Az SM-betegek és családjuk sokat tehetnek a javulásért

Az SM-mel együtt élni a betegnek és a környezetének sem könnyű. Éppen ezért sokan legyinthetnek a még nagyobb áldozatokkal járó egészséges életmódra.

A sclerosis multiplex (SM) nevű betegség a központi idegrendszer krónikus, gyulladásos megbetegedése, amely ma hazánkban 10-12 ezer beteget érint. Leginkább a 20 és 40 év közötti korosztályban a veszélyeztetett, 70 százalékban nők.

Az SM változatos tünetei, amelyek az idegrendszer több részének egyszerre fennálló érintettségéből erednek, gyakran shubok formájában jelentkeznek. Az SM első szakaszára a betegek 60-85 százalékában jellemző a hullámzás: rosszabbodások és javulások követik egymást. Miért döntő jelentőségű a korai diagnózis, és mi a szerepe a betegnek a javulásban? A témáról dr. Nagy Ildikó neurológus beszélt.

Ez a cikk is érdekleheti Önt! Hogyan alakul ki a sclerosis multiplex?

Nagyon fontos minél előbb orvoshoz fordulni!

„Biztosan részeg”- gondolhatják sokan az utcán dülöngélő, zavarodott emberről. Éppen a tünetek furcsa, zavaró mivolta az, amely miatt sokan titkolják saját vagy családtagjuk betegségét, holott ezzel csak még inkább erősítik az SM-mel küzdő ember elszigeteltségét, ami akár depresszióba is torkollhat.

Ráadásul nemzetközi klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy minél előbb kezdődik el a megfelelő gyógyszerelés, annál hamarabb lehet megállítani az idegszövet burkának oldódását, annál nagyobb az esélye a regeneráció megindulásának.

Ez különösen a magas rizikójú, ám még csak egyetlen tünetet felmutató – úgynevezett CIS (klinikailag izolált szindróma) – betegek esetében hozhat javulást.

Vagyis semmi értelme homokba dugni a fejünket, az SM nem szégyen, hanem állapot, amelynek javulásáért, de akár romlásáért is felelősek vagyunk. Sajnos az ismeretlen eredetű betegség ma még nem gyógyítható, de az állapotromlás fékezhető, az életminőség javítható.

Ehhez azonban a megfelelő gyógyszereken kívül a beteg kitartására és küzdeni akarására is szükség van.

Életmódváltás – testileg, lelkileg

Az SM-mel együtt élni a betegnek és a környezetének sem könnyű. Éppen ezért sokan legyinthetnek a még nagyobb „áldozatokkal” járó egészséges életmódra, holott ha a beteg elkezdi növelni a fizikai aktivitását és törekszik a kiegyensúlyozott étkezésre, pozitív változásokat tapasztalhat magán:

  • Javul az állóképessége.
  • Maximalizálható a mozgáskészsége.
  • Javul az ízületek hajlékonysága.
  • Egészséges marad a szíve.
  • Csökken a fáradékonyság.
  • Enyhülnek a depressziós tünetek.
  • Rendszeressé válnak az ürítési funkciók.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a gyógytorna és egyéb fizikoterápia során nagyon fontos a teljesítőképesség maximum 80 százalékos igénybevétele, a terhelés mennyiségének és minőségének a beteg aktuális állapotához történő igazítása.

A testmozgás javítja az agyi funkcióit

Az edzettebb, fittebb SM-betegek sokkal jobb eredményeket mutattak fel a kognitív teszteken, mint a kevésbé fitt társaik – ez az eredménye az Ohio-i Egyetem és más intézmények közös kutatásának.  Az erről szóló tanulmány szerzője, Prakash professzor szerint az aerob jellegű mozgásnak védő hatása van az SM által leginkább veszélyeztetett agyterületekre.

A kutatásba 21 SM-mel diagnosztizált és 15 hasonló korú és végzettségű egészséges nőt vontak be. Vizsgálták az edzettségi állapotukat, a kognitív funkcióikat, az agyi struktúráik változását. Az edzettségi állapotot úgy mérték fel, hogy a hölgyeknek kimerülésig kellett szobabiciklizniük, miközben egy maszkkal mérték az oxigénfogyasztásukat. 

Mindenki kitöltött egy gondolkodásra vonatkozó tesztet is, olyan feladatokkal, mint például „F”-fel kezdődő szavak felsorolása 1 perc alatt. Az ilyen feladatokban az SM-betegek rosszabbul teljesítettek, mint egészséges társaik. Az agyban bekövetkezett károk MRI-vizsgálata során, ahogyan az várható volt, az SM-pácienseknél mértek nagyobb károsodást. Az érdekesség azonban a fitt és a kevésbé fitt SM-betegek közti különbség volt.

A professzor szerint az edzetteknél kisebb mértékű agyi sérüléseket találtak, mint a nem mozgóknál, ami érthetővé teszi azt is, miért produkáltak a fittek jobb eredményeket a teszteken. Az aerob jellegű mozgás mind a szürke-, mind a fehér állományra védő hatást gyakorolt, sőt, a sportoló betegeknek 20 százalékkal nagyobb volt a szürke állománya, ami pozitívan befolyásolja a gondolkodás folyamatát.

Ez a kutatás azért is döntő jelentőségű, mert sokáig azt mondták az SM-betegeknek, hogy a kerüljék a tüneteiket súlyosbító mozgást. De ez a vizsgálat is bizonyítja, hogy a szakemberek által javasolt mozgásformák éppen, hogy támogatják a kognitív funkciókat. Aki tehát úgy dönt, hogy belevág a rendszeres testmozgásba, kérje neurológus és akár gyógytornász segítségét.

Elfogadni a megváltoztathatatlant, változtatni, amin lehet!

Amikor a betegek szembesülnek a diagnózissal, leginkább azt érezhetik, hogy kiesett a kezükből életük irányításának lehetősége. Természetes, hogy időre és segítségre van szükség a düh, a csalódottság feldolgozásához, amely folyamat a családtagok türelmét is igénybe veheti. Fontos, hogy ilyenkor is biztosítsuk a beteget a támogatásunkról, és ne „hallgassuk el” az SM jelenlétét, hiszen ez tovább gyengítheti az egyébként is átalakuló családi viszonyokat.

Nem szégyen pszichológushoz fordulni, aki megerősíthet abban, hogy lehetőségünk van a sorsunk formálására és segíthet felismerni a saját és környezetünk reakciót, amelyeket így befolyásolhatunk. Hosszú távon mindenképpen fontos, hogy az SM-betegek maguk is tegyenek a tüneteik csökkentéséért, hiszen így mind a saját-, mind a környezetük életét megkönnyíthetik.

Olvasson tovább! A scelrosis multiplex gyógyítása

Olvasson tovább! Új terápiák a slerosis multiplex kezelésében

(Oxygen Medical - Dr. Nagy Ildikó, neurológus)

Sclerosis multiplex || Autoimmun betegség || Életmód || ||
Vissza az eredeti oldalra