxikus sokk szindróma

A tampon alkalmazásával hozták összefüggésbe a toxikus sokk-szindrómát, ám az nem csak a tampont használó nőknél, és nem is csak kifejezetten nőknél fordul elő. Igen ritka, de akár halálos betegség is lehet.
A toxikus sokk szindróma
  • Az esetek egy részének hátterében állhat anatómiai elváltozás: a mióma, amely egy jóindulatú méhizomdaganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal nem tud miatta kellőképpen összehúzódni, ami fokozott mértékű vérzéshez vezet.
  • A méhnyálkahártya túlzott megvastagodása, amely az ösztrogén hormon hatására jön létre, szintén okozhat menorrhagiát.
  • Gyakran a méhen belüli fogamzásgátló eszköz a probléma kiváltója, amely normális körülmények közt is valamivel hosszabb és erősebb menstruációkat okozhat, de ez egyeseknél kóros mértékűvé válhat.
  • Hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák is kereshetők a háttérben.
  • Az endometriózis, amelynek következtében a méhnyálkahártya-szigetek nemcsak méhen belül, hanem a méhen kívül is előfordulnak, okozhat két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében.

Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében mindezen okok kizárása után sem derül fény pontosan az erős vérzés okára.

A Hölgynaptár – nőgyógyászati naptáralkalmazás ingyenesen letölthető ide kattintva!

Vizsgálatok és kezelési lehetőségek

A teljes vérkép vizsgálatával megbecsülhető a hemoglobinszint és a menstruáció mértéke, és a szervezet vasháztartásáról is teljes képet kaphat az orvos. Ha ez alapján bebizonyosodik, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés (hiszteroszkópia).

A menstruáció zavarai

A menstruáció zavarainak hátterében rendszerint hormonális vagy anatómiai rendellenesség áll. Ha valami megzavarja a rendszer tökéletesen összehangolt működését, a hormonok egyensúlya azonnal felborul.

A rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálatnak mindenképpen meg kell történnie. Amennyiben ezek negatív eredménnyel végződnek, azaz nem találnak eltérést, úgy szóba jöhet rövid idejű 1-3 hónapos gyógyszeres kezelés. Ha a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt nyilván el kell távolítani, és más védekezési módot választani. Ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét. A menorrhagia gyógyszeres kezeléssel is gyógyítható. Szóba jöhetnek nem szteroid gyulladásgátlók és progesztogének is, amelyek jó eséllyel megszüntethetik a problémát.

A leggyakoribb diagnosztikus és egyben terápiás beavatkozás a méhkaparás, ennek segítségével a vérzés is megállítható, és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Ismert olyan módszer, ép a fent is említett hiszteroszkópia műtéti változata, amellyel a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar.

Mikor beszélhetünk normális menstruációról?

A menstruáció szerencsére napjainkban már nem tabutéma. Sőt a reklámokból, ha nem akarjuk, akkor is mindent megtudhatunk a tampon és a betét használatáról. Mégis szükséges tisztázni, hogy mik a normális menstruáció jellemzői, mikor is beszélünk kóros vérzésről.
Mikor beszélhetünk normális menstruációról?

Amikor a módszer bevezették, segítségével igen jelentős arányban csökkenteni tudtuk a vérzési rendellenességek miatti méheltávolítások gyakoriságát. – mondja dr. Hintalan Albert, nőgyógyász. - Azonban, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, ma is rákényszerülünk a méh eltávolítására. Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találunk, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb.

Mindemellett a vérszegénység megelőzése vagy mérséklése érdekében orvosi javaslatra hasznosak lehetnek a vaspótló készítmények és ajánlatos vasban gazdag ételek fogyasztása, mint a bab, a borsó, a leveles zöldségek, a spenót, a szárított- és bogyós gyümölcsök, a teljes kiőrlésű pékáru, a dió, a mandula, a mák és a vörös húsok.

(Oxygen Medical)

Menstruáció || Vérzés || Vérszegénység || ||
Vissza az eredeti oldalra